Clear sky18 °C
2020. április 8. szerda Dénes
Menü

Régi fehérvári bálok és farsangi történetek

Régi fehérvári bálok és farsangi történetek
Ilyen manapság egy farsangfarki felvonulás Fehérváron (Fotó: Simon Erika)

Lukács László néprajzkutatót kérdeztük a farsang eredetéről és az ehhez az időszakhoz köthető régi, fehérvári hagyományokról.

Vízkereszt után, január 7-én megkezdődött a farsangi időszak, mely egészen a húsvét előtti böjt kezdetéig tart. Lukács László néprajzkutatót kérdeztük az ünnepkör eredetéről:

- A farsang egy honfoglalás kor utáni szokásunk, ugyanis német eredetű, akikkel pedig a tizedik század végén kerültünk kapcsolatba. Már a királyi udvarokban is megtartották a farsangot, már a mohácsi vész előtt is. II. Lajosról feljegyezték, hogy az eléggé gyászos külpolitikai helyzetben is óriási farsangi felvonulás és bál volt a királyi udvarban, melyen maga a király is maskarába öltözött.

Maga a farsang szó is bajor eredetű, húshagyókeddet jelent. Ugyanis húshagyókeddig tart a farsang, hamvazószerda már az első böjti nap. Az első farsangi nap pedig január 7-e, vízkereszt után.

A húsvét idejétől függően a farsangi időszak hol rövidebb, hol hosszabb. A lányoknak ez különösen fontos volt, hiszen hosszabb idő alatt nagyobb lehetőség volt arra, hogy a különböző bálokon megismerkednek legényekkel, és esetleg kérőjük akad.

Aki nem ment férjhez, arra azt mondták, hogy kimaradt a farsangból. A Jézus születésére való felkészüléssel, az adventi böjtöléssel szemben a farsang egy vidám időszak, a szórakozások, a bálok, pincebeli mulatozások a lakodalmak időszaka.

Ezeken a heteken belül mik a kiemelkedőbb alkalmak?

A farsang legjelesebb napjai a farsangutó: farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyókedd, hamvazószerda, torkos csütörtök. Ezt csonka hétnek is nevezik.

Miután véget értek a farsangi bálok, eltemették a bőgőt, humoros szöveggel fölravatalozták egy vendéglői asztalon.

Farsang vasárnap, hétfőn és kedden még tartottak bálokat. Székesfehérváron a Szent István Művelődési Ház Szent István termében a farsang utolsó vasárnapja előtt egy héttel a felsővárosi gazdák tartották a batyubáljukat, ez volt a gazdabál. Majd farsang utolsó vasárnapján a palotavárosi és az alsóvárosi földművesek tartották a batyubált. Asztalt foglalt minden egyes család, akinek eladó lányuk volt. Vitték a rántott húst, kenyeret, savanyúságot a karkosárban magukkal. Éjfélkor szünetet tartott a zenekar, ilyenkor meghívták asztalukhoz a legényt, aki udvarolt a leánynak, vagy aki azon az estén a legtöbbször táncoltatta. A legény demizsonban vitt öreghegyi bort (ez a hagyomány az 1950-es évekig volt meg), és megkínálta a családot, aztán folyatódott a tánc. Amikor a leány és a családja hazafelé indult, a legény sok esetben kikísértette a zenekarral, akár a kapuig is, még a Rákóczi indulót is elhúzatta, amiért persze pár fillért fizetett a zenészeknek. Ezzel fejezte ki megbecsülését a leány felé.

Lukács Láslzó néprajzkutató (Fotó: Fehérvár Televízió)
Lukács Láslzó néprajzkutató (Fotó: Fehérvár Televízió)

Milyen hasonló hagyományok ismertek még?

Akadtak olyan vidékek, például Dunapentele (a mai Dunaújváros), vagy Perkáta környéke, ahol csonka csütörtökön tartottak cigánybált. Ugyanis a cigányzenekarok a farsang idején állandóan munkában voltak, zenéltek, addig nem értek rá bálozni. Ezeken az alkalmakon éjfélkor felravatalozták a nagybőgőt és elsiratták az asszonyok.

Akárcsak a tűzoltóbálon, ami a Magyar Király Szállóban volt mindig húshagyókedden, ott a tűzoltók maskarás felvonulást rendeztek, volt halálfejes, afrikai gyarmati katona, a legkülönbözőbb szamármaszkos, oroszlánmaszkos alakoskodó volt köztük, és végigjárták sok esetben szamárháton a várost.  Ott a bőgőtemetési szöveget rendszerint a fehérvári színház egyik színésze mondta el. Ezekbe humoros formában belefogalmazták Fehérvárnak az összes gondját, politikai, társadalmi ügyeit. Volt szó a rossz utakról, vagy arról, hogy építették a telefonhálózatot Fehérváron, meg hogy nagyon nehezen ment az új városháza építése, ami aztán csak 1938-ban valósult meg. a kinyomtatott szöveget eladták pár fillérért a bál közönségének és a bevételből tömlőket, csákányokat, sisakokat, fecskendőket vettek belőle.

Szintén minden évben megtartották a Magyar Király Szállóban a cselédbált, hiszen majdnem minden polgári családnál volt egy-két cselédlány. Az ő báljukon persze megjelentek a legények is, akár a tűzoltók, akár a katonák számos fehérvári kaszárnyából, hogy aztán együtt mulassanak hajnalig. Ezekről az eseményekről az újságok is mindig hírt adtak.

Persze a cselédeknek hajnalban haza kellett sietniük, hiszen akkor még nem volt központi fűtés, nekik kellett a kályhába befűteni, hogy meleg legyen, mire a család felkel.
A tikverőzés megyeszerte elterjedt hagyomány volt, ma már csak Mohán tartják (Fotó: Horváth Renáta)
A tikverőzés megyeszerte elterjedt hagyomány volt, ma már csak Mohán tartják (Fotó: Horváth Renáta)

A tikverőzés szokása is ehhez az időszakhoz kötődik térségünkben. Ilyet mikor tartottak először? 

Ennek a forrása lényegében az, hogy a régi lakodalmak után a törzsközönség, főleg a fiatalság, a legények, akiknek nem volt elég a mulatság, a móka, de még sok esetben az ennivaló sem (mert a régi lakodalmak nem voltak ételben ennyire gazdagok), ők végigjárták azokat a házakat, ahová már hazamentek hajnalban a lakodalomból, és mindenütt egy kis szalonnát, kolbászt, tojást kaptak. Utána visszamentek a lakodalmas házhoz, ott ezt még megsütötték nekik, ezt nevezik lakodalmi tyúkverőzésnek.

A másik pedig ez a farsangi felvonulás, ennek a szokása lényegében megvan egészen Magyarországtól kezdve nyugat felé a Rajna vidékig, Kölnig, Bonnig. Nyugaton az egész város népe, több tízezer ember részt vesz a felvonulásban. Itt nálunk inkább a kis csoportokban való felvonulás a jellemző, ilyen a mai tikverő is. Kapcsolódik az európai hagyománykörhöz, azt mondhatjuk, hogy ez is a farsanggal együtt jött.

Az Alpoktól délre már nem a farsang van, hanem a karnevál, ez a szó szintén azt jelenti, hogy ég veled hús. Utóbbi leginkább spanyol, portugál, olasz területen jellemző. Ott is vannak jellegzetes, évszázados figurák, mint a madárfej a Velencei-karneválon. Vagy nálunk a busójárásnál a jellegzetes fából faragott maszk.

De vannak változók is, híres politikusok, botrányt keltő művészek. Én voltam egyszer még '79 februárjában Bécsben, a Józsefvárosi farsangon, ahol még a villamosforgalmat is leállították, mert több ezer ember vonult fel. Kancellároknak, arab sejkeknek, a legkülönbözőbb híres színészeknek, zenészeknek öltöztek. A vendéglőtulajdonosok is kis asztalokon kínálták a felvonulóknak a cukorkát, csokoládét, süteményt, bor.

A déli országokban a karneválozás jellemző ilyenkor (Fotó: commons,wikimedia.org)
A déli országokban a karneválozás jellemző ilyenkor (Fotó: commons,wikimedia.org)

Itt a városban milyen népszokások élnek még?

A legfontosabb a tikverőzés. Régen, itt a megyében nem csak Mohán volt, utóbb ott maradt meg a legélőbb formában. De ez eredetileg megvolt a Velencei-tó környékén, Pákozdon, Sukorón, Gárdonyban, Zámolyon is, és a Mezőföldön nagyon sok helyen.

Gyerekbálokat is tartottak külön egy-egy háznál vagy egy iskolában is, ahol a gyerekeket táncolni is tanították a szülők, vagy egy-egy pedagógus, aki megszervezte.

Ma is élő hagyomány az asszonyfarsang, Igaron és Mezőszilason, a Velencei-hegységben is kezdik újra felújítani ezt a szokást.  Pákozdon a farsang búcsúja mindig is az asszonyoké volt, ők kapták meg a pincekulcsot, mert év közben inkább csak a férfiak jártak pincebeli mulatságra. Az asszonyok csak farsang vasárnap vagy húshagyókedden mehettek ki.

Az asszonyfarsang hagyománya ma is él Fehérváron (Fotó: Simon Erika)
Az asszonyfarsang hagyománya ma is él Fehérváron (Fotó: Simon Erika)

 

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Ez van

  • 65 millió forint IFA-tól eshet el az önkormányzat
    65 millió forint IFA-tól eshet el az önkormányzat
  • Ütemezetten halad az Arany János Iskola felújítása
    Ütemezetten halad az Arany János Iskola felújítása
  • Lezárják a parkolókat Velencén
    Lezárják a parkolókat Velencén
  • Volánbusz - 70 ezer jegyet és bérletet vettek elektornikusan
    Volánbusz - 70 ezer jegyet és bérletet vettek elektornikusan

A hét sztorija

  • Szigorúbb korlátozások Párizsban
    Szigorúbb korlátozások Párizsban
  • Kásler - Van elég ember a járvány kezelésére
    Kásler - Van elég ember a járvány kezelésére
  • Új pályázat távfűtéses lakásoknak
    Új pályázat távfűtéses lakásoknak
  • Kevesen vonatoznak
    Kevesen vonatoznak
  • Csökkenti flottáját a Lufthansa
    Csökkenti flottáját a Lufthansa
  • Online elérhetők a védőnők
    Online elérhetők a védőnők
  • Csökkentik a szociális hozzájárulási adót
    Csökkentik a szociális hozzájárulási adót
  • Gyorsabban halad a munka az utakon
    Gyorsabban halad a munka az utakon

Eseménynaptár