Light rain showers19 °C
2020. május 29. péntek Magdolna
Menü

Lelket önt az agyagba – Kocsis Judit Gabriella fazekasmester

Lelket önt az agyagba – Kocsis Judit Gabriella fazekasmester
Kocsis Judit Gabriella fazekasmester (Fotó: Pápai Barna)

A mai napig sokan szeretnek bele Öreghegy utcáin sétálva az egyedi készítésű, kerámia házszám- és utcanévtáblákba. Aztán szomszédról szomszédra kérdezősködve eljutnak Kocsis Judit Gabriella Nagyszombati utcai fazekasműhelyébe, ahová most mi is ellátogattunk. A mester és a kemence titkait is kifürkésztük, és megcsodáltuk a kész remekeket: tálakat, bögréket, még almasütő edénykét is találtunk.

Az utcanévtáblákat még akkor rendelte meg tőlem Bobory Zoltán, amikor ő volt a körzet képviselője – meséli Judit. – Akkor, ha jól emlékszem, ezerötszáz darabot. Egyedi megrendelések pedig a mai napig érkeznek - folytatja, szélesre tárva a kemence ajtaját, melyben ott sorakoznak az égetésre váró darabok. Közben az asztalon egy még nyers agyagtáblába vájja bele éppen a Ruttkai utca betűit.

A feliratozáshoz még puhának kell lennie az agyagnak, ugye?

Úgynevezett bőrkemény állapotban kell lennie. Miután egy gipsz formában elkészült az agyagtábla, hagyni kell egy darabig levegőn száradni – de túl sokáig sem szabad várni! - , hogy elérje ezt az állagot. Akkor lehet a feliratot belevésni. Majd óvatosan szárítom tovább. Nem lehet sürgetni a folyamatot, nem szabad kitenni a napra, akkor eldeformálódik. Ha már kellően kiszáradt, mehet a kemencébe.

Lelket önt az agyagba – Kocsis Judit Gabriella fazekasmester

Készül a felirat (Fotó: Pápai Barna)

Mennyi idő, míg egy darab elkészül?

Legalább három hét. Sokan nem értik, miért kell ilyen hosszan várni egy-egy megrendelésre. De ha tartós darabot szeretnénk, ami fagyálló, nem reped szét, akkor pontosan be kell tartani a szárítás és az égetés során a hőmérsékletet. Az első égetés után kerül rá a máz, majd újabb égetés következik. Egy ilyen nagy átmérőjű tárgynál, mint az utcanévtáblák, különösen vigyázni kell. A hűtés is időigényes, nem lehet csak úgy kikapni a kemencéből. Kétszáz fok fölött ki sem szabad nyitni a kemence ajtaját, akkor a hirtelen hősokktól elrepednek a tárgyak. Tizenkét órába telik, mire a kemence eléri az ezeregyszáz fokot, és ugyanennyi a lehűlési idő is. Ezalatt végig bent maradnak a tárgyak.

Hogyan kezdődött ez a tevékenység az életedben?

Apukám lakatos volt, anyukám fodrász. Ahogy változott a világ, úgy változtak ők is vele – mindig követték azt a tevékenységet, amiben éppen megélhetést láttak. Tíz éven át egy büfét is üzemeltettek. Én olyan hét-nyolc éves lehettem, amikor a Fehérvár Vásárban megláttam egy bácsit, aki korongozott. Teljesen le voltam nyűgözve! Ahogy a többi gyerek a vattacukor előtt állt ámuldozva, én úgy bámultam az agyagot, ahogy épp ugyanúgy a semmiből nő ki valami! Kiderült, hogy itt az utcánkban is van egy fazekas, Schulmann Csaba, aki megengedte, hogy a korongján tanulgassak. Vittem a csatornázásból kibányászott agyagból gyúrkált kis dolgaimat, hogy azokból alkossak. Ettől kezdve tudatosan erre a szakmára készültem, a szüleim is támogattak ebben. Akkor még volt az Árpád Szakképzőben kerámiaformázó szak, nem is volt kérdés, hogy azt végezzem el, három év alatt. Az oktatóm Schulmann Csaba lett, akinek a műhelyében vígan trécseltünk fiatal lány tanítványok, szegény mondogatta is: Jaj, Istenem, miért büntettél engem ilyen inasokkal? Felbolygattuk az ő kis nyugodt világát, mégis önzetlenül, készségesen adta át a szakmát nekünk. Ahogyan Korompai Péter is, akihez érettségi után kerültem inasnak. Nála az épületkerámia, a cserépkályha készítést titkait is elleshettem.

Lelket önt az agyagba – Kocsis Judit Gabriella fazekasmester

Utcanévtáblák a kemencében, már mázzal együtt várnak az égetésre
(Fotó: Pápai Barna)

Ezután hogy alakult a pályád?

Közel tíz évet tanítottam a Hang-Szín-Tér Művészeti Iskolában, a saját műhelyemben kereshettek fel a tanítványok. Az első házasságom után, két gyerek mellett döntöttem úgy, hogy a kerámiázást művészeti tevékenységként folytattam tovább, több mindent kitanultam mellette. Most már öt éve az Ezredéves Iskolában dolgozom szakoktatóként, mellette pedig itthon alkotok a műhelyemben, a szüleim házában. Egyedi megrendelésre is készítek darabokat, és a Jancsárkertben is árulom őket havonta egyszer. Most már a férjem, Kocsis Péter is besegít, ő formázza meg a táblákat, és kerámia tárgyakat is készít. Az edényekhez az agyagot egy szekszárdi agyagbányából vesszük, a táblákhoz pedig speciális samottos agyagot hozunk a fővárosból.

Milyen körülményekre van szükséged az alkotáshoz?

Amióta gyerekeim vannak, azóta minden idő, ami nem velük telik, megfelelő alkotásra! Mindig szoktam mondani, hogy nem vagyok az az igazi művészlélek. A valódi művészemberek nagyon elmélyülten, megfelelő környezetben tudnak olyat alkotni, ami igazán maradandó. Én mindig arra vágytam, hogy azt mondják rám, hogy én egy jó iparos vagyok. Ez talán így is sikerült, mert az iparosnak megvannak azok a tulajdonságai, ami nekem is: ha kell, akkor hajtok, ha kell, éjszaka is kijövök és csinálom, és megtalálom benne az örömömet! Az ötven darab korongozásakor is teljesen ki tudok kapcsolni, nem terhel meg az, ha monotonitás ér, és tudok gyönyörködni minden egyes darabban, feltölt, amíg készítem. Szeretem az agyag illatát, tapintását, nem vágyom külön arra, hogy lágy zenére, madárcsicsergésben alkothassak, tökéletes körülmények között. Az eddigi életem során akárhány kerámia műhelyben dolgoztam, mindig volt valami plusz zaj, zavaró körülmény, volt, hogy jégkásás volt a korongozáshoz használt víz… Minden alkotásomnak egyenként örülök, kicsit mintha a gyermekem volna. Látom magam előtt a végeredményt, amikor nekiülök dolgozni.

Lelket önt az agyagba – Kocsis Judit Gabriella fazekasmester

Judit sokszor éjszaka is fenn marad, hogy elkészüljenek ezek a szép, egyedi darabok
(Fotó: Pápai Barna)

Mi az a kézműves tevékenység, amit még nagyon szívesen kipróbálnál?

Az üvegfúvás. Talán mert az is tüzes szakma. Tervezem, hogy ellátogatok egyszer az ajkai üveggyárba, lesni, ahogy formálódik a forró anyag: Szinte mintha lelket öntenél bele! A korongozásnál is ez az érzés fog el mindig. Előttem van egy darab sár, amiből miközben bögre vagy tál lesz, egyúttal lélek is költözik bele.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár

  • Iskolaőrséget hoz létre a kormány
    Iskolaőrséget hoz létre a kormány
  • HÍRADÓ 1-kor 2020. május 28.
    HÍRADÓ 1-kor 2020. május 28.
  • Elhalasztotta a bíróság a Hableány-ügy tárgyalását
    Elhalasztotta a bíróság a Hableány-ügy tárgyalását
  • Nyár végéig lehet pályázni a munkahelyvédelmi program támogatására
    Nyár végéig lehet pályázni a munkahelyvédelmi program támogatására
  • Világszerte az 5 millió 700 ezerhez közelít az igazolt koronavírus-fertőzöttek száma
    Világszerte az 5 millió 700 ezerhez közelít az igazolt koronavírus-fertőzöttek száma
  • Kormányinfó: nyithatnak az uszodák, lehet menni szabadtéri színházakba és mozikba, jönnek az utazási utalványok
    Kormányinfó: nyithatnak az uszodák, lehet menni szabadtéri színházakba és mozikba, jönnek az utazási utalványok
  • Június 2-tól lehetőség lesz az elmaradt gyakorlati képzés pótlására
    Június 2-tól lehetőség lesz az elmaradt gyakorlati képzés pótlására
  • Egyre több egészségügyi szolgáltatást vehetnek igénybe a betegek
    Egyre több egészségügyi szolgáltatást vehetnek igénybe a betegek
  • Mától már nézők is mehetnek a szabadtéri sportrendezvényekre
    Mától már nézők is mehetnek a szabadtéri sportrendezvényekre
  • Közzétette a statisztikai hivatal a márciusi kereseti adatokat
    Közzétette a statisztikai hivatal a márciusi kereseti adatokat
  • Áfacsaló cégláncolatot számolt fel az adóhivatal
    Áfacsaló cégláncolatot számolt fel az adóhivatal
  • Változik a vasúti menetrend a pünkösdi hosszú hétvégén
    Változik a vasúti menetrend a pünkösdi hosszú hétvégén
  • Beindult az üdülési kedv
    Beindult az üdülési kedv