Parlagfűszezon és koronavírus: mit tegyenek az allergiások?Parlagfűszezon és koronavírus: mit tegyenek az allergiások?
Augusztusban jelentősen megugrik az allergia tünetektől szenvedők száma. Ennek oka az, hogy több olyan növény is virágzik ilyenkor egyidőben, mely erősen allergénnek számít. A száraz, meleg időjárás pedig még rá is segít arra, hogy magas legyen a levegőben a pollenkoncentráció.
A legtöbben a parlagfűre érzékenyek. E növény igen könnyen felismerhető tompa, négy élű száráról, sűrű oldalhajtásairól és szárnyasan szelt, sűrűn szőrözött leveleiről. Akár másfél-két méteresre is megnőhet. Beporzását a szél végzi, a virágpor pedig akár 100 km távolságra is eljuthat. Egyetlen növényen akár 60 ezer mag is teremhet, és akár harminc évig is csíraképes is marad! Ezért nagyon fontos a parlagfű irtása, mert évről évre egyre több embert kínoz, fullaszt.
Az utóbbi napokban felröppent a hír, miszerint összefüggés lehet a koronavírusos esetek számának növekedése és a parlagfűszezon között. Ezért felkerestem egy tüdőgyógyászt, hogy megtudjam, van-e valós alapja az iménti állításnak?
„A szénanáthában, főleg a parlagfű allergiában szenvedőknél rendkívül gyakori a szemviszketés, orrfolyás, tüsszögés. Ez az is jelenti, hogy az ilyen problémával küzdő ember gyakran nyúl az orrához, szeméhez, szájához. Pláne akkor, ha nem szed gyógyszert a betegségére!” – tudtam meg dr. Vidák Zsolttól. – „Ez pedig már önmagában is veszélyforrást jelent, hiszen a COVID-ra gondolva kifejezetten vigyáznunk kell arra, hogy ezeket a testrészeket ne érintsük meg olyan kézzel, amit előtte nem fertőtlenítettünk le!
Nagyobb eséllyel fertőződik meg az, aki nem figyel a higiéniára. Ráadásul az a parlagfű allergiás, aki elkapta a vírust, és nem a maszkjába tüsszent például egy járművön utazva, gócává válhat egy fertőzésnek.”
A főorvos elmondta, hogy a parlagfű fehérjéje rendkívüli módon irritálja a légúti nyálkahártyát, ezáltal megkönnyíti a koronavírus (és más vírusok!) bejutását is a légutakba.
A felső légúti vírusok egyik fő szezonja nemhiába a szeptember, amikor még nagy számban vannak jelen a levegőben a parlagfű pollenjei is.
„Ha nem védjük magunkat gyógyszeresen ettől az agresszív pollentől, akkor nagyobb eséllyel kapjuk el a vírust és nagyobb eséllyel is adjuk is át.” – fejtette ki a Székesfehérváron is praktizáló orvos – „Ne felejtsük el, hogy pont a tüsszentéssel kerülnek nagy sebességgel relatíve távolabb, akár két méterre is azok a nyálcseppek, melyek a vírust tartalmazzák.”
A fő cél tehát az, hogy aki tudja, hogy allergiás a parlagfűre, az még inkább viseljen maszkot, ha emberek közé megy, s mellette szedje be az orvosa által felírt gyógyszereket. Emellett használja a gyulladást csökkentő orrsprayt és szemcseppet. Annál is inkább, mert a kezeletlen szénanátha könnyen átmehet asztmába, aminek egyik tünete a száraz ingerköhögés. Amennyiben az illető fertőzött (ezt kb. két hétig nem fogja tudni!), a köhögéssel is nagyon sok embert fertőzhet meg!
Az allergia és a korona fertőzés tünetei aránylag kevés átfedést mutatnak: például az allergia esetében szinte soha sincsen láz és izomfájdalom, pláne nincsen szaglás- és ízvesztés. A kölcsönös maszkhasználat és gyakori kézmosás drámaian csökkenti az esélyét a vírus átvitelének, kivéve, ha zárt térben történik egy kontakttal való találkozás.
„Egyéni felelősségvállalás kérdése, hogy ilyen esetben elmegy-e az illető valamilyen családi vagy társasági programra. Intelligens ember szerintem még nyitott térben sem vállalja fel ezt a kockázatot.” – mondta dr. Vidák Zsolt.
