Karanténhatás Székesfehérvár ingatlanpiacán, avagy hova költöztek a legtöbben Fejér megyében?Karanténhatás Székesfehérvár ingatlanpiacán, avagy hova költöztek a legtöbben Fejér megyében?
Hova költöztek a legtöbben Fejér megyében, és hogyan változtak a lakásárak az agglomerációs településeken és a nyaralókörzetekben - ezzel a témával foglalkozott az ingatlan.com legújabb elemzésében.
Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője az elemzést kommentálva azt mondta: 2021-ben is nagyon sokan választották Budapest és a nagyvárosok helyett a környékbeli településeket. A folyamatnak lendületet adott 2020-ban az úgynevezett karanténhatás, amelynek eredményeként számos család a városi lakásából kerttel, udvarral rendelkező házba költözött. Ezeknek a kínálata az agglomerációs körzetekben tavaly szélesebb és megfizethetőbb volt szinte az egész országban.
A hivatalos adatok szerint mind a 18 megyeszékhelyen csökkent a lakosok száma. Idén január elején összesen 1,648 millióan laktak a szóban forgó nagyvárosokban, több mint 21 ezer fővel - azaz 1 százalékkal - kevesebben, mint egy évvel korábban. A szakember hozzátette, figyelembe kell venni a lakosságszámok változásánál, hogy azt nemcsak a költözések, hanem a természetes demográfiai események, a születések és halálozások is befolyásolják.
Minden(ki)t visz az agglomeráció
Az ingatlan.com elemzése szerint az országos piacot nézve - 2022 és 2021 januárja között - Érd bővült a legnagyobb mértékben, a Budapest mellett lévő város lakossága 1445 fővel - 2,1 százalékkal - közel 72 ezresre nőtt. A népszerűség egyértelműen látszik a helyi ingatlanpiacon, hiszen az Érden eladásra kínált új és használt lakóingatlanok - lakások, sor-, iker- és családi házak - átlagos négyzetméterára idén február végén 717 ezer forint volt, ez pedig kiugró, 35 százalékos drágulást jelent az egy évvel korábbihoz képest.
Az országos trendek a Fejér megyei piacon is jól láthatóak. Székesfehérváron 1256 fővel csökkent a lakosok száma, ezzel párhuzamosan pedig több környékbeli település és üdülőkörzet növekedést könyvelhetett el.
“Fontos megjegyezni, hogy a nagyvárosokban a kiköltözések ellenére nem csökkentek az átlagos négyzetméterárak. Az eladó lakóingatlanokra azért továbbra is van kereslet. Székesfehérváron az új és használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 27 százalékkal 617 ezer forintra emelkedett” - emelte ki Balogh László.
A megyében például Velence, Pákozd, Gárdony, Pázmánd, Kulcs, Sukoró, Csákvár és Etyek 63-151 fős lakosságbővülést könyvelhetett el. Ezzel párhuzamosan
- Velencén 31 százalékkal 723 ezer forintra,
- Pákozdon 23 százalékkal 480 ezer forintra,
- Gárdonyban 27 százalékkal 775 ezer forintra,
- Pázmándon 46 százalékkal 458 ezer forintra,
- Kulcson 32 százalékkal 324 ezer forintra,
- Sukorón 59 százalékkal 589 ezer forintra,
- Csákváron 73 százalékkal 430 ezer forintra,
- Etyeken 106 százalékkal 790 ezer forintra emelkedett az eladásra kínált lakóingatlanok átlagos négyzetméterára.
“Az elmúlt években érezhetővé vált a nagyvárosokkal szemben, az agglomerációban lévő településeken lévő ingatlanok utáni kereslet fellendülése” - ezt már Leiti Gabriella, a székesfehérvári Märcz ingatlaniroda szakértője mondta, aki azt is kiemelte, szerinte a családtámogatási rendszerek, valamint a kedvező hitelek arra ösztönözték a lakásvásárlást tervezőket, hogy - ha kompromisszumok árán is - a nagyvárosi lakás helyett kisebb településekre költözzenek.
Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Fejér megyében mind a megyeszékhelyen, mind az agglomerációban emelkedjenek az árak.
Marad ez a trend?
Balogh László szerint az ingatlanpiacon látható év eleji mozgások alapján várhatóan folytatódhat a nagyvárosok vonzáskörzetében található települések lakáspiacának erősödése. A háborús helyzet miatt bekövetkező gazdasági és pénzügyi változások azonban jelentősen átalakíthatják a nagyvárosok lakáspiaci kilátásait.
A változások egyik lehetséges kimenetele lehet a befektetők részéről indított lakáseladási hullám, ami az árak jelentős korrekcióját vagy csökkenését eredményezheti. A szakember úgy véli, a saját célra lakást vásárlók számára az állami és jegybanki támogatott hitelek, illetve a CSOK és falusi CSOK szerepe pedig jelentősen felértékelődhet.