Kezdő lépések a hulladékmentes élet felé, avagy zero waste lightKezdő lépések a hulladékmentes élet felé, avagy zero waste light
Az Eurostat statisztikája alapján közel 225 millió tonna hulladék keletkezett 2019-ben az Európai Unióban, ami lakosonként 502 kg-nak felel meg. Bár Magyarország egy főre jutó hulladéktermelése alatta marad az uniós átlagnak, mert 387 kiló hulladékkal nem a sor elején állunk - ott Dánia található 844 kilóval -, azért ez így sem kevés.
Főként úgy nem kevés, hogy ennek a hulladékmennyiségnek a jelentős része nem az újrahasznosított kosárba tehető, itt marad nekünk, terheli Földünket, vizeinket, termőföldjeinket, bejut a szervezetünkbe, és fogalmunk sincs még igazán, hogy hosszú távon milyen problémákat okoz. Talán, talán kapisgáljuk már - nem véletlen, hogy kollégánk is leszokott a műanyagpalackos vízről -, de félő, hogy a mostani tudásunk csak a jéghegy csúcsa.
Hogy 2021-ben mennyi hulladékot termeltünk, nem tudni még, de egy biztos: a Depónia statisztikái szerint nem fogtuk vissza magunkat a szeméttermelésben a pandémia alatt, csúcsra járattuk az ételkiszállítós dobozokat - szóval gyűlt a műanyag rendesen itt, Székesfehérváron is.
Gyakran elhangzik kifogásként, ha a hulladék csökkentése a téma: az a kevés, amit én teszek hozzá, nem számít. Na meg az is, hogy a rohanós hétköznapokban nem tudunk még egy terhet a nyakunkba venni, és nem fér már bele, hogy még arra is figyeljünk, hogyan oldjuk meg az életünket hulladékcsökkentéssel.
Tény, ami tény, ha az egyszerű embernek még eszébe is jut, hogy a hulladékmentes szemléletű élet felé, vagyis a zero waste felé induljon, nagyjából a harmadik betartandó pont után bizonytalanodik el, majd veszti el a lelkesedését, hogy ez tuti nem megy!
De mi van ha mégis mehet, ha nem egyből a hard core műfajnál kezdünk?
Kezdjünk néhány apró, könnyű lépéssel!
Nem kell nagy dolgokra gondolni, ha nekikezdenénk a hulladékmentes élethez, vagy legalábbis megpróbálnánk csökkenteni szemetünket.
A nylon zacskó maradjon a boltban!
Talán ez a legegyszerűbben kivitelezhető pont, és mégis, gondoljunk csak bele, hogy mennyi ilyen-olyan méretű nylon szatyrot, zacskót tömködünk el, pakolunk bele egy másik szatyorba, dobozba, akárhova, hogy aztán amikor már tarthatatlanná válik a mennyiség, kidobjuk őket.
Mit tehetünk, hogy ne halmozzunk? Amikor bevásárolni indulunk, vigyünk magunkkal szatyrot. Sőt, akár az autóba is betehetünk néhány nagyobb darabot, így tuti mindig lesz nálunk, és nem kell újabb darabbal hazaérnünk.
Zöldség, gyümölcs, pékárú ne a bolti szatyorba kerüljön! Bár már több mint 2 éve, hogy körbenéztünk Székesfehérváron, hogy melyik boltokban használhatjuk saját zöldség-gyümölcstároló zsákunkat vásárláskor, a listán szereplő üzletek most is támogatják a hulladékcsökkentési törekvéseinket.
Egyszer kell csak beruháznunk néhány kisebb-nagyobb méretű szütyőbe, azt használni, és már ki is pipáltunk egy pontot.
Utasítsd vissza az egyszer használatos dolgokat!
Mire gondolunk? Ha csak a fenti ponthoz fűzünk vissza, akkor például gyógyszervásárláskor ne kérjük el az ott kínált zacskókat, ha egy-két dobozzal veszünk, pont elfér a kezünkben, táskánkban, ha pedig nagyobb mennyiségért érkeztünk, akkor lásd az első pontot, vagyis vigyünk magunkkal szatyrot.
De például mondjunk nemet a szívószálra - bár ez most már hivatalosan sem lehet műanyag -, névjegykártyákra, a szóróajándékokra vagy a különböző globális éttermek gyermekmenühöz adott, műanyag kütyüire. Utóbbihoz persze gyermekünk együttműködése is szükséges, ám sok esetben ők igenis meggyőzhetőek.
A kerti partihoz ne használjunk egyszer használatos tányérokat, poharakat - ugyan egy kicsit több macera a takarítás, mosogatás, de minimalizálhatjuk így a buliszemetet.
Ne használj nedves törlőkendőket!
Az elmúlt évtizedben durván rákattantunk a nedves törlőkendőkre, és a babapopsi tisztításán túl az egész lakást leuralták már a kis négyszögletes, egyszer használatos kendőcskék. Mondjuk a gyártók rajta is vannak az ügyön, hogy ne tudjunk nélkülük élni: kaphatunk konyhába, fürdőbe, padlóra, autóműszerfalra való, de sminktisztító és intim törlőkendőt is.
Pedig a törlőkendők pillanatnyilag sokkal nagyobb környezeti problémákat okoznak, mint azt el tudnánk képzelni. Van, aki szívbaj nélkül lehúzza a szennyvízzel együtt (a Magyar Víziközmű Szövetség közleménye szerint, a dugulások 75 százalékáért felelősek a kendők), ha pedig kidobjuk, akkor a szeméttelepen, a lerakóban növeli a műanyag alapú hulladék mennyiségét.
És nedves törlőkendők használatára igenis rá lehet szokni, és pillanatok alatt rákapunk, hogy mindenhova azt használjuk, majd elképesztő mennyiségben vesszük, dobjuk ki őket. A pandémia alatt például csúcsra járattuk a fertőtlenítős kendőket, sokszor volt hiány belőlük a boltban.
Lejönni a szerről pedig komoly odafigyeléssel és önuralommal lehet csak. Én jelentem, hosszú ideje nem vettem nedves törlőkendőt, és a kinőtt, elhasználódott pamutruhák, -pólók is tökéletesen nedvesíthetőek, és kitűnően használhatóak törlésre.
Második lépés, ha már belejöttünk a hulladékcsökkentésbe
A következő tippek és trükkök nem mondom, hogy haladóknak valók, de talán egy kicsivel több odafigyelést és elkötelezettséget igényelnek.
Cseréljük le a műanyag dolgokat lebomlóra az otthonunkban
Ma már rengeteg területen találunk alternatívát, hogy a műanyag termékeket környezetbarát, lebomló termékre cseréljük. Ilyen például a fogkefe vagy a mosogató szivacs. Előbbit még nem próbáltam, utóbbiból azonban én is azt választottam, és remekül használható, semmilyen jelentős különbséget nem érzek a műanyag és a kókuszból készült szivacs között.
Töltsük újra a flakonokat!
A nagyobb városokban, így Székesfehérváron is egyre több olyan zero waste háztartási bolt nyílik, ahol az alapvető élelmiszerek mellett, mint például a bab, rizs, tészta vagy a fűszerek, beszerezhetjük kimérős formában az öblítőt, a mosóport, a tusfürdőt vagy a mosogatószert is. Ha kihasználtuk a jelenlegi műanyag flakonok tartalmát, töltsük újra őket egy csomagolásmentes boltban.
A folyékony szappan helyett pedig válasszuk a hagyományos szappant, így nemcsak a műanyag flakont cserélhetjük le csomagolás nélküli vagy papír csomagolású termékre, de a bőrünknek és az egészségünknek is jót teszünk, hiszen a folyékony szappan több összetevője is egészségügyi veszélyeket hordoz.
Élhetünk teljesen hulladék nélkül, vagy ez csak utópia?
Jó lenne azt mondani, hogy igen, van élet szemét nélkül! Ám ha a valóságban maradunk, akkor a 100 százalékos hulladékmentesség nem megvalósítható. Ugyanakkor a zero waste szemléletmód alapelve, hogy újrahasznosítás, tehát utólagos hulladékgazdálkodás helyett inkább a preventív gondolkodásmódot válasszuk.
A minőségi szemét termelésével pedig szorosan összefügg az 5R elmélete és módszere, ami segít eldönteni azt, hogy melyik terméket válasszuk vásárláskor, és mely termékeket utasítsuk el.
Az 5R az alábbi angol szavak kezdőbetűit jelöli:
- Refuse: utasítsd vissza, vagy mondj nemet! – Tényleg szükséged van arra a termékre?
- Reduce: csökkentsd! – Valóban ekkora mennyiségben kell használnom?
- Reuse: használd újra! – Az élet más területein újra fel tudom használni, be tudom építeni?
- Recycle: szelektálj! – Mi az, amit szelektíven tudok gyűjteni és újrahasznosítani?
- Rot: komposztálj! – Főzés közben megmarad a zöldség héja? Van lehetőségem ezt komposztálni?
Kezeljük jól a szemetet!
A környezettudatos szemléletmód azonban nemcsak ott kezdődik, hogy nem vagy csak alig termelünk szemetet. Mivel a zero waste életmódra való törekvés mellett is képződik hulladék - kinél több, kinél kevesebb -, a szemét elhelyezésével és tudatos szelektálásával is fontos lépéseket tehetünk Földünkért, környezetünkért.
Székesfehérváron a hulladékkezelésért felelős Depónia Nonprofit Kft. is elkötelezett az újrahasznosítás irányába, így segítünk azzal, hogy jól használjuk az egyes szelektív hulladékgyűjtő edényeket.
És ezt nemcsak a családi házas övezetekben tudjuk jól csinálni, hiszen éppen tavasszal növelte a szelektív kukák számát a Depónia a lakótelepeken, és ezzel egyidőben változott a szelektálás is.
A Depónia korábbi tapasztalatai azt mutatták, hogy a fehérvári lakótelepeken ismert kék-sárga edényekben sajnos nem csak az gyűlt össze, aminek kellett volna, sok helyen elég vegyes volt a papír vagy műanyag hulladék.
Éppen ezért úgy döntöttek, hogy a szelektív hulladékot, ahogy a családi házak övezetekben, úgy a lakótelepeken sem különböztetik meg és egy körben szállítják el. Így tavasz óta bármelyik gyűjtőedénybe lehet a papír-műanyag-fém csomagolási hulladékot gyűjteni a társasházi övezetekben is.