6 évnél régebbi cikk

Minden ecsetvonás a szívben kezdődik – beszélgetés Szűcsné Novák Mária tűzzománcművessel
Fehérvár Médiacentrum fotója
kovacs.v.orsolya
Minden ecsetvonás a szívben kezdődik – beszélgetés Szűcsné Novák Mária tűzzománcművessel

Nőalakok a Bibliában címmel nyílik kiállítása október 14-én az Öreghegyi Közösségi Házban Szűcsné Novák Mária tűzzománcművesnek. Alkotásainak történetét hamarosan könyv formájában is megjelenteti. Ennek apropóján nekünk is elmesélte, hogyan vált számára életformává ez a művészeti tevékenység.

Szűcsné Novák Mária matematika-rajz szakon végzett az egri tanárképző főiskolán. Hogy miképp függ össze a matematika a művészetekkel, az kiválóan bebizonyosodott későbbi pályája során: mint mondja, a pontosság a jelenlegi tevékenységéhez is elengedhetetlen. "Hiszen az nem lehet, hogy egy perccel később veszem ki a képet a kemencéből. Sőt, még a másodpercek is számítanak!  - hangsúlyozta a művész. - Önmagában is szerettem a matematikát, de azt is értékelem benne, hogy rendre nevel, általa beépült a precizitás az életembe."

A művész patinás belvárosi otthona olyan meghittséget áraszt, hogy nem is kellhet ennél jobb alkotóműhely, és amint Mária elmondta, valóban az otthoni íróasztalánál ülve szeret leginkább alkotni. "Legszívesebben délelőtt dolgozom, csendben, egyedül. Az elmúlt három évben nem is csak a tűzzománcozás, hanem a munkáimról készülő könyvem szerkesztése foglalta le minden időmet. De a most kiállításra kerülő bibliai nőalakok is hónapokba teltek, mire megálmodtam. Hagytam, hogy szépen lassan érlelődjön bennem a végeredmény. Minden a szívben és a fejben kezdődik, nem akkor, amikor megfogom a ceruzát, hogy megtervezzem a festményt. Hiszem, hogy a tehetségem Istentől való, és elrendelt ideje van mindannak, amit létre tudok hozni általa. A könyv is megszületik majd, amint eljön az ideje."

Az íróasztala fölötti falat is az alkotásai díszítik (Fotó: Pápai Barna)

A bibliai nőalakok témájában Mária hetven tűzzománc képet alkotott, ezekből kerül kiállításra egy válogatás október 14-től három héten át az Öreghegyi Közösségi Házban. Munkájában kezdettől fogva a férje is teljes mértékben támogatja: "Zsolt jelenleg a Széchenyi úti templomban segédlelkész. Úgy teljes az életem, hogy segítek neki sok mindenben, és én is számíthatok rá. Bármilyen nehéz és küzdelmekkel teli volt is az utam, mindig bátorított. Tevékenyen is részt vesz egyébként a munkámban, hiszen bőven vannak olyan nagyobb, súlyos képek, amiket nem tudok egyedül beemelni a kemencébe, hogy kiégessem. Van, amihez az itthoni kemence nem is elég nagy, azokat Bonyhádra visszük el kiégetni."

A végleges színek az égetés során alakulnak ki (Fotó: Pápai Barna)

De ha már égetésről esett szó, lássuk, hogy is néz ki az a tűzzománcos alkotó folyamat, melyet Mária végez. Merthogy mint megtudtuk, a tűzzománcos tevékenységek bizony elég sokrétűek. "Sokféle technika létezik. Ha a tűzzománcra gondolnak az emberek, leginkább a rekeszzománc jut eszükbe. De én nem ezt készítem, hanem alapozott acéllemezre vagy vörösréz lemezre dolgozom, arra festem a képet. Nem véletlenül indultam az olajfestményektől. Nem azt a fajtát készítem, amihez műhely szükséges, ami nagy porral jár. Nagy hangsúlyt fektetek a tervekre, a színekre is. Papíron tervezem meg a teljes képet, régen ki is színezgettem színes ceruzával. Sokat kevergetem a zománcokat, kipróbálgatom, hogy milyen lesz égetés után, mert sokszor egészen megváltozik a színe. Ki kell tapasztalnom, hogy mennyi ideig kell égetni, hány fokon.Készítek egy nagyon pontos tervet, rárajzolom az alapozott acéllemezre, és kifestegetem nagyon-nagyon vékony ecsettel mindegyik színt. Ezután jön az én titkom: egyszer égetem ki a kemencében 820 fok körül, néhány perc alatt. Forró kemencébe kell berakni, és forró kemencéből kell kivenni, ez a lényeg. Általában csak egyszer égetem az alkotásaimat, ettől különlegesek."

Mária rengeteg időt szán a zománcok kikeverésére, a színárnyalatokkal való kísérletezésre (Fotó: Pápai Barna) 

A tűzzománcozással a főiskolai festészeti oktatás során ismerkedett meg. "Olajfestést tanultunk, és egyik nyáron egy műhelymunka keretében néhányan kipróbáltuk a tűzzománcozást. Nem is volt vezető tanárunk, egy könyv alapján kísérletezgettünk. Annyira magával ragadott ez az alkotási forma, hogy még az "illatát" is megszerettem a zománcnak. Igazi csodát éltem ott át, és tudtam, hogy ez a nekem való. De akkor még nem is álmodtam róla, hogy egy napon ilyen komolyan foglalkozom majd ezzel." - emlékezett vissza a művész. Mária elmesélte, hogy már kisgyermek korában is legszívesebben otthon a négy fal között rajzolgatott. A tanárképző főiskolán is az alkotás öröme hatotta át, kiváló tanárok segítették fejleszteni a rajzkészségét. A tanári pályáról lemondott, egy időre a főállású anyaságot választotta. Később a tűzzománcozás által megadatott neki az is, hogy pedagógusként átadhassa tudását a gyerekeknek, a Munkácsy iskolában nyolc éven át tanította tűzzománcozni a diákokat. "Azzal a tudattal mentem oda, hogy majd mennyi mindent fogok tanítani nekik, de végül én tanultam tőlük oly sokat!"- jegyezte meg csillogó szemmel. Az alkotó kedv mellett a művészet és az élet szépsége iránti alázatos szeretet vezérli Máriát a mai napig az útján, és ez tükröződik az alkotásairól is. "Hiszem, hogy azt csinálom, ami a feladatom. - fogalmazta meg.  - Ebben tudok kiteljesedni."

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek