Azokon a köveken lépdelni, ahol II. András vagy III. Béla is lépdelt, az különleges érzés - Körtvélyessy Zsolttal a Koronázási Szertartásjátékról beszélgettünkAzokon a köveken lépdelni, ahol II. András vagy III. Béla is lépdelt, az különleges érzés - Körtvélyessy Zsolttal a Koronázási Szertartásjátékról beszélgettünk
Mennyire lesz különleges önnek ez az előadás?
Nagy örömmel fogadtam a felkérést, hiszen Szikora Jánossal már korábban is dolgoztam néhány darabban, és nagyon jó emlékeim maradtak a közös munkáról, így ezért is szívesen vállaltam ezt a szerepet. Másrészt maga az előadás is izgatott, hiszen korábban is hallottam a székesfehérvári Koronázási Szertartásjátékokról, és mindig vágytam rá, hogy én is benne legyek egyszer, de legalább lássam. Örülök neki, hogy most egészen közelről láthatom, hiszen maga a darab már a történelem miatt is izgalmas. János (Szikora János – szerk.) a sajtótájékoztatón is kiemelte, nagyon keveset tudunk a királyainkról, a múltról. Engem pedig mindig nagyon érdekelt a történelem, így igyekeztem mindig minél többet tudni, de még így is sok új információt kaptam II. Andrással kapcsolatban. Nekem külön érdekes, hogy két alkalommal is játszottam a Bánk bánban Petur Bánt, Petur Bán pedig kapcsoltban volt Gertrúddal, II. András feleségével.
Már a szerep tanulása is különleges volt, hiszen a szöveg régies nyelven íródott, gyönyörű a megfogalmazása. Engem pedig az is mindig érdekelt, hogy a nyelvünk hogyan változik, romlik el, és ebben az előadásban vissza tudunk adni valamit a magyar nyelv szépségéből. Ráadásul nekünk ezt az archaikus nyelvet úgy kell előadnunk, hogy az tökéletesen érthető legyen a nézőknek is, és valahol mai módon szólaljon meg.
Mindezek mellett még egy különleges kapcsolódási pont is van. A családom gyökerei egészen az 1200-as évekig nyúlnak vissza, akkor kaptunk nemesi címet. Érdekes volt számomra, hogy ma annak a királynak az életét, koronázását bemutató darabban játszom, aki akkor nagy valószínűséggel a családom nemesi levelét aláírta, amely kitüntetést pedig csak azok a családok kaphatták meg, akik vagy valamilyen harcban, vagy nemesi tettben kitűntek.
Mihályi Győzővel, a történet narrátorával korábban is sokat játszottak már együtt, sőt baráti kapcsolat is fűzi önöket egymáshoz. Jelent ez önnek valamilyen plusz töltetet?
Abszolút jelent, mert mindig jó érzés barátokkal játszani. És itt most többekkel is voltam már korábban ismertségi vagy akár baráti kapcsolatban. Kuna Karcsival például Miskolcon játszottam együtt, de tényleg Győző az, akivel hosszabb az ismertségünk, tíz évet játszottunk együtt ugyancsak a miskolci színházban.
Érzékeli azt, hogy az emberek várják már ezt a különleges előadást?
Azt gondolom, hogy akit egy kicsit is izgat a magyar történelem, az nagy örömmel fog eljönni. Persze sok függ attól is, hogy mi mennyire promótáljuk, hiszen lássuk be, manapság reklám nélkül nehezen működnek a dolgok. De úgy hallottam, és magam is ezt gondolom, hogy itt, Székesfehérváron nem kell különösebben reklám a Koronázási Szertartásjátékoknak, szeretik és várják az emberek. Nagy öröm volt és megható is, hogy már a beharangozó sajtótájékoztatón is annyi érdeklődő jelent meg. Hiszem, hogy nagy siker lesz idén is az előadás.
A koronázási ünnepi játékok felkészülése augusztus elsejével kezdődött. Mivel töltötte a nyarat, volt ideje pihenni?
Sokat pihentem az otthonom kertjében, és legalább ennyit tanultam a forgatókönyvet, mert fontosnak tartottam, hogy az augusztus elsejei próbakezdésre tökélesen tudjam a szerepemet. Kecskeméten is töltöttem egy hetet, kirándultunk, sétáltunk, megnéztük az arborétumot és az állatkeretet is. Nekem ez a feltöltődés időszaka volt, ami szükséges is, hogy elsejétől tökéletes állapotban tudjak rendelkezésre állni. Hónap végén kezdődnek majd a kecskeméti próbák is, idén négy darabban szereplek, úgyhogy sok dolgom lesz.
Addig azonban még Székesfehérvár az elsődleges célpont. Milyennek találja, mennyire teszik önnek a város?
Szerintem aki ide látogat, és látja ezt a gyönyörű Belvárost, csak pozitívan tud nyilatkozni. Csodálatos lehetőség és érzés olyan helyen játszani, ahol történtek a dolgok. Hiszen ezek a koronázások, a történelemnek ezek a pillanatai valóban Székesfehérvárhoz kötődnek. Azokon a köveken lépdelni, ahol tényleg II. András vagy III. Béla is lépdelt, az különleges érzés, és elképesztő feltöltődést kap az ember. Számomra egyébként is mindig fontos volt az a hely, ahol élek. Az otthonomat is igyekeztem mindig úgy kialakítani, hogy amikor reggel felkelek és végigmegyek benne, akkor jól érezzem magam. Ebben a városban is jól érzi magát az ember, érzi a történelmet, és minden részről a mai emberek támogatását. Itt találkozunk az igazi kultúrával, az igazi történelemmel, és ez izgalmas, magával ragadó helyzet.