Partly cloudy12 °C
2019. december 16. hétfő Etelka
Menü

Tudtad, hogy Fejér megyei volt Rigó Jancsi, a legendás sütemény névadója?

Rigó Jancsi élete kifogyhatatlan tölténytárat biztosított a bulvársajtó forgópisztolyának. A különböző sajtótermékek tucatjai foglalkoztak a cigányprímás kalandjaival, olykor éles, máskor vaktölténnyel tüzelve. Jelen írásommal e színes életű prímás körképére – akinek pályafutása Székesfehérváron indult – helyezek el néhány ecsetvonást.

1896. december 24-én indult meg a magyar sajtóban az a hírfolyam, melynek témája mind a mai napig jelen van a közbeszédben.

Egy magyar cigányprímás Belgium egyik legelőkelőbb arisztokratájának, Chimay hercegnek megszöktette fiatal, szép feleségét. A legnagyobb feltünést talán Székesfehérvárott keltette. Ennek különös oka van. Székesfehérvárra ugyanis, mint tudósítónk telegráfozza, tegnap délután Fiume felől egy cigányos képű férfiú érkezett meg egy feltűnően szép, szőke nővel és igen sok poggyásszal. A nővel együtt utazott komornája is. A feltűnő vendégek a Magyar Király szállóban szálltak meg. Este megjelentek a színház egyik páholyában. Senki sem ismerte s mindenki tudni szerette volna, hogy kik ők. Seidl Lajos városi rendőrfőkapitányt (másik lapban Polczer Péter alkapitány) is érdekelte a dolog s meglátogatta őket. A férfi előzékenyen fogadta a rendőrkapitányt. Igen, a rejtélyes pár Rigó Jancsi volt és a megszöktetett Chimay hercegnő, leánykori nevén Clara Ward.

Tudtad, hogy Fejér megyei volt Rigó Jancsi, a legendás sütemény névadója?Rigó Jancsi és megszöktetett szerelme a Magyar Király Szállodában szálltak meg


Rigó Jancsi, a legendás sütemény névadója Pákozdon született, és Rigo Joannes néven anyakönyvezték 1858. augusztus 23-án. Édesapja az anyakönyv szerint szintén Rigo Joannes, édesanyja Kovács Mária volt. Tízéves korában a szüretet már apja bandájában muzsikálta végig. Előfordult, hogy ő volt a szólista. A tehetséges fiút a helyi esperes elvitte a székesfehérvári Magyar Király Kávéházban muzsikáló Barcza (Szimpliczius) Józsihoz, akit III. Vilmos király Hollandiában érdemrenddel tüntetett ki. A már világhírű prímás a tizenkét éves fiút felvette a zenekarába, s egy ideig Székesfehérváron, majd Kaposváron a Korona Szállóban együtt muzsikáltak.

Tudtad, hogy Fejér megyei volt Rigó Jancsi, a legendás sütemény névadója? Barcza (Szimpliczius) József (1847-1913), a Magyar Király egykori prímása, Rigó Jancsi első apósa


Itt ismerkedett meg, majd 1882-ben itt vette el Barcza akkor tizennégy esztendős Mariska nevű lányát, aki különben — írta a Pesti Hírlap később — egyike a legszebb asszonyoknak Somogy vármegyében. Somogy megye gyöngyszépének is emlegették a különböző újságok. A frigyből két gyermek is született, akik korán meghaltak.

Rigó Jancsi rövidesen saját bandát alapított, s először Budapesten, a Drechsler-palotában működő híres Reutter kávéházban, majd Európa számos nagyvárosában muzsikált. Európai körútján mellette volt felesége, Mariska is, aki akkor még nem gondolta, hogy Párizsban véget ér a szerelme Jancsival. A millennium évében Rigóék és a Chimay hercegi pár is Párizsban élt. Jancsi egy elegáns étteremben, a Restaurant Payard-ban hegedült. Ekkor találkozott először a hercegnő és a prímás.

Clarával történt találkozását Rigó Jancsi a következőképpen mesélte el 1896-ban a Budapesti Hírlap újságírójának: Bejártam Franciaországot, Angliát s Berlinben is voltam. 1895-ben Párisban voltam s egy előkelő restaurantban játszottam. Egy este feltűnő szépségű és fiatal asszony lépett be a restaurantba egy férfi oldalán. Velem szemben foglaltak helyet s láttam, hogy az asszonyra roppant hatással van a játékom. Megkérdeztem tőle, hogy melyik nótát húzzam el neki. Az asszony azt felelte, hogy a magamét. Ekkor csendült fel a Fekete szem éjszakája és megszületett a legenda, ami azóta is ismert. Az asszony eljött másnap, harmadnap, mindennap, azután meghívott magához is. A férje, Chimay herceg, veszekedő, beteges és csúnya ember, nem csoda hát, hogy jobban tetszettem neki, mint az ura, aki, mikor megtudta, hogy a neje engem szeret, üldözni, kínozni kezdte. A hercegnő megunta, emiatt az ősszel elhagyta az urát s azóta együtt vagyunk.


Tudtad, hogy Fejér megyei volt Rigó Jancsi, a legendás sütemény névadója?
Rigó Jancsi és Clara Ward-Chimay képeslapon



Az idő mindent megszépít, s meg is változtat. Így élnek egymás mellett az igaz és bulvár történetek, s a különböző színekkel kifestett tényleges és virtuális valóságok.

1898. májusában ismét hazalátogatott a szerelmes pár. A Budapesti Hírlap megragadva az alkalmat – s a prímás hazatérése apropójából – felkereste az elhagyott Barcza Mariskát, Rigó Jancsi első feleségét. Amilyen szép Chimay hercegné szőkének, olyan Rigó Jánosné barnának. Termete magas, arca üde, szeme csillogó, igazi cigány temperamentummal. Piros selyem pongyolájában, drága ékszerrel karján és nyakán nagy hatással van az emberre. Iskolázott, jól nevelt leány, négy nyelvet beszél folyékonyan – vezette föl cikkét a lap, majd idézi alanyának meséjét. – Rigó Jancsi a leghálátlanabb ember a világon. Az édesapám szedte föl. Az öreg Rigó vályogvető, kaszás cigány volt, a fia pedig naplopó, aki megkérte apámat, vegye magához, mikor egyszer a Cziráky grófoknál hegedült Székesfehérvár közelében. Majd Kaposvárra került atyámmal, aki ruházta, tanította s embert nevelt belőle. Bár ne tette volna.

A szomorú párizsi emlékéről így mesélt: Észrevettem, hogy Jancsi mindennap jobban öltözködik s fiákeren jár a hercegnével. Egyik este meglestem őket a Payard szeparéjában, amint pezsgőztek s ölelkeztek. Dákót ragadtam s megtámadtam őket. Az asszony kocsiba ugrott s elhajtatott, Rigó szintén elfutott.

A Pesti Napló a prímás halálát követően, 1928. augusztusában készített az egykori szépséggel egy riportot, melyben így emlékezik az elhagyott asszony: Tizenöt éves fiatal lány voltam s Kaposváron éltem a szüleimmel, amidőn megismerkedtem Rigó Jancsival. Híres lakodalom volt az én esküvőm. Földbirtokosok, somogyi mágnások töltötték meg a templomot, Bernáth Kálmán törvényszéki bíró volt a vőfélyem. Mikor férjhez mentem, Rigó Jancsi már neves prímás volt. Évekig külföldön játszott s én is bejártam vele együtt egész Angliát. Tíz évi boldog házasság után Párizsban telepedtünk le. Nagy lábon éltünk Párizsban. Hétszobás lakásunk. volt és az uram rengeteget keresett. Egyik nap a férjem ekvipázsunkon (hintó) elhajtatott a Château Madridba. Utána mentem és láttam, hogy kart karba öltve, szerelmesen sétáltak. Nem akartam botrányt csinálni, nem is szóltam a férjemnek, hanem elmentem Chimay hercegnőhöz és megkértem, hagyja békén a férjemet. A történetet az idő, a jókezű kozmetikus némileg megszépítette. Pedig a lapok szerint voltak szalonképtelen események is Rigó Jancsi love story-jaiban.


Az 1898-as látogatásuk kapcsán egy izgalmas afférról tudósított a Pesti Napló. Egyik este, mikor Rigó Jancsi cigarettával a szájában kilépett a Rémi-szálló kapuján, Mariska, a felesége és annak két férfirokona hirtelen rátámadtak. Rigó Jancsi futásnak eredt a József-körúton, de utolérték és sűrűn hullatták rája a botütéseket. Rigónét a fővárosi bíróság férje feljelentését követően beidézte. Válóperük júliusban zajlott Kaposvárott. A Pesti Napló úgy értesült, hogy a válás kimondása fejében a felek megegyeztek tizenötezer forintban, amit Rigó Jancsinak kellett megfizetnie. Nem tudni pontosan, de a hírfolyamban többször van arra utalás, hogy Rigó nem nagyon fizetett.

A Friss Újság 1925. áprilisi tudósítása ezt látszik megerősíteni. Rigó Jancsit havi egy millió korona nőtartásra ítélte a kaposvári bíróság. A prímás egy sokdollárú, gazdag hölgyet vett feleségül Amerikában. Eközben Kaposvárott elhagyottan élt Rigó Jancsi igazi felesége, akitől nem is vált el.

Valószínűleg nem követett el bigámiát Rigó Jancsi, csak a felületes bulvárfirkászok írásai mondanak sokszor önmaguknak is ellent. Igaz, Katona Csaba történész, a téma kiváló ismerője sem talált adatot sem Rigó válására, sem pedig házasságára Clara Warddal.

Rigó Jancsit Mariska sokáig kerestette, végre 1910-ben sikerült elérnie, hogy eljöjjön Kaposvárra. Mindössze két napig maradt, aztán eltűnt - írja Vitál Anna a Cigányszerelem című cikkében. Ezzel szemben a Budapesti Hírlap 1909. június 26-án azt írta, hogy Rigó Jancsi, aki hosszabb időt töltött Amerikában, ide visszaérkezett és kibékült feleségével, akivel most együtt él. Rigónak ekkor már Katherine Hadley volt a felesége.

Simpliczius Barcza Mariska 65 éves korában halt meg. – írta a Pesti Napló 1930. január 29-én. – Könyöradományokból tengette életét és végül regényes sorsából filmszcenáriumot készíttetett, amit Fedák Sári magával vitt Amerikába, de nem tudott értékesíttetni.

De térjünk vissza Rigó Jancsihoz és az ő hercegnőjéhez! A Budapesti Hírlap tudósítása szerint: A szökevény pár egyébként eléggé zajos életet él Székesfehérvárott. Színházba járnak, vacsorákat adnak, kocsikáznak a csöndes városban, ahová Olaszországban tett útjuk után érkeztek meg azért, hogy a legény szüleit meglátogassák. Az egyik nap ki is kocsiztak Pákozdra az „öregek” látogatására. A pákozdiak nagy ünnepet rendeznek a Jancsi tiszteletére, akit olyan nagy tisztesség ért.

Tudtad, hogy Fejér megyei volt Rigó Jancsi, a legendás sütemény névadója?Clara Ward, azaz Chimay hercegné (Vasárnapi Újság, 1897.)


A Pesti Napló szerkesztősége 1896 karácsonyán, egymást követő két számában székesfehérvári tudósítójára hivatkozva nem tudta eldönteni, hogy Rigó Jancsi csinos-e vagy sem, ami valljuk be töredelmesen, tagadhatatlanul fontos dolog: Chimay hercegné csodaszép, sárgahajú asszony, aki valósággal elkápráztatta mindazokat, akik az utcán vagy a színházban látták. Rigó Jancsi 36-38 éves fiatalember; nem túlságosan csinos, de nem is csúnya. A szeme csillogóan fekete, de az ajka túlságosan vastag. A ruhája nagyon elegáns, a gyémánt melltű, az aranylánc csak úgy csillog rajta.

Aztán meg így írnak: Rigó csinos ember. Karakterisztikus fejét dús haj borítja, tömött fekete bajusza magyarosan ki van pödörve. Vakító fehér plasztronján (kikeményített férfi ingmell) három mogyoró nagyságú keleti gyöngy díszeleg. Egész valójáról leng a boldogság.

De honnan is származott a prímás szerelme? A szálakat az Egyesült Államokban kell keresnünk. A hercegnő édesapja, Eber Brock Ward amerikai, acélgyártással, gőzhajózással foglalkozó milliomos volt. Clara édesapja második házasságából született 1873-ban Detroitban. Egy édes és öt féltestvére volt, s a család vagyona lehetővé tette számára, hogy egész életében azt tegyen, amihez kedve van. Amikor Jancsi megszöktette az ő hercegnőjét Párizsból, az amerikai milliomos már két évtizede halott volt.

Clara első férjével, Joseph, Prince Caraman-Chimay-vel tizenhat évesen – ahogy a Budapesti Hírlap írta – Nizzában ismerkedett meg és Párisban volt az esküvőjük 1890. május 30-án. Nagy pompával ment végbe az esküvő, maga Rotelli pápai nuncius eskette őket össze, és a menyasszony tanúja az angol nagykövet és az amerikai követ volt. A hercegtől két gyermeke született, 1891-ben Maria Elisabeth, aki 1939-ben, és 1894-ben Joseph Anatole, aki 1920-ban hunyt el.

Clara férje, a 19. herceg a Caraman-Chimay családban, a belga képviselőház tagja volt. A Magyarország egy igen érdekes fölvetést publikált 1898. júniusában Chimay hercegnő és az Árpád-ház címmel. Szép történészi feladat lenne a fölvetés igazolása avagy megcáfolása: Trónkövetelő is válhatnék Chimay hercegnőből, ha elolvasná az Armenia legújabb füzetét. Igényét a következőkre alapíthatná: A Croy franczia herczegi család törzsatyja állítólag az Árpádházból származott Márk magyar királyi herczeg volt. Márk II. András magyar király második feleségétől származott fiától, ki ugyancsak András nevet viselt, Velenczében egy gazdag patríczius leányával kötött házasságából született. Márk herczeg 1266 körül Francziaországba költözött s feleségül vette a Croy és Arién urának egyetlen leányát. A Croy-család árpádházi rokonságának kérdése egyébiránt még nincsen minden kétségen felül helyezve, azonban arra látszik mutatni első sorban a család leszármazási táblája, továbbá I. Miksa német-római császárnak 1486. évben kelt diplomája, melyben e szavak olvashatók: Nobili Carelo de Chymai, ex illustribus de Croy, descendentibus ex vera et legitima progenie seu origins regnum Hungáriáé, azaz Chymai Károly a nevezetes Croy nemzetségből, mely nemzetség törvényesen és valóságosan a magyar királyi házból származik, végül azon körülmény, hogy a Croy nemzetség czímere Magyarország czímeréhez hasonlít.

„A brüsszeliek athéni nője”, így nevezték el klasszikus szépségéért a hercegnét. Akik ismerik az Amerikában nevelődött milliomos kisasszonyokat, ezeket a férfias föllépésű, bátor, őszinte hölgyeket, akik nem csinálnak titkot a szerelmükből s nem irtóznak a botrányoktól, imádnak mindent, ami nem köznapi s undorodnak a sablontól. Akik ismerik ezt a típust, azok nem csodálkoztak nagyon Chimay hercegné szökésén. – bölcselkedett a Budapesti Hírlap kolumnistája 1898 karácsonyának másnapján.

A prímás és a hercegnő viharos párizsi szerelme valamint fellépései a Moulin Rouge-ban Toulouse-Lautrecet is megihlette. A Gustave Pellet által mindössze tizenhat számozott és szignált példányban kiadott, hat színnyomásos litográfia a múzeum legkorábbi Lautrec-szerzeményei közé tartozik, amit 1901-ben vásároltak Emil Richter drezdai műkereskedőtől.

A Fővárosi Lapok december 27-én egy találó felütéssel folyt bele a tudósításokba: Az események csudálatos módon igazolták az idén a kalendáriumot. Mert semmi kétség nem foroghat fenn: ez az év a szó szoros értelmében — szökőév volt. Majd jól értesültségüket megcsillantva a következő történetet tárták az olvasók elé Clara Ward herceggel történt házasságát megelőző európai életéről: A szép hölgy, Ward kisasszony, vitézül ellentállott a hozományvadászok rohamának. Kivételt egy nem éppen jó hírű német kávéház vezetője képezett, amely intim viszonynak azonban egyszerre csak vége szakadt.

Esküvője Chimay-Caramon herceggel érdekes színfoltja volt a párizsi arisztokraták intrikus mindennapjainak: A lakodalmas menetben volt egy nagyon is feltűnő alak. Veres egyenruhában, arany vállrojtokkal, fehér nadrágban. Nagy batárban ült s olyan két csuda módra öltözött inas ült a batáron, aminőt aligha láttak még Francziaországban. Azt hitték, hogy valami nagykövet, pedig ez a czifra úr egy sakkjátszó volt, aki Budapesten kezdte meg pályáját, sőt egyszer itt le is tartoztatták, mert a király kocsijába egy kérvényt dobott. Ez az ember volt Ward kisasszony házassági tanúja. A tanúk kérdésében a Budapesti Hírlap és a Fővárosi Lapok szerkesztői vélhetően más forrásból dolgoztak vagy csak más élénkségi fokon égtek a szerzői fantáziák.

A Vasárnapi Újság 1897-ben a 14. számában számolt be Rigó Jancsi történetéről. Rigó Jancsi czigányprimás és az amerikai gazdag Ward családból származó Chimay herczegné, ki férjét, a belga arisztokráczia egyik tagját, két kis gyermekét, fényes társadalmi állását és millióit kész volt elhagyni a czigányprimásért, kinek — mint írják — felesége akar lenni, Budapesten. Chimay hercegnének fényképét lapunknak egy Parisban járt barátja adta át egy oly gyűjteményből, mely az előkelő franczia társaságokban szereplő nők képeit tartalmazza, a melyeknek sorában Chimay herczegné is még csak rövid idővel ezelőtt kiváló helyet foglalt el.

Szerző: Asztalos Tamás

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Ez van

  • Magas áron kelt el egy  Rippl-Rónai festmény egy árverésen
    Magas áron kelt el egy Rippl-Rónai festmény egy árverésen
  • Egyre többen vesznek fel személyi kölcsönt és áruhitelt
    Egyre többen vesznek fel személyi kölcsönt és áruhitelt
  • Mintegy háromszáz határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök a hétvégén
    Mintegy háromszáz határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök a hétvégén
  • December 22-ig látogatható a Betlehemi Szép Csillag kiállítás
    December 22-ig látogatható a Betlehemi Szép Csillag kiállítás

A hét sztorija

  • Megállapodás nélkül ért véget a ENSZ klímacsúcs Madridban
    Megállapodás nélkül ért véget a ENSZ klímacsúcs Madridban
  • Mindenki Karácsonya Budapesten
    Mindenki Karácsonya Budapesten
  • Kiengedték a börtönből "Bróker Marcsit"
    Kiengedték a börtönből "Bróker Marcsit"
  • Ausztrál orvosok közegészségügyi vészhelyzet kihirdetését kérik a kormánytól
    Ausztrál orvosok közegészségügyi vészhelyzet kihirdetését kérik a kormánytól
  • Visszatérnek a Gripen vadászgépek a kecskeméti repülőbázisra
    Visszatérnek a Gripen vadászgépek a kecskeméti repülőbázisra
  • A Terrorelhárítási Központ biztosítja a fővárosi karácsonyi vásárokat
    A Terrorelhárítási Központ biztosítja a fővárosi karácsonyi vásárokat
  • 215 millió forint gyűlt össze a Jónak lenni jó kampány során
    215 millió forint gyűlt össze a Jónak lenni jó kampány során
  • Az öröm gyertyája is felgyúlt Székesfehérvár adventi koszorúján
    Az öröm gyertyája is felgyúlt Székesfehérvár adventi koszorúján

Eseménynaptár

  • Télen a gyümölcsök közül az almát részesíti előnyben a lakosság
    Télen a gyümölcsök közül az almát részesíti előnyben a lakosság
  • Megugrott a lakásvásárlók fizetési kedve
    Megugrott a lakásvásárlók fizetési kedve
  • Szűrt napsütésre számíthatunk csapadék nélkül
    Szűrt napsütésre számíthatunk csapadék nélkül
  • Dokumentumfilm készült Fábián Juliról
    Dokumentumfilm készült Fábián Juliról