A mi ünnepünk – augusztus 20. - Endrei Nagy Attila
A mi ünnepünk – augusztus 20. - Endrei Nagy Attila
A mi ünnepünk – augusztus 20. - Endrei Nagy Attila1974 augusztusában a nagyszüleimnél, Városlődön, a Bakonyban nyaraltunk a testvéremmel, és az a bizonyos huszadika sokkal később lett olyan fontos a számomra.
A nagyapám aznap reggel megkérdezte, vele tartanék-e a hegyre, mert a bátyámék rákásztak, és én hétévesen nem tűnhettem nagyon elfoglaltnak. Szóval kézen fogott, elindultunk, és egy nagyon hosszúnak tűnő séta után egy bokros, füves lankán leültünk, majd nagyapám az egyik nagyon távoli dombon lévő épületfélét nézve csak annyit mondott: "Jó, ha az ember tudja, honnan jött!" Akkor nem értettem az egészből semmit, még unatkoztam is.
Évekkel később mondta el édesanyám, hogy nagyapám, amíg tehette, minden évben augusztus huszadikán felgyalogolt a Bakonyba, arra a kis füves lankára, mert azt a házat csak onnan láthatta. 1950-ben telepítették ki a családjával onnan, és mindent elvesztve kezdtek új életet, soha nem panaszkodva, nem gyűlölködve. Jó, ha tudja az ember, honnan jött, és így talán embernek is könnyebb megmaradni.
Nekem ez augusztus huszadika. Tűzijáték nélkül.
