Szakértő edzőtől tanulj, ne a Youtube-ról!
Szakértő edzőtől tanulj, ne a Youtube-ról!
Szakértő edzőtől tanulj, ne a Youtube-ról!Ha úgy döntünk, hogy nincsen szükségünk edzőre, és sokkal olcsóbb / hatékonyabb / gyorsabb megoldás otthon, a számítógépünk áldásos Internet-összeköttetését kihasználva a Youtube-on bugászni oktató videók után, akkor bátran huppanjunk le kedvenc fotelünkbe, laptop az ölbe, hideg sör és ropogós chips a kézbe, s indulhat is a móka!
Elsőként biztosan belebotlunk ilyen felvételekbe (figyelmeztetve a veszélyekre):
Ezek felett jobb, ha elsiklunk, ne foglalkozzunk velük. Bizonyosan találni fogunk olyan csatornákat, amelyek ontják magukból a látványos „produkciókat”, amiket persze végtelenül egyszerű leutánozni (mert miért is ne lenne az egy laikus meglátása szerint?). Elég, ha egyszer-kétszer megtekintjük a nekünk tetsző felvételeket, s már készen is állunk arra, hogy profi módon növeljük állóképességünket, erősítsük izmainkat, csökkentsük testünk zsírszázalékát.
Még jobb, ha a mókába bevonjuk a szomszédban tanyázó haverunkat is (hiszen mi már tudjuk, mit hogyan kell, s a tudást illő megosztani másokkal), és együtt mókolunk a gyorsan beszerzett súlyokkal és egyéb eszközökkel.
Hm... Nem javaslom e gyakorlat utánzását! (Fotó: varazslat.co)
Lehetőleg az első kísérletekről azonnal dobjunk is fel egy-két videót az internetre (hadd tanuljon belőle más is, s ne felejtsük el azonnal posztolni a facebookra, mert a nagy like-vadászatban nem maradhatunk le!), de csak azután, hogy felvásároltuk a legmenőbb cuccokat az edzéshez (nehogy már szakadt kisgatyában nyomjuk, mert az nagyon ciki).
Vannak, akik edzésünk megörökítését és terjesztését „jóbaráti” szándékból elvégzik helyettünk (akkor is, ha nem tudunk róla):
A tapasztalatainkat aztán garantáltan kórházi ágyon beszélhetjük meg egy kiadós műtét után a már említett edzőtárssal…. Hogy miért ez a tipikus „munkamenet”? Mert vannak olyan sportágak, amelyeket képtelenség megtanulni szakértő oktató útmutatása nélkül
Első szabály: Súlyemeléskor vegyük le a tűsarkú cipőt! (Fotó: varazslat.co)
Gyógytorna esetében van, amikor feltétlenül szükséges a szakértői segítség a gyógyuláshoz vagy a megelőzéshez. Az alkalmazott technikákat (Schroth, McKenzie-módszer, Alexander-módszer, Dévény-mozgásterápia, Feldenkrais-módszer, K-Taping módszer, Kinesio Tape, Terrier-módszer) senki sem tudja magától megtanulni.
Az információk nem szállnak be maguktól a fejünkbe csak úgy. A műtéti és baleseti rehabilitáció, a tartásjavítás, mozgáskoordináció javítás, tartáshibák korrigálása, gerinctorna, szülés utáni torna, stb., mind szakértői tudást és alapos ismereteket igényelnek.
Aktív gyógytorna esetében maga az alany végzi a mozdulatokat. Ekkor a terapeuta és páciens közösen dolgozik – a gyógytornász irányításával. Passzív esetben a gyógytornász vagy valamilyen eszköz hozza létre a kívánt mozdulatokat.
Ekkor tehát szükséges a gyógytornász jelenléte, aki megtanítja a mozdulatokat és korrigálja is azokat. Ugyanez érvényes többfajta sporttevékenységre is: vannak olyan típusok, amelyekhez elengedhetetlenül szükséges a szakértői felügyelet.
Én speciel nagyon szeretem a két súly közötti fekvőtámaszt, ami egyszerűnek tűnik, de még ezt se próbálja ki senki, mielőtt nem konzultált egy szakemberrel, mert könnyen kitörhet a csuklója!
(Fotó: Pordán Krisztián)
Futni tudunk ösztönből is, de súlyt emelni már nem. (Bár én speciel még a helyes futást is először megtanulnám egy szakértőtől, tanácsot kérnék arra vonatkozóan, hogy milyen cipőt használjak, hogyan kíméljem az ízületeimet stb., s csak később rónám egyedül a köröket, ha ahhoz van kedvem.)
Mikor van szükség még szakértőre? Az mindenki előtt nyilvánvaló lehet, hogy a szertorna, műkorcsolya, szinkronúszás, rocky, versenytánc stb. elképzelhetetlen „oktatás” nélkül. Valamint: minden olyan mozgásforma esetén szakértőhöz kell fordulnunk, amikor fontos a precizitás a balesetmentességhez. Ha valaki például súlyt akar emelni, akkor nincsen olyan egyszerű dolga, mint ahogyan az elsőre látszik! Nem annyiból áll a súlylökés sem, mint amit általában vizionál a tapasztalat nélküli szem!
Tanítványaim, Séllei Norbert és felesége, Sélleiné Domján Zsuzsanna még soha sem sérült meg kettlebell edzés közben - mert mindig kikérték a tanácsomat, eljöttek csoportos edzésre, s nem kísérletezgettek magukban.
(Fotó: Molnár Adrien)
A főként súlyokon alapuló edzések esetében nagy a sérülés veszélye, ha egyedül (vagy a haverokkal) akarunk belekezdeni. A kettlebellről például valószínűleg mindenki tudja, hogy nem tanulható meg „csak úgy”.
Persze, vannak próbálkozások, hiszen sokan tudják, hogy a ez az egyszerűnek tűnő „golyó” a látványos fejlődés eszköze, s akadnak, akik messziről „ellesnek” szakértő SFG instruktoroktól néhány gyakorlatot (még véletlenül se jelentkeznek be egy rendes órára, csak messziről figyelnek, vagy az Interneten kutakodnak), aztán magukban kísérleteznek tovább, vagy – még rosszabb esetben – nekiállnak oktatni azt, amiről úgy gondolják, hogy jó.
A legmegtévesztőbb az, ha olyan „hivatásos” edzők végzik ezt a „kifigyelem-tovább adom” módszert, akik más sportágakban jeleskednek ugyan, ám a kettlebellhez nem értenek. Így a sportolni vágyó emberek megtévesztés áldozatai lesznek, hiszen úgy gondolják, hogy szakértő kezekbe kerültek (pedig nem). És akkor jönnek a fájdalmak és sérülések.
Jó lett volna, ha ő is tanácsot kér egy edzőtől.... (Fotó: varazslat.co)
Mindig győződjünk meg arról, hogy akitől tanulni szeretnénk, az kellő szakértelemmel rendelkezik-e, s ha igen, akkor abban a sportágban, amit tanulni szeretnénk? Ha megfelelő precizitással végezzük el a gyakorlatokat, akkor a sérülések kockázata minimális. Érdemes figyelni a biztonságra, mert ha lesérülünk, a felépülési idő akár évekbe is telhet! Nem is beszélve a fájdalomról és a lelki traumáról.
„Az adott gyakorlat része a technikai optimális kivitelezése, de magával a kivitelezést jelentő minimumokkal sajnos kevesen vannak tisztában.” – mondta a téma kapcsán Lakatos Péter, a kettlebell legfőbb hazai népszerűsítője, Pavel Tsatsouline magyarországi képviselője, aki egyébként sportoktatói diplomával is rendelkezik küzdősport és rekreáció szakon, Functional Movement System (FMS) szakértő és oktató, SMR szakértő, lila öves jiu jitsu-s (és még sorolhatnám).
Lakatos Péter, a kettlebell legfőbb hazai népszerűsítője, Pavel Tsatsouline magyarországi képviselője
(Fotó: Lakatos Péter)
Majd így folytatta: „Az optimális kivitelezés az egyik legjobb rizikó-csökkentő faktor az edzés során, ha a sérülésekről beszélünk, márpedig a korábbi sérülések mellett a helytelenül végzett technikai is rosszul megválasztott terhelés a legnagyobb kockázati tényező. Az youtube akadémián végzett edzők többsége olyan technikát kíván személyi vagy csoportos edzései során átadni, melyet maga sem sajátított el teljesen. Az egyik legfontosabb edzői alapelv az orvosi esküből kellene, hogy eredjen, ez pedig a „Ne árts!”- parancsa. A helytelenül tanított gyakorlatok, a rosszul megválasztott progressziók és terhelés egy életre szóló sérüléseket okozhat, akinek tehát edzőként nem remeg meg a keze néha a felelősségtől, az sajnos aligha érzi át a ráruházott felelősséget.”
Ha súlyokkal szeretnénk dolgozni – akár kettlebellről legyen szó, akár konditermes testépítésről / fitnessről, vagy más sportágról, mindenképpen ajánlott, hogy edzői segítséget kérjünk a sérülések elkerülése végett (s a hatékonyságra is gondolva). Nagyon sok olyan aprónak tűnő dologra (test-tartás…) kell figyelnünk, amire nem is gondolnánk laikusként.
A képen Lakatos Péter oktat éppen (Fotó: Lakatos Péter)
Hogyan válasszuk ki a számunka megfelelő edzést / edzőt? – Erről lesz szó a folytatásban.
A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Testszobrászat
