Tavaszi megújulás az erkélyenTavaszi megújulás az erkélyen
A tavasz (és a nyár eleje) általában a nagy rendrakás / takarítás / felújítás időszaka. Ilyenkor érzünk erőteljes késztetést arra, hogy változtassunk egy kicsit környezetünkön, s a bimbózó / virágot bontó növényekkel párhuzamosan a lakásunkat is felfrissítsük.
S mivel a napsugarak egyre finomabb simogatása a szabadba hívogat minket, pontosabban az erkélyünkre, teraszunkra, így kezdjük is ezzel a témával e cikksorozatot, mely a Nagy Megújulás címet is kaphatná.
Először is határozzuk meg, hogy mi a különbség az erkély és a terasz között?
Az emeletes házaknál a szabad térrel való összeköttetés nem oldható meg kertkapcsolattal, ezért alakították ki az erkélyeket. Gyakorlatilag így a külső térbe kiterjeszthetjük a belső lakóteret. A környezettel való vizuális kapcsolatot nagy mértékben befolyásolja a kilátás és az épület tájolása, de egy erkéllyel ellátott lakásban mindig magasabb a városban lakó ember mentális komfortérzete.
Mint Kegye Krisztina lakberendezőtől megtudtam: az erkélyek főbb fajtái a következők:
Francia erkély, vagy francia ablak: egy padlóvonalig érő, teljes magasságban nyitható, de védőkorláttal ellátott nyílászáró, ami a kilátást is nagy mértékben növeli, illetve nyitott állapotban a lakótér néhány négyzetméterét „átmeneti térré” varázsolhatja.
A nyitott erkély már igazi kapcsolat a külső térrel, ezért célszerű úgy méretezni, hogy egy nyugágyat vagy egy gyerekjárókát el lehessen helyezni rajta. Még jobb, ha úgy tervezzük meg, hogy akár reggelizni, ebédelni vagy vacsorázni is ki tudjanak ülni a lakók. Ilyenkor számolni kell méret-ügyileg egy kisebb étkezőasztalkával és két-három-négy székkel. A nyitott erkélyek minimum 150 cm magas korláttal határoltak. A korlát fajtája sokféle lehet: kovácsoltvas, falazott, fa, üvegbetétes stb.
Az erkélyeknél gyakran alkalmaznak paravánt, amely a szomszéd erkélyről való átlátást gátolja, illetve véd a széltől is. Néha homlokzatformálási megfontolások miatt építenek összevont erkélyeket is, ahol szintén szükséges a két erkély közti paraván, ami ugyan a hanghatásokat nem szűri meg, de átlátni nem lehet.
A régi építésű városi házakon sokszor láthatók zárt erkélyek, amelyeknek általában oldalt is vannak ablakaik, vagy ha az épület sarkára kerülnek, torony alakúak is lehetnek.
A loggia a homlokzatból visszahúzott, fedett, de egyik oldalán teljesen felnyitott „átmeneti tér”. Előnye, hogy a kíváncsi szemek elől jobban védett, hátránya viszont, hogy a mögötte lévő lakótér napozottságának időtartamát csökkenti, no meg szerkezetileg is nehezebb kivitelezni.
Kegye Krisztina a védettség miatt jobban szereti a loggiát, illetve azért is, mert a beépíthetősége könnyebb, mint egy nyitott, az épület homlokzatára függesztett, konzolos erkélynek.
A loggiáknak vannak „öszvér” megoldásai is, amikor kiegészítik egy erkéllyel. Emiatt a kihasználhatóságuk növekszik.
És akkor térjünk át a teraszokra: a terasz a belső lakóterekhez kapcsolódó, padlóburkolattal is ellátott külső tér, amely nem konzolosan csatlakozik a homlokzathoz.
Földszinti teraszok olyankor létesíthetők, amikor az épületnek kertkapcsolata van. Ilyenkor a földszinti lakás használati értéke nagyobb, és ez a többlet a piaci árban is megjelenik.
Tetőteraszok a legfelső lakószint alapterületének csökkentésével alakíthatók ki. Ez nem mindig jelent kisebb lakást, inkább kevesebb lakást a legfelső szinten.
„Nagy tetőterasszal rendelkező lakások lehetnek az un. penthouse lakások. A városi építkezések kis csodái a régebbi társasházak különböző tetőn lévő mosókonyháikból, vagy egyéb helyiségek átalakításával létrejött teraszos lakások. A modern építkezések korai korszakától természetesen a látványosabb kilátással rendelkező lakóépületeken mindenképpen igyekeztek kisebb, nagyobb teraszokat elhelyezni. Budán, ahol laktam, olyan házak bújnak meg a Margit körút épületei mögött, ahol szinte Párizsban, vagy Rómában érezheti magát az ember, mert valószerűtlenül pici lakásoknak is csodálatos teraszuk van.” – mesélte a lakberendező.
Az emeletes házak teraszainak homlokzattal párhuzamos méretei kötetlenek, de ha túl hosszúak, akkor legfeljebb a homlokzaton mutatnak szépen, ám a kihasználhatóságuk nem arányos a területükkel. Ajánlott a rövidebbek, mélyebb erkély kialakítása, mert azok sokkal jobban kihasználhatók.
A minimum mélység 150 cm. (A panelházak erkélyeinek mélysége ez a minimális méret.) Viszont minél mélyebb az erkély, annál kevésbé jó a mögötte lévő lakószoba napozottsága. Tehát mindegyiknek megvan az előnye és hátránya is.
(A folytatásban (többek között) tippeket adunk az erkélyek / teraszok optimális berendezéséhez!)
