Popeye és a spenót mítosza egy tévedés miatt
Popeye és a spenót mítosza egy tévedés miatt
Popeye és a spenót mítosza egy tévedés miattApropó Popey: Tudjátok, hogy egy „elírás” miatt terjedt el a spenóttal kapcsolatos „szupererő” hiedelme? Persze, a spenót nagyon egészséges, vitaminokban, antioxidánsokban, különösen K-, A-, B2-, B6-, E- és C-vitaminokban, mangánban, folsavban, vasban és magnéziumban gazdag.
Képes csökkenteni a vércukorszintet, kordában tartja a magas vérnyomást, a keringési rendszerünket, s a benne lévő flavonoidok éles látásunkat őrzik. A spenótban minimum tizenhárom féle flavonoidvegyület található, amelyek csökkentik a sejtek oxidatív károsodását – a spenót kivonatai lassítják a gyomorráksejtek osztódását.
Ha nem is ad szupererőt, azért érdemes rendszeresen fogyasztani (Fotó: stylecraze.com)
Akkor hol is van a „tévképzet”? Nos, a spenót vastartalmával kapcsolatban kell felülírnunk egy „kis” tévedést: Az 1800-as években egy német kémikus (Erich von Wolf) megvizsgálta a spenót tápanyagtartalmát, s rosszul másolta át a vastartalomra vonatkozó adatot a jegyzetfüzetéből. (Előfordul ez az iskolában a puskázás, a padtársról való lesés során is….)
Az elírás nem volt vészes, „csupán” egy tizedesvesszőnyi, mely következtében 3,5 milligramm/100 gramm helyett 35 milligramm/100 g lett a spenót hivatalos vastartalma. Erre az eredményre persze mindenki gyorsan felfigyelt, és „szupervasas” (elnézést a „fradistáktól”…) növénynek kiáltották ki.
Ekkor indult el Popeye karrierje is: az 1910-es évek végén előbb képregény, majd rajzfilm formájában kezdte el hódítani az emberek – és kiváltképp szerelme, Olívia szívét. A tengerész egyre híresebb lett, s mivel hatalmas erejét a spenótból nyerte, hamarosan harmadával megnőtt a spenót fogyasztása az USA-ban.
A tengerészfigura hosszú időre népszerűvé tette a spenótot (Fotó: familiesonliemagazin.com)
Ha valaki hamarabb rájön a TV Shopokban rejlő marketinglehetőségekre, biztosan dollármilliárdossá válik egy év alatt a márkázott spenótkonzervekből… Csak egy Popeye-figura kellett volna rájuk – kellő jogvédelemmel ellátva, egy kis turbózott PR és kész…
Ha már itt az esküvői szezon, íme a "Szerelem beteg" Popeye:
Az elírt tizedesvesszőre csak 1937-ben derült fény, amikor valakinek eszébe jutott ellenőrizni az adatokat. 1981-ben a British Medical Journal is megpróbálta eloszlatni a mítoszt. Ettől függetlenül hangsúlyozni kell, hogy a spenót nagyon egészséges. (Erről írtam már itt.)
S, ha már egészséges és finom, hát persze, hogy meg is esszük! Ezért most mi más is jöhetne, mint a spenót elkészítésének fortélyai:
A legjobb, ha ezt a növényt (is) nyersen fogyasztjuk, mert így nem tűnnek el belőle a fontos vitaminok. (Főzés során szinte „kifőzünk” a zöldségekből minden olyan anyagot, ami miatt alapjáraton a fazékba dobtuk, és a gyomrunknak szántuk.) Keverhetjük salátákhoz, tehetjük szendvicsekre, vagy magában is elrágcsálhatjuk (ahogyan a sóskát is szoktuk – legalábbis én).
Íme egy frissítő smoothie spenóttal:
Ha a főzés mellett döntünk, akkor a főzővizet mindig öntsük ki, mert az oxálsav a vízben oldódik ki, és az igencsak nemkívánatos a testünknek. Sokan direkt azért teszik a tűzre a leveleket, hogy az oxálsavaktól megszabadítsák. (Hasonlóan magas savtartalma van a céklának és a mángoldnak is – nemhiába rokonok!)
A spenót kényes növény, hamar megromlik. Ha tehetjük, szedjük frissen fogyasztás előtt. Ha túl sokáig tároljuk nem megfelelően, akkor a vitaminjai 30 százalékát is elvesztheti, és az íze is borzalmas lesz. A spenót betakarítás után is vesz fel oxigént, és ad le szén-dioxidot (20 °C-os szobahőmérsékleten óránként és kilogrammonként 230 mg szén-dioxidot bocsát ki). Ezért fonnyadnak el a levelei olyan hamar.
Ha ezt a „légzési” folyamatot lelassítjuk, akkor növekszik meg az élettartalma. Ezt úgy érhetjük el, ha hűtőszekrénybe tesszük a leveleket, ahol 4-5 napig is friss(szerű) marad.
Sokféleképpen elkészíthetjük, de nyersen a legvitamindúsabb (Fotó: taste.com.au)
Felhasználáskor a levele szárát hagyjuk meg, mert abban is sok vitamin várakozik arra, hogy jobbá tegye testünk működését. A megsárgult, megbarnult, esetleg nyákos leveleket pedig vágjuk le és dobjuk ki. (Még a hörcsög se szívesen nyúl hozzá…)
A legegészségesebb elkészítési mód: egyperces hőkezelés forró vízben. Tovább nem ajánlatos főzni, mert nagyon hőérzékeny zöldségről van szó, könnyen elveszíti tápanyagait, s íze, állaga is megváltozik túlfőzéskor. Ez alatt az egy perc alatt kijön a kellemesen enyhe, édeskés íze, és az élénkzöld szín se tűnik el. Ha már barnul, az a magnézium távozását jelzi. (Ami ugye nem jó….)
A spenótból készíthetünk főzeléket (bár én úgy nem szeretem, sose csinálom, akkor már inkább nyersen…), tehetjük burekbe töltelékként, tésztaételekhez (spagettihez például), sós rétes is készülhet a felhasználásával, esetleg leves. Valaki rántottába is beleaprózza (az a valaki én vagyok….), és még a pogácsa tésztájába is belekeverhetjük egy kis hagymával…
Itt egy spenótos lasagna elkészítése látható:
A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Biokertészet
