Mézeskalács mindörökkéMézeskalács mindörökké
Azért sütsz éppen mézeskalácsot, mert megenni is szereted?
Ellenkezőleg! Soha nem sütnék azért, hogy megegyem! Én mást látok a mézeskalácsban, számomra inkább egy lehetőség, mondhatni ürügy a díszítésre. Alapvetően azért kezdtem bele ebbe a tevékenységbe, mert díszíteni szerettem. Földrajz-rajz szakos vagyok, barátaimmal a főiskolán hagyománykutatással foglalkoztunk. A szatmári falvak megmaradt népszokásait, tárgyi emlékeit gyűjtöttük. A diplomám megszerzése után felsőfokú fazekas szakoktatói képzést végeztem, mert vonzott a kerámia készítése, aprólékos dekorálása, az írókázás. Műhelyem azonban nincs, és amikor kicsi volt a lányom, olyan hobbit szerettem volna, amit otthon a lakásban, vele együtt is végezhetek. Nagyon hasonló a két tevékenység, nem csak a díszítés, hanem a tűzzel való kapcsolatuk, a sütés, égetés is közös bennük.
Mi a titka a jó mézeskalács tészta sütésének?
Két dologra kell figyelni: az időre és a vastagságra. Amikor évekkel ezelőtt a nagy mesterek azt mondták nekem, hogy illat alapján, érzésre meg lehet mondani, mikor sült meg, nem hittem el. De ma már én is zsigerből érzem.
Más a receptje a mézeskalács dísznek, mint annak, amit megeszünk?
Gyakorlatilag minden recept egyforma. Legfeljebb az arányok kicsit mások. Én mindig fele annyi mézet használok, mint lisztet. A mézzel nem érdemes spórolni. Egyébként annyi a különbség, hogy ha a fára kerül és nem a tányérunkba, akkor érdemes egy kicsit keményebbre sütni. Úgy jobban bírja a klíma változásait. Mert alapvetően a mézeskalács együtt él a környezetével. Ha magas a páratartalom, akkor puhább lesz. Ha kiteszem a napra, kicsit megolvad benne a méz, akkor megint puhább lesz. Száraz szobában viszont kőkeményre szárad.
Egy mézeskalács dísznek mennyi az élettartama?
Ha csak dekorálásra használjuk, végtelen. Legfeljebb a molyok tehetik tönkre. Legnagyobb meglepetésemre kiderült, hogy akár évekkel később is ehető. Bár én megmondom őszintén, minden évben frisseket sütök, és a boltban is három hónap szavatossági időt szoktak ráírni. De nem romlik meg. Egyszer kipróbáltam, megkóstoltam egy régit, az élvezeti értéke egy kicsit csökkent, de valójában semmi baja nem volt!
Fűszerezést illetően mit tartasz lényegesnek?
Kész mézeskalácsfűszert használok, mert abban minden benne van. Alapvető a fahéj, de számomra az igazán jó illathoz kell egy kis gyömbér, és szegfűszeg bőséggel. Szeretem, ha picit sötétebb a tészta, mert azon szebben mutat a fehér íróka.
A máz tojásfehérjéből és cukorból készül?
Igen. Sok recept létezik erre is. Van, aki húsz dekát tesz egy tojásfehérjéhez. Én ezt sokallom, akkor nagyon törékeny lesz. Szeretem, ha olyan a máz, hogy ha leesik a figura, akkor sem törik le róla. Ehhez lágyabb mázat készítek, hogy jobban összetapadjon a tésztával. Így sem szárad órákig, 10-15 perc alatt megköt. Persze a levegőtől is függ. A Balatonon például nem tudok írókázni. Ha nyári megrendelésem van, akkor haza kell jönnöm, mert ott nagyon magas a levegő páratartalma, és nehezen szárad meg a máz.
Írókázáshoz milyen eszközt használsz?
Műanyag tubust használok, csőrrel a végén. A vonalak vastagságát a cukormáz állagával szabályozom. Ha keményebb, akkor vékonyabb vonalakat lehet húzni, ha lágyabb, akkor terülősebb lesz. Használok hagyományosan nejlonzacskót is, de ritkán. Legfeljebb amikor nagyon vékony vonalakból építkező csipkézett mintát szeretnék létrehozni.
A motívumokat előre megtervezed?
Nem tervezem meg előre, egyszerűen belülről jönnek. Úgy érzem, ez egy adottság, amit úgy kaptam. Nyolc-tíz éve, amikor elkezdtem ezzel foglalkozni, a férjem azt tanácsolta, ne kezdjek el kutatni, hanem próbáljam rögtön megvalósítani a saját elképzeléseimet. Igaza lett, mert így a munkáim nem kezdtek el hasonlítani mások mézeskalácsaira. Egyediek lettek. Persze azóta utánajártam, rengeteg szakirodalmat olvastam, megismerkedtem sok mézeskalácsos alkotóval. Kezdetben a barátainknak készítettem figurákat, ezeket látta egy miskolci mézeskalácsos házaspár, akik biztattak, hogy vágjak bele komolyabban. Tőlük kaptam az alapreceptet is. Az első komoly próbatételem a mohácsi busójárás volt, sikerrel vettem az akadályt. Manapság a szentendrei skanzenben kaphatóak a mézeskalácsaim: a felnőtteknek szíveket, a gyerekeknek állatfigurákat készítek.
Javítani tudsz díszítés közben, ha elrontottad?
Többnyire a legjobb munkáim a tévesztéseimből adódnak. Akkor valami nagyon jó szokott születni. De egyébként igen, a korrigálásnak is megvan a technikája. Sokan azt gondolják, hogy soha nem remeghet az ember keze, de ez nem igaz. A trükk az, hogy amikor elindítja az ember a szép fehér máznak a szálát, akkor ha fölemeli és a levegőben rajzolja, szépen kifeszül. Attól kezdve, hogy milyen mintát rajzol az ember, az már egy játék, egy alkotási folyamat része. Persze nekem nagy segítségemre van, hogy rajzos vagyok, jól érzem az arányokat.
Vannak az írókázásnak is tájegységekre jellemző motívumai?
Inkább országos szinten hagyományosak, mint a baba, a huszár, vagy a tükrös szív. Én ezeket nem csinálom, mert még nem találtam meg hozzá azokat a formákat, amelyek elvarázsolnának, inspirálnának. Nagyon népszerűek manapság az írókázottakon kívül a csipkés, magvas, rátétes, festett mézesek, a mesefigurákat ábrázoló és a térbeli szoborszerű alkotások. Ez népművészet, mindenki a maga képére és kedvére alkotja. Így hagyományozódik egyik emberről a másikra.