Mire vigyázzunk nyáron, ha szívbetegek vagyunk?Mire vigyázzunk nyáron, ha szívbetegek vagyunk?
Szervezetünk optimális működéséhez megfelelő biológiai, kémiai, fizikai feltételekre van szükség. Ahhoz, hogy szerveink megfelelően dolgozzanak, állandó testhőmérsékletről (is) gondoskodni kell. A környezet hőmérséklet-változására testünk folyamatosan reagál: felhevüléskor izzadunk és kitágulnak a vérerek, hogy lehűtse magát szervezetünk.
A magas hőmérséklet többféle veszélyt is rejt magában: csökken szellemi éberségünk, romlik a koncentrációs képesség. A szellemi és a fizikai munka esetén egyaránt jellemző, hogy a nagy melegben nehezebben tudunk gondolkozni, mozdulatainkat összhangba hozni. Mivel nehéz ilyenkor összehangolni a mozgás ütemét és irányát, gyakran fordulnak elő balesetek és rosszullétek. (Erről írtam bővebben a Hogyan vészeljük át a kánikulát? című cikkemben) A kánikulában megnő a szívinfarktus, az ödémásodás és a trombózis kockázata is.
A nagy melegben figyelnünk kell szervezetünk optimális folyadékszintjére. A kívánatos folyadéktartalom függ az életkortól, a nemi hovatartozástól, az edzettségi állapottól is. A csecsemők testének például körülbelül 70 százaléka víz, ez az érték az évek múlásával folyamatosan csökken. Fiatalkorban már csak 60-65 százalék körüli, idős korban pedig 50-55 százalékos.
A megfelelő vízmennyiség elengedhetetlenül fontos az anyagcserében és a testhőmérséklet-szabályozásban is. A víz előfordul a vérplazmában (3-3,5 liter), a sejt közötti szövetekben (8 liter) és a sejteken belül (30 liter). (A vízivás fontosságáról az Izovolémia, avagy igyunk elegendő folyadékot! blogbejegyzésemben található bővebb információ.)
A test folyadéktartalma csökkenhet a vizelettermeléssel, verejtékezéssel. A dehidráció a korlátozott ivás vagy túlzott verejtékezés miatt következhet be, súlyos esetben pedig kiszáradáshoz is vezethet.
Nyáron kiemelten figyeljünk arra, hogy pótoljuk a sót, a magnéziumot és más elektrolitokat, amelyeket elvesztett szervezetünk az izzadással. Igyunk ásványvizet, gyümölcsleveleket, zöldségpüréket! Kerüljük a kávé és az alkohol fogyasztását! (Itt megemlítem az Izontóniás italok, avagy mit igyunk edzés alatt és után? című írásomat.)
Ha forró és párás a levegő – főként, ha aktív testmozgást is végzünk közben –, akkor akár három liter folyadék is távozhat óránként a testünkből. Ezért fontos, hogy folyamatosan pótoljuk ezt a „hiányt” vízfogyasztással.
Szervezetünk a kánikulában kitágítja az ereket, s fokozza a vérkeringést. Egészséges embernél akár háromszorosára is nőhet a bőrbe jutó vér mennyisége ilyenkor. Aki szívbeteg, annak viszont nem biztos, hogy képes ilyen teljesítményre a szíve, és az is előfordulhat, hogy erei nem tudnak a szükséges mértékben kitágulni. A hőség tehát komoly problémát jelenthet számukra.
Különösen figyelnie kell a nyári időszakban azoknak, akik 50 év felettiek és vannak még társbetegségeik is, például túlsúlyosak. Az idősebbek gyakran nem éreznek szomjúságot akkor sem, ha folyadék után sikít a testük. Őket figyelmeztessük a rendszeres vízfogyasztásra!
A szívbetegek jól teszik, ha igyekeznek a „veszélyes” időszakban hűvös, légkondicionált helyen tartózkodni. Kerüljék el a tűző napot! Fürödni lehet például egy fedett uszodában is (ha vízbe vágyunk), nem szükséges a tűző napon a Balaton habjait szelni. Olvasni pedig egy könyvtárba is ellátogathatunk, ha nem akarunk mindig otthon ülni. S ne feledkezzünk el a hűs kultúrházakról, kiállító-termekről sem (a szabadtéri fesztiválozás helyett) – remek és biztonságos programok!
Ha nem tudjuk elkerülni a szabadban való tevékenységet, tartsunk gyakran szünetet (zuhanyozzunk le, pihenjünk le kicsit, hogy regenerálódni tudjunk), s viseljünk laza, könnyű ruházatot! A szívbetegeknek nyáron ajánlott a fizikai aktivitás csökkentése, és az is lehetőleg a hűvösebb reggeli vagy az esti órákra kell időzíteni. Ilyenkor jól jön egy erdei séta vagy egy laza kerékpározás.
A kerti munkákat is időzítsük kora reggelre vagy késő estére! (Amikor egyébként is optimális a locsolás.) Fontos a naptej használata, s jól jön a széles karimájú kalap és a napszemüveg is.
Nagy melegben kerülni kell a légkondicionáló nélküli autókat (miközben tartsuk szem előtt az alábbi cikkben írtakat), otthonra pedig beszerezhetünk egy ventilátort is, ha félünk a légkondicionáló okozta betegségektől.
Persze, azt is tudnunk kell, hogy ha a klimatizált helységből hirtelen kilépünk a forróságba, az is megterhelő a szervezetnek, nehéz az átállás. Ezért, ha autóval utazunk, előbb nyissuk ki az ajtókat, engedjük, hogy a hideg és a meleg levegő keveredjen kicsit, s várjunk pár percet, míg elhagyjuk a gépjárművet.
A túlmelegedett szervezet mindig feltűnő jelzést ad arról, hogy valami nincsen rendben. Ezek a jelek: az erős izzadás, sápadtság, izomgörcs, száraz nyelv, gyengeség, fejfájás, hányinger, hányás, ájulás, szédülés. Ha egy szívbetegnél ilyen tüneteket látunk, azonnal orvost kell hívnunk!
A hőgutánál a test 39 fok felé emelkedik, vörös, forró, a szívverés heves, eszméletvesztés is bekövetkezhet – a végkifejlet pedig halál is lehet. Ezért ilyen esetben azonnal hívjunk segítséget, vigyük a felhevült testet hűvösebb helyre, tegyünk rá nedves lepedőt, jeget, alkalmazzunk hűtőfürdőt, míg az orvos/mentő megérkezik, és gondoskodjunk a folyadékpótlásról!
