Hogyan ünneplik a halottak napját a nagyvilágban?
Hogyan ünneplik a halottak napját a nagyvilágban?
Hogyan ünneplik a halottak napját a nagyvilágban?Október végén és november elején mindig akad olyan, akinek problémát okoz a három, halottak előtt tisztelgő ünnep pontos belövése. Erről nem szeretnék sokat beszélni, elég annyit tudni, hogy október 31-én halloweenezünk, november 1-jén tartjuk a mindenszenteket és november 2-án pedig elhunyt szeretteinkről emlékezünk meg. Hogy melyik hagyomány mikor és hogyan alakult ki, arról bővebben itten olvashattok.
Magyarországon halottak napján az ilyenkor szokásos gyertyagyújtáson túl is akadnak olyan szokások, amelyeket érdemes megemlíteni. Szegeden és környékén pl. kóduskalácsot (üres kalács) sütnek, amelyet a temetők bejáratánál a szegényeknek osztogatnak, hogy ők is meg tudjanak emlékezni halottaikról. Jászdózsán pedig úgy tartották, hogy amíg a család a temetőben van, addig az elhunyt lélek körbenéz otthon, hogy minden rendben van-e, ezért égve hagyták a lámpákat a házakban.
A halottak napját szinte mindenhol hasonlóképpen ünneplik, mint hazánkban, a világ minden pontján a halottak tisztelete, a halottakról való megemlékezés az üzenete, ám az eltérő kultúrákhoz eltérő tradíciók is párosulnak. Ezekből szemezgettünk párat. Nézzük, hogyan is néz ki a mindenszentek Katalóniában, Japánban, Tirolban, Guatemalában és Kínában.
Katalónia
Katalóniában - csak úgy, mint Magyarországon - november 1-je is államünnepnek számít. Ez az a nap, amikor a katalánok megemlékeznek az elhunyt szeretteikről. Megtelnek a temetők, az emberek gyertyát gyújtanak és feldíszítik a sírokat. Emellett a családok is összeülnek, hogy egy hatalmas vacsorát csapjanak, ahol elbeszélgetnek a mindennapokról, felemlegetik a rég nem látott rokonokat és természetesen jövőbeli terveikről is ejtenek néhány szót. A vacsoráról természetesen nem hiányozhatnak az őszi időszak hagyományos ételei, mint a sült gesztenye, sült édesburgonya és a panellets.
Japán
Japánban az Obon fesztiválon (augusztus 13-15.) emlékeznek meg a szeretteikre az ott élők. Ez az ünnep nem kifejezetten a szomorkodásról szól, sokkal inkább a színes lámpásokról, gyertyákról és az örömteli táncról. Az ünnep azon buddhista nézeten alapszik, miszerint "a hetedik hónap 15. napján a menny és a pokol közti kapuk megnyílnak", így az ottani lelkek bepillanthatnak az élők világába. Ilyenkor mindenféle fényeket gyújtanak a házakban, hogy a lelkek könnyebben hazataláljanak egykori otthonaikba.
Tirol
Ausztria Tirol tartományában november 1-jén süteményeket hagynak a házakban a halottaknak, és melegen tartják nekik a szobát. Emellett a vidéki fiatalok fehér ingbe bújva és álarcban járnak házról-házra, verseket vagy dalokat adnak elő, amiért cserébe Krapfent, azaz olajban sült fánkot kapnak. Innen a szokás elnevezése: Krapfenschnappen.
Guatemala
Guatemalában sem feltétlenül a szomorkodásé a főszerep. November 1-jén mindenféle csillivilli ruhákba öltözött emberekkel telik meg a temető, színes díszekkel dekorálják a sírokat, majd közösen elkészítik az ég és föld között kaput nyitó hatalmas szélsárkányt. Miután mindennel elkészültek, a temetőben együtt elfogyasztják a fiambrét, ami egy tojásból, kolbászból, felvágottakból, kukoricából, kelbimbóból és más zöldségekből készült egytálétel. Fiambrét a helyiek az évnek csak ezen a napján esznek, és a szokásukhoz az is hozzátartozik, hogy megkínálják vele az odalátogatókat.
Kína
Kínában pénzt, vagy manapság már inkább játékpénzt égetnek a halottak tiszteletére. A kínai halottak napja, a Qingming április 4-re vagy 5-re esik, és úgy tartja a hiedelem, hogy az embereknek a túlvilágon is szükségük van pénzre, és elhunyt szeretteik ehhez kétféle módon juthatnak hozzá: vagy a temetésen küldik el velük, vagy évente egyszer az Éhes Szellemek Ünnepén (7. holdhónap 15. napja) égetéssel tudják átadni nekik.
(Forrás: nyugat.hu, hellomagyarok.hu, szubkult.blog.hu, delmagyar.hu)
