Hegedűs Zsolt: Nincs ok pánikra Magyarországon a hantavírus miatt
Hegedűs Zsolt: Nincs ok pánikra Magyarországon a hantavírus miatt
Hegedűs Zsolt: Nincs ok pánikra Magyarországon a hantavírus miattAz elmúlt napokban több hír is megjelent a hantavírusról, köztük egy Arad megyei esetről is. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter vasárnap éjszakai posztja szerint érthető, ha ez aggodalmat kelt, főleg akkor, ha a hírek drámai címmel jelennek meg. A bejegyzés arra hívja fel a figyelmet, hogy külön kell választani a tényeket a félelmektől.
A hantavírusokat rágcsálók terjesztik, és világszerte előfordulnak. Két fő csoportjuk ismert. Az „óvilági” hantavírusok Európában és Ázsiában, az „újvilági” hantavírusok pedig az amerikai kontinensen fordulnak elő. Az európai típusok elsősorban veseszindrómával járó betegségeket okoznak, míg egyes amerikai típusok súlyos légzőszervi és keringési elégtelenséget idézhetnek elő.
A legtöbb hantavírus nem terjed emberről emberre. A fertőzés általában akkor alakul ki, ha valaki fertőzött rágcsálók vizeletével, ürülékével vagy nyálával szennyezett port lélegez be.
Kivétel az Andok-vírus, amely ritkán, szoros és tartós kontaktus esetén emberről emberre is terjedhet. Ilyen szoros kontaktus lehet a közös háztartás, a betegápolás, a tartós, zárt térben töltött együttlét vagy a közös alvás.
A jelenlegi ismeretek szerint az Andok-vírus alkalmi kontaktus során nem terjed könnyen, nem viselkedik COVID-szerű pandémiás vírusként, és nincs bizonyított jelentős tünetmentes terjedése.
A poszt külön kitér arra is, hogy a hantavírus nem „COVID 2.0”. A COVID-19 könnyen terjedhet emberről emberre cseppfertőzéssel vagy légúti aeroszol útján, akár tünetmentes személyről is. A hantavírusok többsége ezzel szemben nem emberről emberre terjed, hanem elsődlegesen rágcsálóeredetű, állatról emberre terjedő fertőzésként jelenik meg.
Az emberről emberre terjedni képes Andok-vírus is jellemzően csak szoros kontaktus során terjed. Ez a poszt szerint alapvetően eltérő járványdinamikát jelent a COVID-19-hez képest. A jelenlegi tudományos ismeretek alapján rendkívül valószínűtlen, hogy ebből újabb világjárvány vagy „COVID 2.0” alakuljon ki.
Magyarországon jelenleg nincs ok pánikra. A hazánkban előforduló hantavírus-fertőzések ritkák. 2015 és 2024 között évente 2 és 16 közötti esetet regisztráltak.
Magyarországon elsősorban európai hantavírus-típusok fordulnak elő, ezek többnyire vesét érintő megbetegedéseket okoznak. Hazánkban a Puumala és a Dobrava–Belgrade hantavírus fordul elő. Az újvilági, amerikai típusok természetes környezetben nem találhatók meg Magyarországon.
A nemzetközi hantavírus-eseménynek jelenleg nincs közvetlen magyar érintettje. Hegedűs Zsolt posztja szerint nincs ismert magyar fertőzött, és nem ismert olyan magyar ember sem, aki kontaktusba kerülhetett a járványban érintett bármelyik személlyel. A bejegyzés alapján ezért nincs közvetlen hazai járványügyi fenyegetés. Az újvilági Andok-vírus természetes környezetben nincs jelen Magyarországon.
A hantavírus mostani nemzetközi figyelmét egy óceánjáró hajón kialakult járványügyi esemény váltotta ki. A poszt szerint a helyzet több olyan elemet idéz fel, amely a COVID-időszak emlékeit hozhatja elő. Ilyen az óceánjáró hajó, a nemzetközi kontaktlánc, a kontaktkutatás, a karanténintézkedések és a jelentős médiavisszhang.
Ez kommunikációs és társadalmi szempontból érzékennyé teszi a helyzetet, de önmagában nem jelenti azt, hogy Magyarországon vagy Európában széles körű közösségi terjedés várható. A nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja szerint a helyzet komoly figyelmet igényel, pánikot viszont nem indokol, és nem tekinthető COVID-szerű pandémiás fenyegetésnek.
A magas, 30–50 százalék körüli halálozási arány elsősorban az amerikai kontinensen előforduló, Andok-vírushoz és más újvilági hantavírusokhoz kapcsolódó súlyos megbetegedésekre vonatkozik. A Magyarországon előforduló hantavírusok jellemzően enyhébb vagy középsúlyos, vesét érintő betegségeket okoznak.
Kötelező védőoltás nem várható. Jelenleg nincs széles körben alkalmazott, nemzetközileg elfogadott hantavírus-elleni vakcina, nincs olyan járványügyi helyzet, amely tömeges oltási programot indokolna, és nem várható széles körű közösségi terjedés.
A fő megelőzés a rágcsálók távoltartása és a biztonságos takarítás. Fontos az élelmiszerek zárt tárolása, a rések és nyílások lezárása, a rágcsálómentesítés, a zárt helyek szellőztetése, valamint az, hogy ne kavarjuk fel a rágcsálóürülékkel szennyezett port.
A rágcsálóürüléket nem szabad szárazon söpörni vagy porszívózni, mert ez növelheti a vírussal teli részecskék belégzésének kockázatát. Ilyen esetekben először nedves fertőtlenítést kell alkalmazni.
Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha valaki rágcsálókkal vagy rágcsálóürülékkel szennyezett környezetben tartózkodott, majd láz, erős levertség, izomfájdalom, fejfájás, hányinger, hasi panaszok vagy más szokatlan tünet jelentkezik nála. Ilyenkor érdemes jelezni az esetleges rágcsálóexpozíciót is.
A hantavírus valós, komolyan veendő fertőzés, de Hegedűs Zsolt posztja szerint jelenleg alacsony lakossági kockázatú járványügyi helyzetről van szó. Magyarországon jelenleg nincs közvetlen hazai járványügyi fenyegetés, és nincs ok pánikra. A bejegyzés arra kéri az olvasókat, hogy megbízható forrásból tájékozódjanak, és ne osszanak tovább riogató, ellenőrizetlen állításokat. Hiteles információforrásként az NNGYK-t, az Egészségvonalat, az ECDC-t és a WHO-t jelöli meg.
