Ezüstéremmel tért haza a három fehérvári lánytestvér a szinkronkorcsolya OB-rőlEzüstéremmel tért haza a három fehérvári lánytestvér a szinkronkorcsolya OB-ről
Nem könnyű három gyermeket nevelni. Főként, ha mindannyian általános iskolába járnak, s lételemük a mozgás, a sport. Így tehát az edzések sem maradhatnak ki az életükből, miközben a tanulmányaikra is koncentrálniuk kell. A székesfehérvári Meiszter családban pontosan meg van tervezve minden nap, hogy Dorka (13), Lili (13) és Panka (10) megtanulja, hogyan kell beosztani optimálisan az időt – s ne maradjon le semmiről.
„Mindig nagyon fontosnak tartottuk, hogy gyermekeink megtalálják azt a sportot, amit igazán szereti tudnak, mert egy bizonyos szinten már csak akkor lehet megtartani a gyereket az adott sportágban, ha szívvel-lélekkel csinálja azt” – árulta el édesanyjuk – „A lányok egészen kicsi koruktól fogva mozognak valamilyen formában, hiszen főleg iskolás kortól az egész napos üldögélést ellensúlyoznia kell valaminek. Úsztak, lovagoltak, légtornáztak, balettoztak, talajtornáztak, s két nyáron át eveztek is. Családilag sokat járunk túrázni, egy időben futottunk, versenyeken is indultunk. Meg akartuk mutatni nekik, hogy mennyi mindenből lehet választani. Végül a kori maradt az örök szerelem, amit végül nem hagytak el más sportágért.”
A gyerekek 2014-ben kezdtek el korcsolyázni tanulni – miközben a már említett sportágakban is kipróbálták magukat. Jelenleg a Székesfehérvári Szinkronkorcsolya Szakosztály és Korisulinál edzenek Bayer-Siági Nóra vezetésével. Eleinte csak szombatonként csúsztak a jégen, aztán a keddi úszást is kiváltotta a korcsolya. Később meghívták a lányokat az előkészítő csoportba, ahonnan a verseny csapatba kerültek.
2019-ben vettek részt először komolyabb versenyen: az Országos Bajnokságon és a nemzetközi Budapest Kupán.
(A Budapest Kupa az egyik legnagyobb szinkronkorcsolya verseny az ISU naptárban és a világon.) 2020-ban az Országos Bajnokságon mindegyikük harmadik helyezést ért el. Sajnos tavaly a vírus sok tervet átírt: gyakorlatilag az OB után töröltek minden versenyt, ami a lányoknak különösen fájó volt, mert épp az első külföldi versenyükre készültek.
2021-re (szintén a vírus miatt) ismét csak az Országos Bajnokságot írták ki, amit Budapesten rendeztek meg. Immár hagyományosnak mondható, hogy február elején több száz jégtáncos, műkorcsolyázó és szinkronkorcsolyázó gyűlik össze a Vasas Jégcentrumban, hogy megmutassák tudásukat. Idén négy nap alatt közel 460 versenyző képviselte a három sportágat ötévestől a felnőtt korosztályig.
„A különleges helyzet miatt zártkörű volt a megmérettetés, amit online lehetett követni.” – mesélte Meiszter Judit – „Szerencsére a tavalyi bezárás után az idei szezonban a versenyzők edzhettek, így a jeges és az erőnléti edzések meg voltak tartva, a balett volt csak online. Ebből adódik, hogy az országos bajnokságra teljes gőzzel készülhetett az egyesület. Ez volt az első verseny, ahonnan tényleg elégedetten, csupa jó élménnyel jöttek haza a lányok. Másodikak lettek, de nem voltak szomorúak, mert jó kűrt futottak. Hivatalosan ez az OB volt kiírva a szezonra, de most úgy néz ki, hogy március 7-én újra jégre tudnak lépni a csapatok egy budapesti verseny keretein belül. Reméljük, hogy akkor már a helyszínen szurkolhatunk.”
Panka egyébként idén két kategóriában is versenyez, mert ebben a szezonban került magasabb kategóriába, de az előző csapatában is besegít még. Neki így két kűrt kell megtanulnia, viszont kétszer is mutathatja meg magát a jégen.
Az édesanya elmondta, hogy a lányoknak heti öt edzésük van, emiatt nagyon szigorú az időbeosztásuk. Ő hattól fél háromig dolgozik egy cégnél, hogy el tudja vinni őket délutánonként edzésre, mert az iskolától a jégre csak autóval lehet eljutni időben. (A gyerekeknek busszal be kellene menniük a belvárosba, majd egy másikkal a jégpályáig, ami nem fér bele az időbe.)
„Az iskolára való felkészülést nagyon tudatosan kell tervezni. Ez egyébként az egyik hozadéka is a sportnak, hogy megtanulják beosztani az idejüket.” – hangsúlyozta Judit – „Nincs idő halogatásra. Mindenki tudja, hogy kevés ideje van, s ez alatt el kell készülni az adott mennyiségű feladattal, ami felsőben azért már nem kevés. A nagyok hetedikesek, jövőre felvételiznek, tehát a tanulásban sem lehet lazítani. Én ennyi idős koromban az Alba Volánnál öttusáztam. Felsőben már voltak reggeli edzéseim és délután is kettő, ami elég sok lemondással jár egy kamasznak, tehát tényleg csak az marad meg a pályán, aki nagyon szereti csinálni. Engem egy későn észrevett gerincferdülés miatt tiltottak el a versenyzéstől 16 évesen, ami nagyon megviselt. Pont akkor kezdtek eredményeim jönni, a futás mellett kezdett beérni az úszásba fektetett munka is.”
A gerincét végül műteni is kellett, most is fém tartja egyenesen. Ennek ellenére soha sem hagyta abba a sportolást: amilyen mozgást engedélyez a teste, azt örömmel műveli is – és elégedettséggel tölti el, hogy gyermekeit is boldoggá teszi a sportolás. Komoly sérülése szerencsére még egyik lányának sem volt. Egy-két lila foltot, zúzódást szereztek csupán az esések következtében.
Persze, nemcsak a sportról és az iskoláról szól a Meiszter-gyerekek élete: az aktív mozgás mellett énekelnek (a Zsigmond Lala Énekstúdió növendékei), így szabadidejükben a zenéé a főszerep. Sokat olvasnak, szívesen kézműveskednek és szeretnek az állataikkal játszani. Az étkezésükre – testalkatukból adódóan – nem igazán kell figyelniük, mégis igyekeznek egészséges ételeket fogyasztani.
