Tudtad, hogy vízmérgezést kaphatsz, ha túl sokat iszol?Tudtad, hogy vízmérgezést kaphatsz, ha túl sokat iszol?
Szervezetünk optimális működéséhez megfelelő biológiai, kémiai, fizikai feltételekre van szükség. Ez a belső és a külső környezetre egyaránt érvényes. Az emberi testet több százmilliárd sejt alkotja. Ezek 98 százaléka csak a testen belüli térrel áll kapcsolatban. Ez pedig nem más, mint a sejteket közvetlenül körülvevő folyadéktér, azaz a sejtek közötti állomány. Ez az, amit a szervezet belső környezetének nevezünk. Ebben a térben kell biztosítani azokat a körülményeket, amelyek mellett zavartalanul bonyolódhatnak le az életfolyamatok.
A belső környezet paramétereinek vizsgálatakor kerül előtérbe az izovolémia fogalma, vagyis a szervezet optimális folyadékszintje. A kívánatos folyadéktartalom függ az életkortól, a nemi hovatartozástól, az edzettségi állapottól is.
A csecsemők testének például kb. a 70 százaléka víz. Ez az évek múlásával folyamatosan csökken. Fiatalkorban már csak 60-65 százalék körüli, idős korban pedig 50-55 százalékos. A megfelelő vízmennyiség elengedhetetlenül fontos az anyagcserében és a testhőmérséklet-szabályzásban is. A víz előfordul a vérplazmában (3-3,5 l), a sejt közötti szövetekben (8 l) és a sejteken belül (30 l).
A férfiak folyadéktartalma általában 1-2 százalékkal magasabb, mint a nőké, mely oka a nagyobb izomszöveti arány. Ha valakinek javul az edzettsége, akkor testének folyadéktartalma is növekedni fog. Fordítva is igaz ez az összefüggés: az edzettség csökkenésével a folyadéktartalom is kevesebb lesz.
Sportolás, fizikai munka közben a folyadékigényünk megnő, mivel sok folyadékot veszít szervezetünk. Aktív mozgás előtt, közben és utána is fontos a megfelelő vízpótlás. Ha állóképességi vagy erőtréninget végzünk, akkor akár 1-1,5 liter (vagy még több) folyadék is eltávozhat testünkből.
Itt meg kell említenem egy tévhitet: sok sportoló azt hiszi, hogy nem fog görcsölni edzés közben, ha vizet iszik. Ez tévedés! A British Journal of Sports Medicine szakfolyóiratban publikáltak egy tanulmányt, melyben az áll, hogy nem alakul ki nagyobb eséllyel izomgörcs azoknál, akik a súlyos dehidratáció eléréséig edzenek. A sportolás közben keletkező izomgöcsöket ugyanis az izom fáradtsága idézi elő, illetve oka lehet a kálium-, kalcium- vagy a magnézium hiánya is.
S, ha már itt tartunk, oszlassunk el egy tévhitet a kávéról és a teáról: Igaz, hogy a kávénak vízhajtó hatása van, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy azonnal minden átszalad a testünkön, amit megiszunk! Testünk kb. a felét használja fel a fogyasztott folyadéknak. Ez 25-30 százalékra csökken, ha koffeintartalmú italról van szó. A kávénál sokkal jobban kiszárít az alkohol! Minden pohár alkoholos ital után legalább egy pohár vizet kellene inni ahhoz, hogy bizonyos szinten „kompenzáljunk”.
Visszatérve az alap témánkra: a folyamatos folyadékbevitel kiemelten fontos szoptatós anyukák esetében! A szoptatás alatt ugyanis sokkal több vizet veszít a szervezet, jelentősen megnő a hölgyek folyadékigénye. A női test naponta átlagosan 750 ml anyatejet termel. Ezt pótolni kell ivással, amely napi 3-3,5 liter vizet jelent!
Az egyik üdítőmárka megbízásából nemrég készült egy felmérés a hazai fogyasztók folyadékbevitelével kapcsolatban. Ebből kiderült, hogy bár a megkérdezettek közel kétharmada odafigyel napi folyadékfogyasztására (tízből hat), az emberek fele pedig tisztában van az ajánlott folyadékbevitel mennyiségével, mégis kevesebbet isznak a szükségesnél. (A válaszadók tizedét egyáltalán nem érdekelte, hogy mennyit iszik naponta.)
A statisztikai adatok szerint az életkor előrehaladtával egyre tudatosabbak vagyunk ezen a téren: 50 év felett 65 százalék figyel a folyadékfogyasztásra, a 18-29 év közöttiek pedig nem igazán foglalkoznak ezzel a témával.
A felnőtt nőknek – ha átlagos a fizikai aktivitásuk – 2 liter vizet kellene inniuk naponta, a férfiaknak pedig 2,5 litert. A valóság pedig az, hogy a nők 1,8, a férfiak pedig 2,2 litert isznak. Hogy a kép teljesen korrekt legyen, hozzá kell tenni, hogy a válaszadó nők fele, s a férfiak negyede legfeljebb 1,5 litert iszik naponta. Miközben saját bevallása szerint mindenki tisztában van azzal, hogy ez milyen kevés.
Miért iszunk hát akkor ilyen keveset? Először is azért, mert nem tartjuk számon a bevitt mennyiséget. Van egyébként egy okostelefonos alkalmazás, ami segít a számolásban, ám ezt csak a válaszadók 1%-a használta. (Megjegyzem: én sem ismertem ezt az appot, amíg az említett kutatás válaszait nem láttam.)
Ha a napi folyadékigényünket lebontjuk, akkor egyszerűen azt mondhatjuk, hogy napi 8 pohár elfogyasztásával már jó úton haladunk. Ebből legalább 5 pohár legyen víz, a többin pedig osztozhat a tea, gyümölcslé, növényi alapú italok.
Napi folyadékbevitelünkhöz számos étel is hozzájárulhat: levesek, mártások, zöldségfélék, gyümölcsök. A szervezetünkbe kerülő víz 70 százalékát italokból, és 30 százalékát ételekből nyerjük. Ezért – is – kell mindig figyelnünk arra, hogy mit eszünk.
Megjegyzem: Az Institute of Medicine napi 11 pohárnyi vizet javasol a nőknek, és kiemeli, hogy a vízszükségletünk egyötödét olyan ételekből is bevihetjük, mint a paradicsom, görögdinnye, uborka.
Vigyázni kell egyébként a túlságosan sok vízivással is! Ha naponta több liter folyadékot veszünk magunkhoz, akkor előfordulhat, hogy leterheljük a vesénket. Ilyenkor a sejtek megdagadnak, s ez szélütéshez, felpuffadáshoz is vezethet (esetenként halálhoz). Ezt hívjuk hyponatremia-nak, vagyis „vízmérgezés”-nek.
Ilyenkor egy olyan elektrolit-egyensúlyzavar lép fel, amikor a vér nátriumkoncentrációja 135 mEq/l alá csökken. Ebben az esetben a vízbevitel mértéke meghaladja a vese nátriumkiválasztó képességét, s a vér nátriumkoncentrációja csökken.
A vízmérgezést egyébként nagyon nehéz felismerni, mert a tünetek hasonlítanak az alkoholmérgezés tüneteihez, ami: szédülés, hányás, fejfájás, zavarodottság, letargia, kimerültség, étvágytalanság, érzékenység, izomgyengeség, eszméletvesztés, kóma.
Ha összetévesztik a kettőt, s azt hiszik, hogy a beteg túl sok alkoholt fogyasztott, akkor itatni kezdik, hogy híguljon a vér alkoholszintje. Miközben pont a túlzott vízfogyasztás okozza a gondot, tehát csak még tovább romlik az adott helyzet.
A vízmérgezésnek egyébként több oka is lehet. Ilyen az edzés közbeni nagymértékű vízfogyasztás, hormonális változások, nem megfelelően működő antidiuretikus hormon szindróma, vízhajtók, polidipszia, bizonyos gyógyszerek (antidepresszánsok, fájdalomcsillapítók), súlyos hányás, veseproblémák, kimerüléses szívelégtelenség, stb.
Persze, a túlzott vízfogyasztás miatti mérgezés nagyon ritkán fordul elő. Sőt, a hazai folyadékbeviteli adatokat látva inkább ennek a fordítottja miatt kell aggódnunk. Így arra bíztatok mindenkit, hogy vegyen magához mindig egy üveg vizet, ha útnak indul, s igyon, amint a szomjúság első jelei érkeznek! S ne felejtse el, hogy a szomjúságot gyakran összekeverjük az éhséggel! Sokan azért esznek egyfolytában, mert valójában szomjasak! - De ennek kifejtése majd egy másik cikk témája lesz....
További ajánlatok:
www.mentahaz.hu/
