Fél évszázados közkincs a Megyeház utcában
Fél évszázados közkincs a Megyeház utcában
Fél évszázados közkincs a Megyeház utcábanSzékesfehérvár belvárosa rengeteg érdekes és gyönyörű alkotás otthona. Egészen biztos vagyok benne, hogy a Megyeház utca büszkesége, egy pazar kivitelezésű relief is sokak kedvencének számít. A mű történetét és kihelyezésének apropóját azonban talán kevesebben ismerik.
Nem is olyan rég két különálló cikkben dolgoztuk fel a székesfehérvári Csitáry G. Emil utca egyik társasházának díszeit. A ház bejáratát Gáldi Gyula szobrászművész 1948-as alkotása, két dombormű ékesíti, az előtérbe belépve pedig az egyik oszlopot Kovács Margit, a XX. század egyik legelismertebb hazai keramikusa vette kezelésbe, keze munkája nyomán a város legszebb oszlopdísze kelt életre.
Ahogy akkori írásunkban már beszámoltunk róla, az 1902-ben született és 1977-ben elhunyt Kovács Margit élete nem nélkülözte a különleges élethelyzeteket és történéseket. Szakmai elismerése korszakokon és politikai rendszereken átívelt, az országot aktuálisan vezető elit mindig ellátta megrendelésekkel. Épp akkor, amikor 1948-ban a fehérvári oszlopdíszt elkészítette, a Kossuth-díjat is megkapta. De készített államfői ajándékot pápai audienciára, és ő jegyezte az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának díszét, a „Budapest, a Duna Királynője” című alkotást.
De nem csak az elit, hanem a számára sokkal fontosabb magyar közönség is imádta a Radnóti Miklós legjobb barátjaként számon tartott Kovács Margit munkáit. 1973-ban Szentendrén megnyílt Kerámiamúzeum című tárlatára özönlöttek az emberek, de még az államfők és a külföldről hazánkba látogató királyok is. A kiállításra érkező vendégek száma elérte az évi egymilliót.
A szentendrei tárlat nyitása előtt egy évvel nem mindennapi ajándékkal lepte meg Székesfehérvárt a kiváló keramikus. A Megyeház utca 20. címen található ház oldalán látható az a relief, melyet Kovács Margit a város ezeréves fennállásának évfordulója kapcsán ajándékozott a városnak, a samott-kerámia három méter magasban éli napjait.
A Kossuth-díjas keramikus alkotása azt a pillanatot ábrázolja, amikor Géza nagyfejedelem átadja az országot István királynak. A kihelyezésekor 60 000 forint értékűre becsült (ez a hetvenes évek elején óriási összegnek számított) relief 1972-ben készült. Végleges helyére 1973 első napjaiban került, vagyis hamarosan az 50. születésnapját ünnepli a Megyeház utcában.
Állandó szakértőnk, Szabó Péter, a Köztérkép székesfehérvári szerkesztője elárulta: hosszú ideje kutat egy harmadik, több forrás szerint is Fehérváron felállított Kovács Margit-alkotás után, melynek azonban nyoma veszett. Az engobe és fedőmáz festéssel rendelkező, 80 cm X 80 cm méretű falkép Budai Nagy Antalt ábrázolja, a rendelkezésre álló információk alapján 1952-ben került egy, az akkori megyei tanács fenntartása alatt álló székesfehérvári intézménybe. Sajnos ennél több információ nem maradt fenn Kovács Margit művéről.
Amennyiben valamely olvasónknak van információja a falkép sorsával kapcsolatban, kérjük, ossza azt meg velünk az srnzoltan@gmail.com e-mailcímen. Amennyiben sikerül felkutatnunk az alkotást, természetesen beszámolunk róla!
