Beadassuk-e a méhnyakrák elleni védőoltást gyermekünknek?
Beadassuk-e a méhnyakrák elleni védőoltást gyermekünknek?
Beadassuk-e a méhnyakrák elleni védőoltást gyermekünknek?Kislányom most megy hetedik osztályba. S mivel a tanév első hetében kapnak az ilyen korú lányok szülei tájékoztatást a méhnyakrák elleni védőoltás lehetőségéről, így természetes, hogy napirenden van nálunk (nálam) is ez a téma. Beoltassam vagy nem?
Először is nézzük meg, hogy mi a méhnyakrák?
A méhnyakrák egy olyan daganatféleség, amely a méhnyak láphámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából alakul ki. Gyakran felmerül a „cervicalis intraepitelialis neoplasia (CIN)” kifejezés is, amely egy daganatmegelőző állapot. A CIN még nem valódi daganat, de egy rákszűréssel diagnosztizálható, és ha idejében elvégzik a szükséges beavatkozásokat, akkor gyógyítható.
Mik a tünetek?
Korai stádiumban nem szokott panasz fellépni – csak elvétve. Inkább csak a szűrővizsgálat során szokott kiderülni, hogy gond van. Ha már észleljük a jeleket, akkor előrehaladottabb állapotban vagyunk: jel a bő hüvelyi folyás, a szexuális együttlét után fellépő vérzés (mivel a tumor felszíne megsérül a mechanikai behatás miatt). Ahogy nő a daganat, spontán vérzés is érzékelhető. Ha már bűzös, gennyes, véres folyás is látható, akkor legtöbbször már nincs sok remény a gyógyulásra…
Szövődmények
Ahogy nő a daganat, átterjed a környezetére: a hüvelyre, méhtestre, húgyhólyagra, húgyvezetékre, végbélre, s a környező erek, idegek sem maradnak ki a sorból. Mivel az idegek is érintettek a betegségben, deréktáji és alsó végtáji fájdalom is kialakulhat.
A nyirokerek és visszerek összenyomódnak, amely alsóvégtagi mélyvénás trombózishoz és ödémához (vizenyőhöz) is vezethet. A húgyhólyag elérésekor véres, fájó vizelés tapasztalható. Ha a végbél is a daganat hatókörzetébe kerül, akkor véres és fájó a székletürítés. A húgyvezetéknél jelentkező probléma miatt veseelégtelenség jöhet létre.
A végső stádiumban a tüdő, az agy, a csontok és a máj is érintett, s jönnek az „általános” daganatos tünetek: gyengeség, fogyás, vérszegénység.
Melyik korosztályt érinti leginkább ez a betegség?
Mint ahogyan a bevezetőben már jeleztem: évente ezer-ezerkétszáz új esetre derül fény, amelyek többnyire előrehaladott állapotban vannak. Ennek egyik oka az, hogy a hölgyek nagy része nem jár rendszeresen ellenőrzésre.
A legtöbb beteg átlagos életkora 51 év, viszont ha megosztjuk az életkorokat, akkor két nagy csoportot tudunk elkülöníteni: az egyik a 30-39 év közöttiekből kerül ki, a másik pedig a 60-69 éves nyugdíjasok tábora. A felmérések szerint a fiatalabbak gyakrabban eljárnak a szűrővizsgálatokra, az idősebbek viszont nem gondolják úgy, hogy megbetegedhetnek, ezért náluk általában előrehaladottabb állapotot szoktak a nőgyógyászok regisztrálni. (Vagyis: mire eljutnak az orvoshoz, már késő…)
Szex / dohányzás / tabletták
Azok, akik gyakran váltogatják szexuális partnerüket (vagy párjuknak más szexuális kapcsolatai is vannak), semmiképp se hanyagolják el a rendszeres orvosi vizsgálatot! Gyakrabban fordul elő a méhnyakrák azoknál is, akik fiatalabb korban kezdik el a nemi életet.
Kockázati tényezőt jelent a dohányzás, a rossz szociális helyzet, a legyengült immunrendszer, különböző gyulladások, továbbá a fogamzásgátló tabletták szedése. Ritkábban fordul elő e betegség apácáknál és azokban a kultúrákban, ahol a férfiakat körülmetélik (főként vallási okokból).
A dohányzás is komoly kockázati tényező (Fotó: sites.bu.edu)
Hogyan tudjuk megelőzni a méhnyakrákot?
E betegség kialakulásáért – bizonyítottan - a humán papillomavírus (HPV) egyes típusai a felelősek. Ezek egy része ugyanis nyolcvan-kilencven százalékban kimutathatók a daganatos szövetekben. A méhnyakrák okozója tehát a HPV, amely ellen van védőoltás, mai tudásunk szerint ezzel az egyetlen oltással megelőzhető a rosszindulatú daganatos megbetegedés!
Mivel az én gyermekem is még „kislány” (vagyis „ártatlan”), persze, hogy gondolkoztam azon, érdemes-e már most beoltatnom, amikor a fiúk még láthatáron sincsenek? Egy kedves ismerősömtől, Dr. Csizmazia Péter csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvostól kértem hát tanácsot.
Dr. Csizmazia Péter csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos
Oltassak vagy ne?
- tettem fel a kérdést neki, mire azt javasolta, hogy igen! Majd elmondta, hogy ma ez az egyetlen védőoltással megelőzhető daganat, s mint minden oltásról, erről is rengeteg hit és tévhit kering.
„Hosszú éveken át, a díjtalanul biztosított oltóanyaggal, mi, házi gyermekorvosok oltottunk. Sem rövid- sem hosszútávon nem találkoztam semmiféle oltási károsodással, szövődménnyel. Jelenleg az oltást az iskolaorvosok végzik térítésmentesen, ha a szülő kéri. Azért ezt a korcsoportot oltják, mert a szexuális élet megkezdése előtt a leghatékonyabb (vagyis nyújt védelmet) az oltás. Később is beadható, de akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúljunk, a három vakcina ára kb. százezer forint!” – fejtette ki a szakorvos, majd hozzátette, hogy egyetlen veszély van: az, hogy sokan azt hiszik, ha beoltották őket, akkor nem kell méhnyakrák-szűrésre járniuk, és elhanyagolják a vizsgálatokat, amelyek egyébként több betegségre is fényt derítenének.
Mi a helyzet a fiúkkal?
Természetesen lehetőség van a fiúkat is beoltatni. Náluk nem „alul” kell keresni a problémát, hanem „felül”: magas ugyanis a szájüregi-, garat-, gégedaganatok száma, melyek kialakulásában vitathatatlan a HPV szerepe (ld.: orális szex).
A kérdés tehát nem kérdés: szerintem oltassuk be gyermekeinket!
