Cloudy1 °C
2020. december 2. szerda Melinda
Menü
Házhozszállítás

A repülőgépen szárnyaló gróf - A Festeticsék nyomában (2.rész)

A repülőgépen szárnyaló gróf - A Festeticsék nyomában (2.rész)
A dégi kastély (Fotó: Pápai Barna)

Aki 1882-ben férfinak született, annak a jogi egyetem elvégzése után, harminckét évesen kellett a világháború frontjára bevonulnia. Az ott töltött idő alatt vagy hősi halált halt vagy lelki roncsként tért haza.

Nem ítélkezek. Beleszületünk egy konkrét időbe és helyre, konkrét körülmények közé, állóvízbe vagy fortyogó vulkánba, és eldöntjük, hogy a politika által ránk mért életkörülményeket elfogadjuk, eltűrjük némán, pro-vagy kontra véleményt nyilvánítunk róla vagy a szellemi áramlatok élére állva vezéregyéniséggé válunk. A csendes tűrés biztosíthatja számunkra a túlélést, hacsak nem aljas, szadista szándékoknak való feláldozásunk a cél.

A véleménynyilvánítás már kockázatos. Egzisztenciánk ezután kétesélyes. Ha a vezéregyéniség szerepét választjuk, eldönthetjük a világ sorsát – vagy legalábbis befolyásolhatjuk. Egy biztos: létünk megengedhetőségét és szellemünket a hazai körülmények és a nemzetközi áramlatok együtt befolyásolják. Ezen a sakktáblán történik társas lépegetésünk.

Aki 1882-ben férfinak született, annak a jogi egyetem elvégzése után, harminckét évesen kellett a világháború frontjára bevonulnia. Az ott töltött idő alatt vagy hősi halált halt vagy lelki roncsként tért haza. Aki a háború végén a frontról hazatérve arisztokrataként egyenesen a Honvédelmi Minisztérium élén találta magát, nem biztos, hogy meghallotta a tömegek jajkiáltását. Természetszerűen hozta magával a háborúban megtanult, mérlegelés nélküli, agyatlan agressziót a nyafogásnak tekintett problémák megoldására. Csakhogy senki nem léphetett már bele ugyanabba a folyóba.

Festetics Sándor gróf első miniszteri tevékenysége a Károlyi-kormányban az azokkal való leszámolás volt, akik a sógor Károlyi Mihály miniszterelnök tömegbázisát alkották.

Így hát a lehető legrövidebb időn belül, három hét alatt vetette ki magából a regnáló kormány a hazai viszonyokban eltévedt volt frontkatonát.

 A kastély belső díszítése a német birodalmi sast ábrázolja (Fotó: Pápai Barna)
A kastély belső díszítése a német birodalmi sast ábrázolja (Fotó: Pápai Barna)

Festetics maga írta meg ezt a történetet a Mezőföld című lapban jóval később, a Galilei szelleme című munkájában: „1918 őszén csak maroknyi emberből állott a hírhedt kommunista párt. Midőn egy ízben egy budapesti gyalogsági laktanyát szemléltem meg, azt jelentették nekem, hogy Kun Béla a kaszárnya udvarán tartózkodik, és lázítja a legénységet. Azonnal parancsot adtam, hogy vezessék elém. Kun Béla azonban jónak találta elkerülni ezt a kellemetlen találkozást, és a laktanya udvarát körülvevő falon átmászva elmenekült. Így nézett ki akkor a rövidesen oly nagy hatalomra vergődött kommunista vezér. És mikor néhány nappal ezen incidens után, hosszas küzdelem árán keresztülvittem a kommunista vezetők letartóztatását, mindenki attól tartott, hogy ez az intézkedés véres felkeléseket fog provokálni. Pedig semmi nem történt. Egész Budapest csöndesen vette tudomásul az eseményt. Ha akkor egység és egyetértés uralkodott volna a nemzeti érzésű elemek között, és ezek vállvetve állottak volna mögém, nem történhetett volna meg az, hogy avatatlan kezek a kommunista vezéreket újból kiszabadítsák.”

A Jó úton vagyunk című írásában vagyoni állapotáról is nyilatkozik: „Azt kérdi az Esti Kurír, hogyan támogathatom én az új mozgalmat, aki vagyonomat a liberális korszak politikájának köszönhetem. Ezzel az állítással szemben a leghatározottabban kijelentem, hogy annak a korszaknak semmi vagyont nem köszönhetek, és ha köszönhetek valamit, úgy az csak a koldusbot lehet. Néhai megboldogult édesatyám (Festetics Andor) ugyanis egész életét a múlt század liberális politikájának szentelte, és amikor élete utolsó szakaszában részben a politikai életben való részvétel költségei, részben egyéb szerencsétlen körülmények folytán tönkrement, a korszak hatalmasaitól egy fillér segélyben sem részesült. Midőn meghalt, úgyszólván egy fillér vagyon sem maradt utána. Évek hosszú során át egyedül abból kellett megélnem, amit szerény katonai állásom jövedelmezett. Ekkor tanultam megismerni és megbecsülni a szegénységet. A Mindenható kifürkészhetetlen akaratának köszönhetem, hogy megboldogult nagybátyámnak nem adott gyermeket.”

A dégi kastély (Fotó: Pápai Barna)
A dégi kastély (Fotó: Pápai Barna)

Festetics Sándor számára a dúsgazdag Károlyi családból származó Károlyi Júliával kötött házassága és az 1924-ben elhunyt nagybátyja, a gyermektelen Festetics Pál hagyatékának megöröklése végre gondtalan életet biztosított. Házastársának testvérei és féltestvérei a közelben éltek. Fehérvárcsurgón Károlyi József, Polgárdiban Károlyi Zsuzsanna, mint az exravagáns Batthyány Gyula festőművész felesége, Iszkaszentgyörgyön Pappenheim gróf feleségeként Károlyi Erzsébet, akinek édes testvére volt Károlyi Mihály.

Amikor nem a gazdálkodással és a dégi kastély körüli angolpark csinosításával foglalatoskodott, a matematika világában merült el szenvedélyesen, vagy HA-RAP nevű kisrepülőjével járta be Somogy és Vas megyei birtokait. Dédapja, Festetics Antal a szabadkőműves páholy világában tette mérlegre gondolatainak súlyát. A vagyonossá váló Festetics Sándor gondok alól felszabadult szellemi kapacitását az 1930-as évekre a népszerű, tömegeket vonzó nemzeti szocializmus szolgálatába állította.

A dégi kastély (Fotó: Pápai Barna)
A dégi kastély (Fotó: Pápai Barna)

1933-ban Festetics Sándor nagybirtokos kormánypárti képviselő szélsőjobboldali mozgalmat kezdett el szervezni. Gömbös Gyula rosszallását fejezte ki: „Az olyan negyvenezer holdas urak, akik a horogkeresztes mozgalmat importálják, kezdjék önmagukon az általuk hirdetett szociális intézkedéseket!”

Festetics Sándor úgy reagált az intésre, hogy kilépett a kormánypártból, és megalakította a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot. Azzal indokolta lépését, hogy ő is híve lett a „nagy mozgalomnak, a nagy újjászületésnek”. A párt tevékenységét a saját birtokain kezdte meg, és hamarosan egyesült a Meskó Zoltán-Pálffy Fidél által vezetett nyilaskeresztes párttal, uralva a dunántúli térséget. E pártot főleg a kispolgárság, az állami alkalmazottak, tisztviselők, egyes értelmiségiek és a gazdaságilag nehéz helyzetbe került kisgazdák valamint a svábok, Zalában pedig a szegény parasztok támogatták.

A jobb módú paraszti családok többségét mértéktartásuk, de főként a stabil egzisztenciájukból fakadó konzervativizmusuk tartotta távol a nemzetiszocializmustól. A paraszti alsóbb népréteg megmaradt szimpatizánsnak. Az országot bánságokra osztották fel, egy-egy bánság élén a három pártvezető közül egyikőjük állt. Festetics Sándor a mezőföldi bánságot irányította. 1934-től a szervezeti rendszer megváltozott, főkerületek alakultak, élükön főkerület-vezetőkkel, akik mellett általában ügyvédek dolgoztak propagandafőnökként.

A dégi kastély (Fotó: Pápai Barna)
A dégi kastély (Fotó: Pápai Barna)

Katonaviselt tagokból álló rohamcsapatok egészítették ki a garnitúrát a rendfenntartásra szakosodva. „Bátorság!” volt a köszöntésük. A párt követelései között szerepelt a régi Magyarország maradéktalan visszaállítása, a magántulajdon korlátozása, a munka és fáradság nélküli jövedelem megszüntetése, általános munkakötelezettség bevezetése, az üzemekben haszonrészesedés biztosítása a dolgozóknak, tervgazdálkodás az egész országban, a hitelnyújtás államosítása, a kisegzisztenciák felszabadítása az adók és egyházi terhek alól, az adósságok hatvan százalékos csökkentése, a földek művelői számára a hitbizományok és nagybirtokok igénybevétele, száz százalékos hazafiság és krisztusi erkölcsök a köz- és magánélet minden vonalán.

Ezzel a csalogató programmal indult a magyarországi nemzeti szocialista pártok működése, és már az indulásnál tömegek csatlakoztak. A párt a német náci párttal felvette a kapcsolatot, akik erkölcsi és anyagi támogatást nyújtottak. Festetics Sándor ellenezte a támogatás igénybevételét, féltette a magyar mozgalom függetlenségét. „Az egész világot egy áramlat hatja át, melynek célja, hogy az új világot a népközösség gondolatában építse fel. Éppen ezért ez a mozgalom nem is kifejezetten nemzeti mozgalom.” – mondta egy mezőszentgyörgyi tömeggyűlésen. 1934 nyarán az állandóan jelenlévő rivalizálás, Meskó Zoltán anyagiassága valamint a német náci párttól való függetlenedés miatt Festetics Sándor kivált a szövetségből, és a debreceni nyilascsoporttal folytatta a politizálást.

A dégi kastély (Fotó: Pápai Barna)
A dégi kastély (Fotó: Pápai Barna)

1934. május 6-án egy választási nagygyűlés alkalmával a híres GERLE 13-as jelzésű repülőgép megjelent Enying egén, és nyilas röplapokat szórt. Pilótái a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület szigorló mérnökei voltak.

Festetics Sándort kihágásért vonták felelősségre a légügyi hatóságok, mert túlságosan közel ereszkedett le a gép a hallgatóság feje fölé.

Széchenyi Viktor főispán aggodalommal szemlélte a terjeszkedést, és kinyilvánította álláspontját: „Meggyőződésem, hogy itt szalmalánggal van dolgunk, amely pillanatnyilag fellángol, de csakhamar lelohad komolyabb, maradandóbb következmények nélkül”. Tévedett. Az 1934-es községi választásokon a nyilas képviselők már bejutottak a képviselő-testületekbe.

Az 1935-ös országgyűlési választás azonban csalódást okozott a nyilas mozgalom számára, csupán két mandátumot sikerült megszerezni. Festetics Sándor szerezte meg mindkettőt. Egyet az enyingi egyéni kerületben, a másikat a debreceni pártlistán, ahol lemondott az őt követő keményfejű és a politikához nem értő ifj. Balogh István cívis nagygazda javára. Meskó Zoltán pártvezér tekintélyvesztése a meglepetés erejével hatott.

Nem jutott be a parlamentbe, sőt pártvezetői pozícióját saját hívei is megkérdőjelezték. Hiába volt alapító, egy idő után saját tagjai zárták ki a pártból. Ifj. Balogh István nem bizonyult hálásnak a képviselői mandátum átengedéséért. 1936-ban szakított Festeticcsel, és Pálffy Fidéllel új pártot alapított. Később innen is kivált. A Szálasi Ferenc és a nagydorogi sármos Széchényi Lajos gróf által alapított új párthoz csatlakozott. Széchényi Lajos jó családból származott. Dédapja a legnagyobb magyar, Széchenyi István testvére volt.

A dégi kastély (Fotó: Pápai Barna)
A dégi kastély (Fotó: Pápai Barna)

Az 1935-ös parlamenti munkában Festetics Sándor már a Transdanubia vállalat tulajdonában álló enyingi gőzmalom fennmaradása érdekében lobbizott az iparügyi miniszternél az ötvenkét munkás alkalmazott érdekében: „..egy ilyen nagy vállalat ne csak a maga hasznát nézze, hanem azt, hogy üzemének fenntartásával a közérdeknek és a népnek tesz szolgálatot…” Azaz egy ilyen nagy vállalat a nyereségesség rovására foglalkoztassa továbbra is a munkásait.

A Festetics Sándor által támogatott eszme lényege a magántulajdoni viszonyokba való beavatkozás a köz érdekében. Szálasi később tovább ment: „Az államnak joga van ahhoz és kötelessége, hogy a közös erővel felhalmozott tőke élvezetébe szabályos befolyást gyakoroljon, és a tőke áldásos hasznából az összegyűjtésben résztvevőknek is megfelelő részt juttasson, hogy a köz érdekeit is szolgálja…” A magyar történelmi alkotmányosságot pedig vissza kell állítani. Hívei szerint a nyilaskeresztes mozgalom az ősi magyar alkotmányosságon alapul, melynek alapjait a vérszerződés, a Szent Korona-tan, a királyi törvények és felségjogok rendszere alkotja, és természetesen az államalapító keresztény világnézet.

Az 1930-as évek Magyarországán a nemzeti szocialista pártok Gömbös Gyula helyett Horthy vezéri szerepét hangoztatták. Festetics Sándor szerint Gömbös Gyula legfeljebb csak diktátor lehet. A nemzetnek már van vezére Horthy Miklós személyében. A vezérelvet is a történeti magyar alkotmányosságból vezették le és igazolták. Vezér csak az lehet, akit a nemzet egyöntetű lelkesedése emel ebbe a méltóságba.

A magyar nemzeti szocialista mozgalom – a követői szerint – „megvalósítja az ősi magyar népi és nemzetvezéri elvet.” „A liberális polgárállam helyébe az állandósított honvédelmi forradalom, a totális nemzetszervezet, a nemzeti szocialista katonaállam, az ősi magyar vezéri elv és az ősi magyar katonaeszmény kell lépjen.” – írja Festetics Sándor az Egy emlék és egy gondolat című munkájában, mely a Mezőföld hasábjain jelent meg. Ezt a papírra vetett gondolatot azért olvassuk el még egyszer figyelmesen!

1936-ban Gömbös Gyula halálát követőn a nyilasmozgalom felélénkült. A Festetics-párt tagjainak létszáma is hirtelen felduzzadt. A hűtlen és hálátlan ifj. Balogh István képviselő 1936-os kiválása és a Szálasi köré szerveződött mozgalomhoz való csatlakozása Festetics mozgalmát megrendítette. A párt ettől kezdve hanyatlásnak indult.

A Szálasihoz átálló tagság elvesztésén kívül a hanyatlás másik oka, hogy Festetics Sándor nem volt hajlandó radikalizálódni, makacs módon távol tartotta magát a szélsőjobboldali csoportoktól, holott pártjának tagsága már rég túllendült vezérének mérsékelt programján. 1938 végére a párt befolyása a kezdetekkor meglévő dunántúli részekre szorult vissza. Festetics budapesti szervezete is egy emberként Szálasiék követője lett. Pártjának megmentése érdekében egy várható fúzióról kezdett tárgyalni Szálasival, melynek helyszíne Székesfehérvár volt.

Ez alkalommal Szálasi elfogadhatatlan feltételeket támasztott az együttműködésre. Festeticsnek írásban le kellett volna mondania a vezérségről, és arról a lehetőségről, hogy bármikor másik, önálló pártot alapítson. „Én lettem az egyedüli akadálya a nemzetiszocialista egység megvalósulásának.” – vallotta a gróf, és úgy határozott, hogy távol tartja magát az új párttól, és a jövőben mint párton kívüli nemzeti szocialista szolgálja „az eszmék diadalra jutását”. 1939-től már sem Festetics Sándor, sem nemzetiszocialista pártja nem számított politikai erőnek. 1939-re a helyi nyilasfrakciók mind Szálasihoz csatlakoztak.

A dégi kastély (Fotó: Pápai Barna)
A dégi kastély (Fotó: Pápai Barna)

Fejér megyében, amely terület korábban Festetics felségterületének számított, Szálasi pártja 1935 óta tevékenykedett székesfehérvári központtal. Eleinte jelentéktelen csoportokként működtek. A tagok között ügyvéd, vállalkozó valamint a fegyveres testületek nyugalmazott tagjai, csendőrtisztek, katonatisztek voltak. Rajtuk kívül meglepően magas számban találhatók egyházi személyek.

1939-ben a küszöbön álló világháború előtti utolsó választás a magyar szélsőjobboldal számára meghozta addigi történetének legnagyobb sikerét. Széles tömegbázisra támaszkodva a parlament második legerősebb frakcióját alapíthatta meg. Az ezt követő időszakban Bethlen István szavaiból idézve „könnyelműen és felelőtlenül játszott a tűzzel a magyar intelligenciának tekintélyes része, nem akarta meglátni, hogy milyen hazárdjátékba fogott, és mindennek akkor fog csak újból tudatára ébredni, amikor sajnos megint késő lesz, és újból egy tönkrement ország siratja majd könnyelműségét.”

Festetics Sándor időben engedte el az elszabadult, megzabolázhatatlan lovak gyeplőjét. A zsidók elleni támadásokban nem vett részt, sőt Ernő nevű fia, a botrányhős autóversenyző zsidó nőt, Paksy Máriát vette feleségül. A száguldozó aranyifjú egy átlumpolt éjszaka után kis híján belefulladt a Dunába. „Egyelőre mulatok. Ráérek. 20 éves vagyok.” – mentegetőzött.

Azt a tényt, hogy Festetics Sándor nem volt hajlandó radikalizálódni, szélsőjobboldali csoportokkal azonosulni, 1946-ban a Népbíróság Tutsek bíró által vezetett tanácsa is méltányolta a viszonylag enyhe börtönbüntetés kiszabásával. Pálffy Fidél halálbüntetését 1946 márciusában végrehajtották. Szálasit kivégezték. Meskó Zoltánt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 1956-ban amnesztiával szabadult. Festetics Sándor kitelepítve, Balatonrendesen hunyt el 1956-ban. A dégi gróf és családja alakját Bereményi Géza Tanítványok című filmje idézi fel.

Festetics Sándor a huszadik század harmincas éveiben a vezéregyéniség szerepét választotta. A nemzetiszocializmus európai áramlatát tekintette iránytűnek Magyarország jövőjét illetően, nem sejtve, hogy a mozgalom mivé fajulhat. Prohászka Ottokár püspök sem sejtette 1924-ben, a „Nacionalizmusról” szóló beszéd megírásakor, hogy a fajvédelemről szóló értekezése néhány év elteltével milyen lavinát indít el. Ma már csak a dégi kastély falainak nyilas sas díszítő motívuma emlékeztet Festetics Sándor nemzeti szocialista múltjára.

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Házhozszállítás

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár