Rain showers9 °C
2019. december 9. hétfő Natália
Menü

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész
Felújítják a Fekete Sas Szállót (Fotó: Megyeri Zoltán)

Székesfehérvár egyik legrégebbi épülete az Ady Endre utcában álló Fekete Sas Szálló. Az évtizedek óta üresen álló épület most végre új életre kelhet, a Modern Városok Program segítségével készülhet el teljes körű felújítás. Műemléki jellegénél fogva azonban az építkezés előtt régészeti feltárás szükséges.

A szálló története

Az egyemeletes, klasszicista stílusú Fekete Sas Szálló mai formáját 1820-ban nyerte el, története azonban ennél jóval régebbre nyúlik vissza. Korábban az épületet a székesfehérvári várnagyok lakták, majd a Pálos szerzetesek tulajdonába került, az 1700-as évektől 1955-56-ig pedig fogadóként, fő bálozó helyként, szállóként működött. Színpadán a 19. században színészként Petőfi Sándor is fellépett, reformkori kávézója forradalmi hely volt, itt gyülekezett az akkori fehérvári fiatalság. A kávézó 1848-ban is fontos szerepet töltött be Fehérvár életében: március 16-án itt olvasták fel először a 12 pontot és a Nemzeti Dalt. 

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész

Székesfehérvár anno (Fotó: egykor.hu)

A ma már csak romjaiban álló Fekete Sasban tehát fénykorában étterem, kávézó, söröző, cukrászda, népbüfé és szálló működött. A kapualjtól jobbra volt az éttermi rész, balra a kávézó, a földszinti hátsó részben pedig raktárak, konyhák, istállók kaptak helyet. Udvara eredetileg külső térként funkcionált, ezt azonban a 19. század közepén lefedték és alatta téli kertet alakítottak ki, ami az étterem különlegességének számított. Az emeleten körben voltak a szálló szobái. 

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész

A fehérvári Sas utca (Fotó: egykor.hu)

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész

A Fekete Sas Szálló ikonikus emblémája (Fotó: Megyeri Zoltán)

Az udvaron húzódó régi várfalat 1925-ben bontották le, vendéglátóhelyként üzemelése pedig 1960-ban, a Magyar Honvédség beköltözésével szűnt meg, akik többek közt ejtőernyő varrodának használták.  A szálló már jó ideje vár egy újrakezdésre, hogy újra része lehessen a város kulturális életének, ennek megvalósulása most úgy tűnik, el is kezdődik. Azonban, mint minden újrakezdés, újjáépítés előtt most is előbb a múltat kell lezárni, illetve feltárni. A Fekete Sasban zajló ásatásról és régészeti munkáról Reich Szabina régészt kérdeztük.

Milyen fázisai lesznek a szálló felújításának?

Egy pályázati projekt lehetővé tette, hogy a Fekete Sas Szálló felújításra kerüljön. Mivel azonban az épület egy régészeti lelőhelyen található a tövény előírja, hogy minden földmunkával járó beruházás előtt régészeti feltárásokat kell végezni. Ezért kaptuk azt a lehetőséget, hogy a Fekete Sas Szállóban, az épületen belül valamint a hozzá tartozó parkolóban feltárást végezzünk. Jelenleg feltérképezzük, mi lehet a föld alatt, hogy a későbbiekben, ha olyan jelentőségű leleteket találunk, akkor azokat bemutathassuk a közönségnek.

Milyen történeti forrásokat tudnak ilyenkor felhasználni?

Már 1978-ban Siklósi Gyula is végzett feltárásokat a parkoló kisebb szakaszán. Itt ma is látható a városfal. Emiatt, valamint a fennmaradt korabeli városalaprajzok, képi ábrázolások miatt is feltételezzük azt, hogy a középkori belvárost körül vevő északi védmű itt húzódhatott. Elsősorban most ennek a nyomait keressük, tehát a városfalakat, illetve az ahhoz tartozó várárkot.

Mi az, ami eddig előkerült és mire számítanak még?

November elején kezdtük el a munkálatokat, és már mutatkoznak középkori, török-kori és nyilván újabb kori falak is. A leletek még nagyon vegyesek, hiszen ezt a területet feltöltötték, illetve a közművesítések és az építkezések során folyamatosan bolygatták a területet, keveredtek a leletek. Éppen ezért a késő középkortól egészen a nagymama tányérjáig mindenféle dolgokat találni. Elsősorban kerámia és üveg leletekről van szó.

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész

Reich Szabina, régész a Fehérvár TV-nek mesélt a szállóban folyó munkálatokról
(Fotó: Fehérvár TV)

Mire kell figyelni egy ilyen feltárás során?

Első körben kutatásokat kell végezni, hol érdemes a szelvényeket nyitni, hogy nagy valószínűséggel találjunk is valamit. Kicsit nehezíti a dolgot, hogy nem egy összefüggő területről van szó. Nyilván nem tudjuk feltárni az összes helyiséget, hiszen időkorláthoz vagyunk kötve és kemény fizikai munkával is jár a dolog: betont kell törni, utána csákánnyal, lapáttal majd finomabb bontóeszközökkel kell dolgozni. Nekem folyamatosan vezetnem kell az ásatási naplót, hogy mit tapasztalunk, mit látunk, mi került elő, mindezt méretekkel ellátva. Miliméterre pontosan megtörténik mindennek a lerajzolása is, ezeket majd a későbbiekben digitalizálják. Koordinátákkal és szintadatokkal is el kell látni, ehhez a geodéta segítségét vesszük igénybe. Mindennek a felügyelete és dokumentálása a régész feladata, valamint a leletek elkülönítése, hiszen nem mindegy, hogy mi milyen rétegből került elő, azonnal csomagolni és dokumentálni is kell.

Mindebből nyilván akkor következtetéseket is le lehet vonni.

Így van. De ehhez az kell, hogy a restaurátorok összeállítsák az anyagot, persze ezek előtt egy mosás, tisztítás is szükséges. Aztán a régész előveszi a korabeli ábrázolásokat, forrásokat, és ezen információk alapján fogja levonni a következtetéseket.

Említette, hogy a szállóban is lesznek ilyen jellegű munkák. Ott mire számít? Van különbség az épületben és a parkolóban megtalálható leletek között?

Ugyanazok a leletek fordulhatnak elő kint is és bent is. Pontosan nem tudjuk, hogy a Fekete Sas Szálló középkori elődje hogyan nézhetett ki, hol húzódtak a falai. Valószínűleg az épületen belül is a városfalat találjuk meg a korabeli városalaprajzokból és Siklósi Gyula kutatásaiból következtetve.

Akkor ezek szerint Székesfehérvár történelme mellett a szálló múltjáról, épületéről is sokat megtudhatunk az ásatás után?

Igen, hiszen történt falkutatás az épületen belül, ott is találtak a középkorhoz kapcsolható falakat. Nyilván ezért nyitunk ott is szelvényt, hogy a gyanú bizonysággá váljon. A legkorábbi adat a vendégfogadóra vonatkozóan 1701-ből származik. Ennél korábbról azonban sem régészeti sem történeti adat nincsen. Tehát nagyon bizonytalan ennek az épületnek a középkori előzménye. Szóval kimondhatjuk, hogy a Fekete Sas Szálló korábbi építéstörténetére is reméljük, hogy kapunk választ.

Érdekli a székesfehérváriakat, járókelőket, hogy mi történik és hol tartanak?

Abszolút. A parkoló felől már érkeztek az érdeklődők. Az ásatás nyilvános, bárki megtekintheti, hogyan dolgozunk. Persze mindezt bizonyos szabályok betartásával, hiszen munkaterületről van szó, ahol akár 2-3 méter mély gödrök is előfordulhatnak. De sosem szoktunk elzárkózni attól, hogy az emberek belelássanak a régészeti munkába. Úgy gondolom, hogy a helyieknek is érdeke, hogy tudják, mi van a lábuk alatt, az ő elődjeik hogyan élhettek, hogyan nézhetett ki a város.

Mennyi ideig tartanak a munkálatok?

A kivitelezővel egyeztetnünk kell, az ő ütemtervét is figyelembe kell vennünk, de ilyen esetekben van azért valamennyi mozgásterünk. Persze mi sem szeretnénk feltartani vagy akadályozni a munkát, ezért általában maximális időtartamot szoktunk meghatározni, hogy mi ebben gondolkodunk. Nyilván a kivitelező is számol vele, hogyha olyan dolog kerül elő, akkor egy-két hetes csúszás lehetséges. Jelenleg, a munkálatok befejezésének legkésőbbi időpontjaként december 16-át határoztuk meg.

A Fekete Sas Szálló belülről (Fotók: Megyeri Zoltán)

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész

Ásatás a megújuló Fekete Sas Szállóban, avagy így dolgozik egy régész

 

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Ez van

A hét sztorija

  • Közmeghallgatás lesz pénteken a Városházán
    Közmeghallgatás lesz pénteken a Városházán
  • Karácsonyi hangolódó - családi délután lesz a Székesfehérvári Népmeseponton
    Karácsonyi hangolódó - családi délután lesz a Székesfehérvári Népmeseponton
  • Adventi Gála a szépkorúaknak
    Adventi Gála a szépkorúaknak
  • Játsszunk ro-bo-to-sat az István Király Általános Iskolában!
    Játsszunk ro-bo-to-sat az István Király Általános Iskolában!
  • Backstage – gyereknevelés férfiszemmel a Barátság moziban
    Backstage – gyereknevelés férfiszemmel a Barátság moziban
  • Rendhagyó munkarend az Országgyűlésben
    Rendhagyó munkarend az Országgyűlésben
  • Változik a nyitva tartás a kormányablakokban
    Változik a nyitva tartás a kormányablakokban
  • Adventi vasárnap - meggyújtották a második gyertyát
    Adventi vasárnap - meggyújtották a második gyertyát

Eseménynaptár

  • Sárszentmihály – az új kastély lakói
    Sárszentmihály – az új kastély lakói
  • Kvíz: Fehérvár vagy egy másik város?
    Kvíz: Fehérvár vagy egy másik város?
  • Ma zárul a Budapest Európa Sportfővárosa programsorozat
    Ma zárul a Budapest Európa Sportfővárosa programsorozat
  • Folytatódik a Macron-féle nyugdíjreform miatti sztrájk Párizsban
    Folytatódik a Macron-féle nyugdíjreform miatti sztrájk Párizsban
  • Mérgező füstfelhő borította be Canberrát is a bozóttüzek miatt
    Mérgező füstfelhő borította be Canberrát is a bozóttüzek miatt
  • Baleset a 62-es főúton
    Baleset a 62-es főúton
  • Már tízre nőtt az odesszai tűzeset halálos áldozatainak száma
    Már tízre nőtt az odesszai tűzeset halálos áldozatainak száma
  • Az Országgyűlés háromnapos üléssel zárja ez évi munkáját
    Az Országgyűlés háromnapos üléssel zárja ez évi munkáját
  • Tóth Ildikó, a Vörösmarty Színház színésznője is Prima Primissima Díjas
    Tóth Ildikó, a Vörösmarty Színház színésznője is Prima Primissima Díjas