Késő bánat? Gigaerdőket telepít Kína és India
Késő bánat? Gigaerdőket telepít Kína és India
Késő bánat? Gigaerdőket telepít Kína és IndiaAz elképesztő mennyiségű terméket előállító ázsiai ipar hasonló méreteket öltő lég- és egyéb szennyezéséről vált híressé (hírhedté?). Az elmúlt években rengeteg támadást kaptak emiatt a térség országai, főleg a két óriás, India és Kína. Mint kiderült, a két nemzet azért igyekszik kozmetikázni ökológiai lábnyomát, nem is kis mértékben, kérdés azonban, nincsenek-e elkésve ezzel?
A BBC beszámolója alapján a két ország még a 2000-es években tervezte el és kezdte végrehajtani a "Kizöldítési Akció" néven emlegetett programját, amely alapvetően két részből áll. Az egyik az erdős területek, a másik a növénytermesztésbe bevont földek növelését célozta meg, ezzel kívánták semlegesíteni az ipari tevékenységből fakadó szén-dioxid-kibocsátást. A két nemzet az elmúlt időszakban évente 5,1 millió négyzetkilométerrel növelte a zöldterület nagyságát, amely így 5 százalékos növekedést hozott a program megkezdése óta.
A NASA műholdjának adatai szerint az elmúlt két évtizedben nagyjából akkora területet sikerült bezöldíteni a két országnak, mint a komplett Amazonas-medence. Az adatok szerint Kína mintegy 42 százalékkal járult hozzá az erdők megőrzését és bővítését célzó globális programhoz. A "zöldítés" további 32 százaléka – amely az indiai program 82 százalékát teszi ki – a műtrágyázásnak és az öntözésnek köszönhető intenzív növénytermesztésből adódik. A zöldségek, gyümölcsök és különböző gabonafélék termesztése 2000 óta 35-ről 40 százalékra nőtt.
Könnyen elképzelhető azonban, hogy a program nem fogja meghozni a várt eredményeket. Ennek több oka is van. Egyrészt Indiában gond lehet a termesztésbe bevont területek öntözésével, ugyanis az ország édesvízkészlete rohamos fogyásnak indult. Ráadásul az ország levegőjének szén-dioxid-szintje rekordot döntött, így a növények hiába vonnak ki egyre többet, annak szintjét már nem képesek kellő hatékonysággal befolyásolni.
Ráadásul Ranga Myneni, a Bostoni Egyetem tudósa a BBC-nek úgy nyilatkozott, a rengeteg faültetés egyre kevésbé képes ellensúlyozni a klímaváltozás hatásait. A jégtakaró továbbra is olvadni fog, a tengerek szintje emelkedik, a trópusi viharok pedig egyre gyakoribbak és egyre pusztítóbbak lesznek.
