Rain13 °C
2021. április 11. vasárnap Zsolt, Leó
Menü
Házhozszállítás

Kásler Miklós: Székesfehérvár a Kárpát-medence kultikus központjává válhat

Részben vagy egészben újraépíthetik a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikát Kásler Miklós szerint. Az emberi erőforrások minisztere úgy véli, így méltó körülmények között lehet majd végső nyugalomra helyezni az ott eltemetett 15 magyar királyt, akiknek maradványait a következő időszakban azonosíthatják.

Néhány hete számoltunk be arról, hogy archeogenetikai vizsgálatnak vethetők alá Hunyadi Mátyás természetes fiának, Corvin Jánosnak a földi maradványai. Így meghatározható lesz a Hunyadi család csak férfiak között öröklődő génszakasza. Ezután pedig már nemcsak a család eredetét övező kérdésekre adható majd válasz, de beazonosíthatóvá válhatnak a székesfehérvári osszáriumban lévő csontok között Mátyás király maradványai is.

Ma újabb fejleményről közölt hírt Kásler Miklós professzor, az emberi erőforrások minisztere a közösségi oldalán: „Történelmi jelentőségű vizsgálatokra is sor kerülhet a Királyok Városában, amennyiben a székesfehérvári osszáriumban található királyi maradványok azonosítása megkezdődhet.”

A kutatásról és a székesfehérvári osszáriumban található királyi maradványok azonosításának lehetőségéről kérdezve megkerestük Kásler Miklóst.

Corvin János horvátországi sírjának feltárásával Mátyás király csontjai is azonosíthatóvá válhatnak, erről értesülhettünk nemrégiben. A felvételen láthattuk a sírt. Mi az, ami eddig már kiderült?

A Magyarságkutató Intézet kutatói nagyon nagy tempóban nekiálltak a csontminták feldolgozásának. Ismereteim szerint jelen pillanatban odáig jutottak, hogy sikerült Corvin János és Corvin Kristóf DNS-ét extrahálni a mintából, meghatározták az Y-kromoszómára jellemző STR-markereket, és a kettő megegyezett. Ez egyértelműsíti, hogy apáról és fiúról van szó. Ez egyúttal azt is jelenti – elfogadva, hogy Corvin Jánosról és a fiáról van szó – hogy a Hunyadiak férfiágára jellemző DNS-szakaszt meghatározták. Abban az esetben, hogyha a fehérvári osszárium csontjainak DNS-mintáit feldolgozzák, azonosítani lehet Mátyás földi maradványait is.

Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a férfiak között öröklődő génszakaszt sikerült azonosítani, mint az Árpád-ház férfitagjaira jellemző DNS esetében?

Igen, pontosan ugyanúgy indult az a kutatómunka is, sőt fogalmazhatnék úgy is, hogy járt úton halad most már Mátyás azonosítása.

Ha már a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelynél tartunk, akkor mindenképpen meg kell említeni a szintén Ön által – még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként – szervezett, 2013-ban kezdett korábbi kutatást. Ennek során egy nemzetközi kutatócsoport III. Béla király csontmaradványaiból azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t. Miért volt ez jelentős mérföldkő a tudományban?

Úgy mondanám, hogy rendkívül lényeges kutatómunka volt. Senki, de senki nem hitte el, hogy sikeres lehet! Ugyanakkor – mivel az elméleti esélye az eredmények kimutatásának fennállt – úgy gondoltuk, hogy el kell indítani. Az utólag Árpád-háznak elnevezett dinasztia a magyarság történelmében nemcsak a legdicsőségesebb 450 évet jelentette, hanem a dinasztia magyarság eredetének szempontjából is kristályosodási pont volt. Az Árpádok genetikai meghatározása valóban rendkívül lényeges volt, és fordulópont is. A kutatások első fázisában ott is körülbelül odáig jutottunk el, mint ahová most jutottak el a kutatók a Corvin-csontvázak vizsgálatában.

Kásler Miklós (Fotó: Tháler Tamás)
Kásler Miklós (Fotó: Tháler Tamás)

Meghatároztuk az egyetlen ismert Árpád-házi királyunknak, III. Bélának az Y-STR-markereit. Egyúttal feldolgoztuk a Mátyás-templomban eltemetett további hét csontváz jellemző paramétereit, illetve kilencedikként III. Béla feleségéét, Antiókia Annáét. Ezt követte egy nagyon nívós lapban megjelent angol nyelvű cikk, majd folytattuk a munkát a DNS-ben elhelyezkedő bázispárok meghatározásával. Mátyás azonosításánál most ez a fázis következik: Corvin János és Corvin Kristóf DNS-ének a szekvenálása ismereteim szerint a napokban indul.

Akkor jelentős eredmények várhatók ezzel kapcsolatban is?

Úgy gondolom, de talán ennek a projektnek van egy szélesebb mezője, vagy nagyobb perspektívája. Ha az osszáriumban őrzött csontokat vizsgálni lehet, akkor az ott eltemetett 15 király nem ismert, férfiágon öröklődő, haplocsoportját – tehát a jellegzetes géncsoportot – is meg lehet határozni. Mind a 15 királyunkra kidolgoztuk a kutatási tervet, hogy ez milyen ismert és fellelhető mintával azonosítható. A 15 Fehérváron eltemetett magyar királyt azonosítani tudjuk, és méltó körülmények között lehet örök nyugalomba helyezni őket ott, ahol ezt annak idején akarták.

Tehát ez azt is jelenti, hogy a csontokból tudományosan is megállapítható lesz, kiknek a földi maradványai találhatók az osszáriumban? 

Igen. Mondok egy példát: Székesfehérváron, az osszáriumban találhatók Károly Róbert és Nagy Lajos csontjai is. Őket úgy lehet azonosítani, hogy Nápolyban a rokonságából rengeteg durazzói, tarantói hercegtől, vagy akár felmenőitől, egészen Anjou Károlytól, Sánta Károlytól mintát lehet venni. Meg kell keresni a székesfehérvári csontok közül azokat, amelyeknek a haplocsoportja ugyanaz, mint a Nápolyban nyert minta. Minden eltemetett magyar király esetében kidolgoztuk azt, hogy az azonosítás miként lehetséges.

Ha információim helyesek, akkor a székesfehérvári osszárium felnyitását jóváhagyhatják a vizsgálatokhoz. Milyen változást hozhat mindez a bazilika romjait őrző székesfehérvári Nemzeti Emlékhely sorsában?

Cser-Palkovics András polgármester tájékoztatott arról, hogy megtárgyalja az önkormányzat az engedélyt, amihez most már mindenki hozzájárult: az egyház és az illetékes fórumok is. Így Székesfehérvár olyan lehetőség kapujába érkezhet, ami rendkívül ritkán adatik meg a történelemben. A Nemzeti Emlékhelyen, vagyis az  István király által építtetett egykori koronázótemplom, a Nagyboldogasszony-bazilika területén egy nagyon szép emlékhelyet lehet majd kialakítani. Ennek során részlegesen vagy egészében rekonstruálhatják a bazilikát és a szarkofágokat. A város ezzel ismét a Kárpát-medence kultikus központja lehet, mint ahogy annak idején több száz éven keresztül az volt.

Az osszáriumot 2000-ben avatták fel. Kereszttel díszített kőlap fedi a szigetelt és klimatizált csontkamrát. Itt helyezték el azokat az antropológiai leleteket, melyek a bazilika korábbi feltárásai során kerültek elő. A csontkamra csak jeles – elsősorban az államalapító szent királyhoz köthető – ünnepek alkalmával látogatható.

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Házhozszállítás

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

  • Egyre többen keresnek felújítandó lakást Budapesten és Pest megyében
    Egyre többen keresnek felújítandó lakást Budapesten és Pest megyében
  • Költészet napi Versműszak a Vörösmarty Színház művészeivel
    Költészet napi Versműszak a Vörösmarty Színház művészeivel
  • A 10. jubileumi Nemzetközi Hét lesz a Kodolányi János Egyetemen április 12-16-ig
    A 10. jubileumi Nemzetközi Hét lesz a Kodolányi János Egyetemen április 12-16-ig
  • Megtisztult a kiserdő - önkéntesek szedtek össze több mint tíz köbméternyi szemetet
    Megtisztult a kiserdő - önkéntesek szedtek össze több mint tíz köbméternyi szemetet
  • Április 15-től indul a jelentkezés a Mathias Corvinus Collegium Fiatal Tehetség Programjára
    Április 15-től indul a jelentkezés a Mathias Corvinus Collegium Fiatal Tehetség Programjára
  • Koronavírus: átlépte a 32 ezret az eddigi Fejér megyei fertőzöttek száma
    Koronavírus: átlépte a 32 ezret az eddigi Fejér megyei fertőzöttek száma
  • Szlovákiában tíz percen át szólnak a harangok ma délben a koronavírus-járvány áldozataiért
    Szlovákiában tíz percen át szólnak a harangok ma délben a koronavírus-járvány áldozataiért
  • Montenegróban visszatérnek az iskolába az érettségizők
    Montenegróban visszatérnek az iskolába az érettségizők

Eseménynaptár

  • Egyre népszerűbb az elektronikus fizetés
    Egyre népszerűbb az elektronikus fizetés
  • Illegális gyógyszerlerakatot számoltak fel a rendőrök a fővárosban
    Illegális gyógyszerlerakatot számoltak fel a rendőrök a fővárosban
  • Egyre népszerűbb az elektronikus fizetés
    Egyre népszerűbb az elektronikus fizetés
  • Franciaországban kiszélesítik a koronavírus-elleni oltásra jogosultak körét
    Franciaországban kiszélesítik a koronavírus-elleni oltásra jogosultak körét
  • A legidősebbek mielőbbi beoltását írja elő az új olasz oltási program
    A legidősebbek mielőbbi beoltását írja elő az új olasz oltási program
  • Koronavírus: átlépte a 32 ezret az eddigi Fejér megyei fertőzöttek száma
    Koronavírus: átlépte a 32 ezret az eddigi Fejér megyei fertőzöttek száma
  • Véget ért a hazai síszezon
    Véget ért a hazai síszezon
  • Szlovénia enyhített a járványügyi korlátozásokon
    Szlovénia enyhített a járványügyi korlátozásokon
  • Ma is országszerte folytatódik az oltások beadása
    Ma is országszerte folytatódik az oltások beadása