8 hónapnál régebbi cikk

Mihez kezdtek a fehérvári vendéglátósok? Találékony megoldások a nehéz időszakban
Fehérvár Médiacentrum fotója
Kiss László
Mihez kezdtek a fehérvári vendéglátósok? Találékony megoldások a nehéz időszakban

Az utóbbi hónapok tapasztalatai alapján egyre inkább kirajzolódik: a világjárvány okozta veszélyhelyzet egyik legnagyobb vesztese a vendéglátószektor. Voltak, akik a kiszállításban látták a megoldást, voltak, akik az építőiparban helyezkedtek el. Mindenesetre a fehérvári vendéglátósok nem adták fel, küzdenek a túlélésért!

Vendéglátósból brigádvezető

A tavalyi évünk is nehézkes volt az első hullám idején, de nekünk a második hullám tett be nagyon, amikor már az alkalmazottaim is felmondtak. Teljesen jogosan, hiszen négy hónapig nem dolgoztak, és muszáj nekik megélni valamiből!

 – kezdte Sulák Róbert, az egyik legnépszerűbb belvárosi kávézó és söröző tulajdonosa. A munkatársaknak ugyan járt a veszélyhelyzeti időszakban a járulékkedvezmény, de miután felmondtak, ezt nem tudták igénybe venni. Sulák Róbert pedig egyéni vállalkozóként ugyanúgy köteles fizetni maga után a járulékokat, mintha normálisan működnének.

„Nem várom el, hogy olyan támogatást kapjunk, mint a vendéglátósok Ausztriában, ahol a tavalyi árbevétel kilencven százalékát megkapják, hiszen más az ország gazdasági helyzete, de az, hogy a járulékot is fizetnem kell, miközben nem nyithatok ki, szerintem túlzás! Hívtam a NAV-ot, ahol azt tanácsolták, hogy kérjek halasztást. Ezzel éltem is, de így sem jutok túl messzire. Azt mondom, mindenki örüljön, akinek van munkája, mert nagyon hamar meg lehet csúszni! Magam is meglepődtem, amikor ez velem megtörtént.”

A munkanélküliség és a bizonytalanság mind anyagilag, mind lelkileg megviselte az üzlettulajdonost: „Eljutottunk arra a szintre, hogy kétségbeesésemben nem nagyon tudtam, mihez kezdjek. Néhányan a karácsonyi vásár idején forralt bort árultak elvitelre, de nekem az sem jött be, mert följelentett egy lakó. Tizenkét rendőr vonult ki, majdnem lecsuktak miatta. Állásfoglalást nem adott senki, a jegyző sem vállalta, mert nem volt egyértelmű, mi az, ami élelmiszernek minősül, és mi az, ami nem” – meséli Róbert, aki végül nem kapott büntetést, azonban a stressz az egészségét is megviselte.

Annak ellenére, hogy saját üzlete van, így bérleti díjat nem kell fizetnie, havonta két-háromszáz ezer forint egyéb olyan költsége van egy vállalkozónak, amit nem tud "megszüntetni" – „Végül olyan szerencsém volt, hogy kaptam Budapesten állást: jelenleg az építőiparban dolgozom, és örülök, hogy van kenyérre való. Brigádvezető vagyok, szállodafelújításokkal foglalkozunk, nagyon érdekes mást csinálni húsz év után.

Ez most a túlélés időszaka, nem a meggazdagodásé. Nem tudom, mi lesz a folytatás, csak a hetet tudom előre tervezni.

Sokan vannak, aki hasonló munkakörben helyezkedtek el, mással próbálkoznak. Az biztos, hogy a jövőben egy teljesen új gondolkodásmódot kell kialakítani, racionalizálni kell, és helyreállítani a vállalkozások mérlegét, mert borzasztó mínuszokban vannak – vallják a megkérdezett vendéglátósok.

 

Profilváltás egyik napról a másikra

A házhoz szállítással nem lehet azt a forgalmat elérni, ami a normál működés alatt volt. Az előző két hónap számaiból tudunk informálódni: megközelítőleg harminc százalékát értük el a 2019-es forgalomnak. Ez a túléléshez talán elegendő, de ezzel a működéssel, ilyen árbevételekkel még a költségeinket sem fedezi teljesen.” – összegzi a tapasztalatokat Madler László, két ismert, évtizedek óta működő fehérvári étterem tulajdonosa.

A munkatársakat meg tudták tartani, hiszen a konyhára most is szükség van, a változás annyi, hogy akik eddig az asztaloknál szolgáltak fel, most kocsiba ülnek, hogy házhoz vigyék az ételt.

Az önkormányzat mentőcsomagja Madler László szerint fontos és időszerű: „Jólesett minden szakmában dolgozónak ez a segítség! Mi több tekintetben is megfelelünk a feltételeknek, hiszen az alkalmazottainkat megtartottuk, foglalkoztatjuk őket. Már megtörtént a kapcsolatfelvétel az önkormányzattal.” Madlerék a munkahelymegtartási támogatást igen, a bérleti díj elengedését és a teraszdíj eltörlését nem tudják igénybe venni.

A Fekvő katona-emlékművel szemben lévő étteremnek már nyáron is nagy segítség volt a teraszdíj eltörlése, így örülnek, hogy a városi mentőcsomag része lett idén is: „Nyáron elindulni, akkor egy összegben kifizetni előre az egészet, nagy teher lett volna. Ha akkor ezt ki kell fizetnünk, az olyan likviditási gondokat okozott volna, amit nem biztos, hogy meg tudtunk volna oldani.” – mondta Barczi Péter. Az étteremvezető szerint száz forintért is háromszor annyit kell dolgozni, mint a korábbi időszakban. – „Lehet ezt a mostani helyzetet kritikával nézni, lehet pártpolitikát csinálni belőle, ujjal mutogatni bárkire, de teljesen felesleges! El kell fogadni és tudni kell a legtöbbet kihozni belőle!”

Az étterem eredetileg nem a házhoz szállításra volt berendezkedve, ők a helyi vendéglátásban voltak maximalisták: „Most pedig az volt a feladat, hogy olyan ételeket készítsünk, amelyeknek a tartóssága, minősége a házhoz szállítás során is megmarad. Módosítani kellett az étlapon, szűkítenünk kellett a választékot.” Amikor újra ki lehetett nyitni nyáron, nagyon sokan abbahagyták a házhoz szállítást, ők azonban megtartották a szolgáltatást, erőt és pénzt fektettek bele, még úgy is, hogy az alatt az idő alatt, amíg az éttermek nyitva lehetettek, a házhoz szállítás veszteséges volt. „Hittem és bíztam abban, hogyha megint bekövetkezik az az időszak, ami tavasszal, ez egy befektetés lehet, ami segít minket abban, hogy a köztudatban már benne legyen: foglalkozunk házhoz szállítással is.”

Az étterem a „túlélési akció” közben még adakozik is: a felhalmozódott italoknak is van lejárati szavatosságuk, és ha nem fogynak el időben, a közeli lejáratú üdítőket a kórházi dolgozóknak szállítják.

Barczi Péterék igyekeztek, hogy mindenkinek megmaradjon a munkahelye, sőt nemhogy csökkentették, de bővítették a létszámot: az utóbbi időszakban plusz három embert vettek fel futárnak, igaz, kevesebb óraszámban dolgoznak az étteremben.

Ők is nagyon várják, hogy kinyithassanak, azt azonban Péter megjegyezte, hogy reméli, az önkormányzat nem korlátozza a nyitvatartási időt úgy, mint tavaly nyáron: „Az, hogy csak tízig lehetett vendég a teraszon, ráadásul komoly szankciókkal büntettek, ha csak három perccel tovább maradt kint valaki, nagyon sokunknak problémát jelentett. Értem én, hogy a lakók nem szeretik, ha késő este nyitva vannak a teraszok, nekik viszont meg kell érteniük, hogy az ő ingatlanjaik ára azért is nőtt ilyen nagy mértékben, mert élettel teli, pezsgő belvárosa lett Fehérvárnak!”

Élet a teraszon

Amit nem lehet most házhoz szállítani, az a mosoly, a vendéglátós mindennapi jelenléte, a hely atmoszférája, a vendégek, főleg a törzsközönség jelenléte. Az, hogy még nem nyithatnak ki az éttermek, nemcsak anyagilag, de mentálisan is megviseli a vendéglátós szakembereket. Hiányzik nekik a közeg, vagy ahogy mostanában fogalmazunk, a kontaktus.

És persze nem csak nekik: a Bermuda-háromszögnek becézett Fórum téren mindennapos látvány, hogy a kiskocsmák teraszán – ahol nincs kerítés – ugyanúgy ott állnak a törzsvendégek és beszélgetnek, mint a járvány előtt, csak éppen az italt is maguk viszik oda. A kocsma zárva, ahogy minden más vendéglátóhely. De legalább a törzsközönség, akiknek talán ez az egyetlen közösségi élménye, együtt marad a járvány utáni időszakra is, esélyt adva kedvenc helyük újraéledésének, és a vendégkör nem széled szét és válik a lélekölő otthoni elmagányosodás áldozatává, nem lép a társadalomból való önkéntes száműzetés útjára.
 

A séf, aki új utakon jár

Ulrich Tamás volt az első, aki Fehérváron privát séfnek állt. Az új szolgáltatás lényege, hogy maga a séf jön házhoz, hozza az előre leegyeztetett menü hozzávalóit, azokat az eszközöket, amelyekkel azt elkészíti. Sőt igény szerint még étkészletet is. A vendég konyhájában pedig elkészíti és fel is tálalja az ételt.

„Biztos, hogy vannak olyanok, akiknek még kell idő, hogy ezt megszokják és találkozzanak ilyesmivel, hiszen az ember elég nehezen enged be idegent a saját házába, konyhájába. De ha rájönnek arra, hogy ez mennyire kényelmes szolgáltatás, akkor szerintem ezzel nem lesz probléma.” – vallja Tamás, aki évekig dolgozott külföldön – Ausztriában, Németországban, Olaszországban szerzett tapasztalatokat – majd amikor hazajött, az egykori Petőfi mozi melletti étterem elindításában segédkezett. A privátséf-szolgáltatás már régóta foglalkoztatta, a járványhelyzetben pedig nem volt kérdés: belevág. December eleje óta dolgozik, és eddig jók a tapasztalatai: hívták az ország más városaiba is.

Tamással bővebben az alábbi videóban ismerkedhettek meg: 

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek