A Hegyikastély - a hajdani bicskei csillagvizsgáló története
A Hegyikastély - a hajdani bicskei csillagvizsgáló története
A Hegyikastély - a hajdani bicskei csillagvizsgáló történeteÉszrevette az idegen autót a tisztáson és utánunk eredt. A terület nem biztonságos, mondja, világháborús aknák lapulnak az avarban, ezért van elzárva a nyilvánosság elől. Megadja magát, hajlandó megmutatni a romokat, de csak ha szorosan a nyomában maradunk. Mindenhol mély árkok, gödrök, háborús sebek és a sűrű növényzet.
Aztán felbukkan két piros téglás, tardosi vörösmárvány párkányos torzó, a hajdani csillagvizsgáló düledező tornya és egy mauzóleumnak szánt épület, melybe sosem temettek halottat. Ennyi maradt a kilenc épületből álló kastélyegyüttesből, na és az elvadult, hajdan csodás angolpark. És néhány kő, tégla a földön heverve valamint a feledés homályába veszett izgalmas történet a matematikazseniről, a platina mérőrúdról, a megvalósult és azonnal oda is lett álmokról.
Tudást adni magyar nyelven
Révkomáromban, gyógyszerész családban született Nagy Károly, a csillagda építője kétszázhuszonkét éve, 1797. decemberében. Az apa által kijelölt utat követve ő is gyógyszerészetet tanult, és az anyanyelvén kívül még öt nyelvet elsajátított. Bécsi gyakornokoskodása alatt ismerte meg Károlyi Lajos grófot, aki felkérte a kiváló matematikai és üzleti érzékkel megáldott ifjút zilált pénzügyeinek rendbetételére. Károlyi gróf apósa, Kaunitz herceg is rábízta gazdasági ügyeinek intézését.
Az ő kíséretében jutott el először Franciaországba, ahol megérintette a csillagászat világa. A reformországgyűlések idején a legújabb számológépek működése, a csillagászati műszerek újdonságai, a tökéletesedő távcsövek kötötték le figyelmét. Csillagászati táblázatokat szerkesztett, cikkezett üstökösökről, hullócsillagokról. Több nagy jelentőségű matematikai könyvet jelentetett meg, köztük a Kis számító és a Kis geometria című munkákat, melyekkel remélte, hogy a matematikai műveltséget az egyszerű emberek körében is elterjesztheti.
A mértékrendszer szabványosítása terén a méter, kilogramm mértékegységek hazai bevezetését szorgalmazta. Ez a rendszer azonban csak halála után került hivatalosan használatba. Korábban a CGS (centiméter, gramm, secundum) mértékegységrendszert alkalmazták.
A tordasi Sajnovics János csillagászhoz hasonlóan ő is a magyar nyelv megszállott ápolója. Mire Nagy Károly megszületett, Sajnovics János már elhunyt.
Életútjuk sokban hasonló. A csillagászat iránti érdeklődés, a magyar nyelv iránti szeretet a kor divatját idézi és összeköti őket.
Batthyány Kázmér grófot Nagy Károly tanította meg magyarul, miközben a gróf pénzügyeit rendezgette és birtokait igazgatta. A jótékonyságáról híres gróf finanszírozta a jószágigazgató által készített magyar nyelvű ég- és földgömböket, melyekkel 1840-ben százötven iskolát ajándékoztak meg. Dédelgetett álmai megvalósításához megvásárolta Batthyány Kázmértól azt a mányi, tizenegy és fél holdas birtokot, ahol a csillagászati megfigyelőtornyot felépítette.
Tervezésébe bevonta jó barátját, a franciaországi útján megismert Francois Arago fizikus-csillagászt. A csillagvizsgálóra a gróf százezer forintos alapítványt tett. E toronyban helyezte el a Párizsban beszerzett, platinából készült méter-, kilogramm- és literetalont. Ott, ahol eltévedtünk a rengetegben.
Csillagdából darálómalom
Az utolsó téglát a klasszicista stílusú kastélyegyüttesbe 1849-ben helyezték el. Pollák Mihálynak tulajdonítják a terveket. A főépület a kétszintes csillagda volt. Mellette állt a csillagvizsgáló torony. A kor legmodernebb felszerelésével ellátott csillagvizsgáló azonban soha nem kezdhette meg működését.
A torony közelében a csillagász háza állt, a hegyikastély, melyben a vendég tudós csillagászok szállásait is kialakították.
A földszinten előcsarnok, hat szoba és konyha, az emeleten kilenc szoba volt. Elkészült a mű, beteljesült az álom, alkotója azonban nem élvezhette. Korábban, 1841-ben Pozsonyban megjelentette a korabeli társadalom elemzését, kritikáját tartalmazó írását, alkotmányos királyságra téve javaslatot. Tudományos eredményein kívül politizálásával felhívta magára a figyelmet.
1842-től a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap munkatársa volt, ez sem szolgált erényéül később a megítélésében. A forradalom idején a csillagvizsgáló előtt amerikai zászlót lobogtatott a szél, amely tovább erősítette a gyanút felforgató politikai nézeteire.
Nagy Károly ugyanis 1832-33-ban, mint ifjú tudós Jackson amerikai elnök kíséretében bebarangolhatta az Újvilágot. Kint tartózkodásakor az Amerikai Filozófiai Társaság meghívta tagjai sorába. Így került az amerikai zászló a birtokára.
Feljelentés alapján letartóztatták. A békés mányi évek ábrándja szertefoszlott. Néhány hétig tartották fogva, majd bizonyítékok hiányában szabadon engedték. Egy ideig még birtokán maradt rendőri felügyelet alatt, majd az országos méretű depresszió elől külföldre menekült, végleg hátat fordított az akkori magyar valóságnak.
Értékes birtokát összes felszerelésével felajánlotta a Magyar Államnak. A műszereket, könyveket szétosztották az iskoláknak, tudományos intézményeknek.
Egy részük a gellérthegyi csillagvizsgáló pusztulása után, annak műszereivel együtt a Csillagászati Múzeum értékes darabjaiként őrződtek meg. A birtokot elárverezték. Egy pesti gyáros a csillagdát darálómalommá alakította.
A 48-as forradalom idején Mány Kossuth Lajos felhívására a felkelőkhöz csatlakozott. Lőfegyverek híján kaszával, kapával vonultak fel Pákozd alá, hogy Jellasics seregét szétszórják, majd Ozoránál is jeleskedtek. Mányról szólva fennmaradt egy korábbi történet is. 1723-ban Padányi Bíró Márton plébános bevezette az anyakönyvvezetést.
Az anyakönyvből kiderül, hogy a környéken spanyol és német katonák éltek, zsoldosok, akik a törökök kiűzése után nem tértek vissza hazájukba, itt telepedtek le. Az első világháború után pedig egy fehér orosz katona választotta Mányt új hazájának. Őt később, a második világháborúban tolmácsként alkalmazták. Mánynak különös vonzereje lehet.
Szomorú út a csillagokig
A zseniális matematikus, csillagász Nagy Károly Bécsben, majd Párizsban élte le hátralévő éveit, szerény körülmények között, hónapos szobákban. Megírta a Napról szóló hírhedett művét, melyben kétségbe vonta Kopernikusz tanait. Mire a kiegyezés gondolata szárba szökkent, elhunyt idegenben. Nevét kisbolygó viseli, szellemi örökségét a Nagy Károly Csillagászati Alapítvány ápolja.
A Budapesti Egyetemi Könyvtár több száz oldalnyi levéltári anyagot őriz a mányi csillagvizsgálóban talált könyvekből, ismeretterjesztő cikkekből, kéziratokból, megfigyelési naplókból, levelezési anyagból. Megmaradt a számítógépek egyik ősét ábrázoló vízfestmény is a kéziratos jegyzetekkel. Ennyi fért bele egy ma már alig ismert zseniális matematikus-csillagász életébe.
Ma is veszélyes övezet
1944-ben a Budapestet körülzáró szovjet gyűrű a falu határában húzódott. A Mány környékén folyó harcok során december 24-én jelentek meg a faluban a német katonaságot üldöző Vörös Hadsereg páncélos egységei. A német alakulatokat a szovjet tüzérek az Őrsi-hegyről ágyúzták. A falu folyamatosan tűz alatt volt.
A hegyikastély az 5. Wiking SS páncélos hadosztály állomáshelye lett. Kilenc SS-katona fészkelte be magát a kastély pincéjébe. A csillagvizsgálót megfigyelőtoronyként használták. Mány területének húsz százalékát ma is látható lőállások, futóárkok szabdalják. A tankcsapdák is itt maradtak. Csak Felsőörsön három vagon rézhüvelyt gyűjtöttek össze, eladták, az árából traktoralkatrészeket, permetezőgépet és rézgálicot vásároltak a helyiek. Százhetven kilőtt páncélost takarítottak el a környékről.
A határ harminc százaléka aláaknázott terület volt és ma sem biztonságos. Ezért tiltják és figyelik az idegenek mozgását a még meg nem tisztított Galagonyásban.
