Hét ittas sofőr Fejérben + tíz érdekesség, amit nem tud az alkoholszondáról
Hét ittas sofőr Fejérben + tíz érdekesség, amit nem tud az alkoholszondáról
Hét ittas sofőr Fejérben + tíz érdekesség, amit nem tud az alkoholszondárólA rendőrök 2010-ben 1883, 2016-ban 1592, 2020-ban 1361, 2023-ban 1016, 2024-ben pedig 828 ittasan okozott, személyi sérüléses balesetet regisztráltak.
A statisztika szerint tehát fokozatosan csökken ezen esetek száma országszerte. A rendőrök ezt a rendszeres és kampányszerű szondáztatással magyarázzák, melynek eszköze a Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal engedélyével és joghatással bíró alkoholszonda. A Zsaru Magazin most tíz érdekességet is összeszedett a szóban forgó eszközről.
1. Először amerikai rendőrök kontrollálták a járművezetők ittas befolyásoltságát 1910-től kezdve
Piros a szeme? Alkoholbűzös a lehelete? Egyenes vonalban lépked? Meg tudja érinteni az orrát az ujjával? 1938-tól a gyanúsan spicces sofőrökkel léggömböt fújattak fel, melyeket laborba vittek, és 1954-ben jelent meg az első hordozható, kémiai alapon légalkoholszintet mérő eszköz.
2. Az első elektronikus, úgynevezett üzemanyagcellás alkoholszondát Angliában szabadalmaztatták 1967-ben
Azonban a rendőrség csak 1979-től kezdte meg a használatát, miután a brit jogalkotók meghatározták az alkoholszint határértékeit, ezt követően lett bűncselekmény az ittas járművezetés.
3. A rendőrségnél korábban rendszeresített, kémiai eljárással működő, hordozható alkoholszondák az ittasság fokát elszíneződéssel, azaz referenciaszínnel jelezték
Mindezt, akkoriban, az intézkedő rendőr összevetette egy színskálával. Ekkor épült be a népnyelvbe a máig használt kifejezés: elszíneződött a szonda.
4. A modern, üzemanyagcellás szondák elektrokémiai érzékelővel - jellemzően piezoelektromos aktivátorral és levegőztető réteggel- rendelkező digitális eszközök, melyek az alkohol, illetve az etanol levegőn való oxidációját veszik alapul.
Ennek során ecetsav keletkezik, ami az érzékelőfelületen minimális áramot termel. Arányosan annyit, amilyen magas a befújt gázban az alkohol koncentrációja. Más kilélegzett anyagokra nem érzékenyek, a barometrikus körülményeket pedig ellensúlyozzák.
5. Az 1980 után piacra került és azóta folyamatosan továbbfejlesztett digitális alkoholszondák is légalkoholszintet mérnek.
Pontosabban azt, arányosan hány milligramm alkohol van egy liter kilélegzett levegőben. Szó szerint is pontosabban, mint a korábban erre a célra alkalmazott készülékek.
6. A magyar rendőrségnél rendszeresített alkoholszondák 0,01 milligramm/liter légalkoholszintig nem jeleznek, ha viszont az érték eléri a 0,15 mg/l-t, a bírság 30 ezer forint, 0,25 mg/l-ig pedig 100 ezer.
A 0,25 mg/l vagy kevéssel e feletti légalkoholszint arra utal, hogy az illető vérében eléri, illetve meghaladja a 0,5 százalékot a véralkohol koncentrációja, ami már bűncselekmény. Az 1,25 mg/l feletti légalkoholszintérték súlyos, az 1,75 mg/l pedig igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltságnak számít.
7. Ha a sofőr megtagadja a szondás légalkoholmérést, avagy szándékosan nem sikerül a mintaadása, a rendőr elrendelheti az előállítását.
Amennyiben egyedül ült a kocsiban, annak elszállítását is a rendőr(ség) intézi.
8. A rendőrség kiemelten használt alkoholszondái a kiskereskedelemben is megvásárolhatók.
Az Alcovisor Mercury fogyasztói ára 250 000, a Dräger Alcotest 7510 ellenértéke pedig 710 000 forint feletti.
9. Ezeket a modern készülékeket nem lehet átverni sem babérlevél rágcsálásával, sem rézdarab szopogatásával, de még jégkocka szétrágásával sem!
Hiába él ez a köztudatban.... A szonda fűtőeleme ugyanis a leheletet automatikusan 34 Celsius-fokosra melegíti, és amúgy a készülék kondenzációját is gátolja.
10. Az alkoholszondák rendőrségi használatára szigorú szabályok vonatkoznak.
Megszabott rendszerességgel kell őket kalibrálni. Ennek során a készüléket ismert alkoholkoncentrációjú mintákkal tesztelik, és amennyiben szükséges, a mérési skáláját módosítják.
forrás: police.hu, SZ. Z. J.
