Ahol papi generációk sora lelt végső otthonra az aktív évek után 
Ahol papi generációk sora lelt végső otthonra az aktív évek után
Ahol papi generációk sora lelt végső otthonra az aktív évek után Évszázados freskókat őriznek a falak a Belváros közepén, az Országos Papi Otthon épületének története ugyanis az 1700-as évek elejéig nyúlik vissza. A török kor pusztítása után a rendházat és templomot a karmeliták építették fel, később pedig a papnevelés helyi központjává vált az épület és a benne található templom. Az ötvenes évek elején azonban a honvédség kezébe került az épület és katonai tiszti szálló működött itt – ekkoriban fogalmazódott meg az igény arra, hogy az egyházmegyék - hasonlóan a háború előtti időszakhoz - újra gondoskodjanak saját, idős papjaikról - mondja Mózessy Gergely egyháztörténész: "1953-ban nagy erőfeszítések után nyílt meg egy országos gyűjtőkörű, egyházmegyés papoknak szóló papi otthon, kicsit a Pannonhalmi szerzetesek szeretetotthonának mintájára. Ez azonban Hódmezővásárhelyen működött és nem volt túl nagy. Ez az intézmény volt az, ami aztán egy évvel később, amikor a Fehérvári katonaságot sikerült kirakni az épületből, egykori szemináriumi épületből, átköltözött Fehérvárra és fogadott lakókat is."
Méghozzá rengeteg lakót, hiszen feljegyzések szerint 1993-ban, az otthon negyvenedik évfordulóját megelőzően, már az 500. lakó költözött be a házba.
Az évtizedek során tehát papi generációk sora lelt itt végső otthonra az aktív éveket követően – erről már Spányi Antal, megyéspüspök beszélt a otthon hetvenedik évfordulója kapcsán szervezett konferencián.
"Egy – egy szobában, hárman, négyen is laktak, a hosszú folyosókon pedig csak egy- egy vizesblokk volt, amely sokszor nehéz helyzetet jelentett az idős, sokszor beteges atyák számára. Sok-sok évvel később sikerült ezt az épületet felújítani, ugyanakkor az értékeket megőriztük és be is tudjuk mutatni." - fogalmazott ünnepi beszédében Spányi Antal, megyéspüspök.
A már említett átalakításnak köszönhetően országosan egyedülálló színvonalú, papi otthont alakítottak ki Székesfehérváron, közben pedig nyitottak a világi ellátottak felé is. Jelenleg a 54 lakója van az otthonnak, melyből 8 atya éli nyugdíjas éveit a falak közt.
"Minden nap van szemtise kétszer is, a saját kis kápolnánkban, melyeket az itt élő atyák tartanak. Ezeken a szentmiséken a kollégáink és világi férfi lakóink is részt vehetnek igény szerint. A hozzánk épült Szemináriumi templomban is az atyák tartanak szentmisét: szombat délután és vasárnap délelőtt. Ez a város lakossága számára is nyitott" - mesélt a mindennapokról Barna Tímea, intézményvezető.
Az idén 70. évfordulót ünneplő otthonban zajló munka minőségét jelzi, hogy az utóbbi években duplájára emelkedett a várólisták száma az intézményben.
