Csokoládé nem is volt! - A Fehérvári Lecsófőző Vigasságon jártunk
Csokoládé nem is volt! - A Fehérvári Lecsófőző Vigasságon jártunk
Csokoládé nem is volt! - A Fehérvári Lecsófőző Vigasságon jártunkVan, aki szerint ott kezdődik a jó lecsó, hogy „megpirítom a hagymát és a szalonnát”. Mások szerint ott, hogy „megbontjuk a pálinkát”. Megint mások úgy vélik, hogy a legjobb úgy elkészíteni a lecsót, hogy veszünk némi darált marhát, babot, kukoricát, egy kis chilit és mellesleg teszünk bele egy kis paradicsomot és kukoricát.
És valahol pont ebbe a momentumban ragadható meg egy gasztrofesztivál, konkrétan a Székesfehérvári Lecsófőző Vigasság lényege. Hogy sok nagyon különböző ember jön össze és készíti el ugyanazt az ételt nagyon másként. Ettől lesz igazán jó és színes a forgatag, meg persze attól, hogy itt mindenki eleresztheti magát egy kicsit. A főnökök például ledobhatják a zakót és jópofa pólókban pózolhatnak, mintegy válaszolva a fel nem tett kérdésekre...
A fiatalok pedig kreatívan oldhatják meg a fatüzeléses főzésnél felmerülő füstproblémákat. Ők itt, alább legalábbis mással füstöltek...
És a kockáknak sem kell hoppon maradniuk, a jól elkészített ételhez ugyanis szükség lehet a számítógépes technikára.
A Fehérvári Lecsófőző Vigasságon a különböző főzőstandoknál fellelhető apró részletekre is érdemes odafigyelni. Itt például valaki szemtelen ügyességgel másolta le Kocsi Balázs Kati nénijét.
Akiket pedig nem tüzelt fel eléggé a sok rotyogó finomság (meg a 30 fokos nyári meleg), azok táncra perdültek.
A talpalávalót pedig többek között dudások és dobosok szolgáltatták.
De voltak olyanok is, akik megafonba mondták be a tölcsérhangot. De még hogy!
Végezetül pedig a Fehérvár TV összefoglalója a vigasságról, benne a szégyenlős lecsóval...
