Szenzációs római kori leletre bukkant egy székesfehérvári férfi
Szenzációs római kori leletre bukkant egy székesfehérvári férfi
Szenzációs római kori leletre bukkant egy székesfehérvári férfiA bronzból készült szobor információink szerint a 3. századból származhat. Meglepően szép kidolgozottság, és nagyon jó állapot jellemzi a műtárgyat. Úgy tudjuk, Attiszt ábrázolja a figura. A tárgyat megnéztük, s minket is lenyűgözött.
Ki volt Attis?
Attist istenségként tisztelték az egész görög világban, majd kultuszát Róma is átvette.
Attis ritkán szerepel önálló alakként. A róla szóló történetek egyik központi motívuma Kübelé istennővel való kapcsolata. Hol papjaként, hol gyermekeként, hol pedig szeretőjeként szerepel.
A különböző képzőművészeti alkotásokon nőies vonású ifjúként szokták ábrázolni Attist. Sapkával, illetve nadrágban szerepel. A most előkerült tárgyat ahogy kézbe véve forgattuk, még nekünk laikus szemlélődőknek is feltűntek ezek a finom nőies vonások.
Érdekes, hogy Attis kultusza nem is annyira Görögországban, mint inkább Rómában volt népszerű. Kübelét Magna Mater néven már Kr.e 204-ben felvették a római pantheonba. Attis hivatalosan Claudius császár idején nyerte el helyét az istennő mellett, akit népszerűségben hamarosan felül is múlt.
A több mint 1800 éves szobor elfér az ember tenyerében, súlya azonban ehhez képest mégis meghatározó. Van olyan vélemény mely szerint akár 2 millió forintot is érhet a tárgy.
A fehérvári férfi kérdésünkre elmondta, hogy a lomis piacon vásárolta ennek az összegnek a töredékéért. Fontosnak tartotta, hogy a tárgy ne kallódjon el, ezért megkereste a Magyar Nemzeti Múzeumot és felajánlotta az intézménynek római kori leletet. A páratlan leletet, most Önök is megtekinthetik képgalériánkra kattintva:
Római emlékek Fejérben
Tudható, hogy a Római Birodalom fokozatos terjeszkedése során előbb a kereskedelmi kapcsolatokat építette ki a Kelet-Dunántúlon a kelta lakossággal. Fejér megye területén a Kr.u. I. század közepén a stratégiailag fontos helyeken katonai táborok jöttek létre. Később a század végétől kiépült a határvédelmi rendszer (limes) a Duna vonalánál.
A limes három tábort érintett a megyében. A Szent István Király Múzeum honlapján pedig arról is olvashatunk, hogy egy késő római kori útikönyv, az Itinerarium Antonini megyénk területén nagyobb települések nevét is megemlíti: Gorsium – Herculia, azaz Tác, Floriana – Csákvár, Osones – Fehérvárcsurgó, Iasulonibus – Baracska.
Kr.u. II-III. században Gorsium volt Kelet-Pannónia császárkultuszának színhelye. A rómaiaknál az istenek kultusza fontos helyet foglalt el az állami életben, de a magánéletben is. A szertartások kellékei, az istenek szobrai, oltárok, építési feliratok számos templom és szentély meglétére utalnak.
Megyénkben a III-IV. század fordulójától mutathatók ki a terjedő keresztény vallás emlékei. Közülük legjelentősebb Herculiában (Tác) feltárt két ókeresztény bazilika és a keresztény szimbólumokkal díszített, Székesfehérváron, másodlagos lelőhelyen előkerült oltárkorlát.
Természetesen ha páratlan értékű római leletekre gondolunk, akkor Fejér megye kapcsán azonnal megemlíthetjük a Seuso-kincset. A páratlan leletegyüttest a Szent István Király Múzeumban láthatták, akkor mi is megörökítettük a tárgyakat.
