Szemünk fénye - amit a látásról tudni érdemes
Szemünk fénye - amit a látásról tudni érdemes
Szemünk fénye - amit a látásról tudni érdemesA szem felépítése rendkívül összetett: Több, mint kétmillió alkotóelemből áll! A szemhéj a szemet védi a külső fizikai hatásoktól. A szaruhártya és a szemfehérje lefedi és megóvja a szem belső részét. A könnyréteg oxigént szállít a szaruhártyára, és felelős a szemek egészséges állapotáért, kényelemérzetéért.
Érdekesség: percenként átlagosan tizenháromszor pislogunk. Ez óránként hétszáznyolcvan pislogás. A nőkre dupla annyi pislogás jellemző, mint a férfiakra.
Ha a belső struktúrát nézzük: A „színes” rész az írisz. Az írisz közepén lévő fekete, kör alakú nyílás a pupilla, amely a fényt engedi be. Az írisz mögött található egy kristálylencse. Ez a közeli és a távoli tárgyakra való fókuszálást teszi lehetővé. A retina pedig egy olyan vékony réteg, amely több millió fotoreceptorból áll.
Érdekesség: A melanocita nevű festékanyag felelős azért, hogy sötétebb vagy világosabb színű a szemünk. Minél több van belőle az érhártyában, annál sötétebb a szem. Mindenkinek világosabb a szeme születésekor, mint felnőtt korban. Élnek olyan emberek, akiknek különböző színű a szemük. E „rendellenesség” neve heterochromia iridis.
A látás a következő módon megy végbe: A fény bejut a szembe a szaruhártyán és a pupillán keresztül. Ha egy sötét teremben ülünk és hirtelen valaki felkapcsolja a villanyt, akkor a pupilla összehúzódik, hogy csökkentse a fény mennyiségét, ami hirtelen be akar áramolni a szembe. Ha pedig egy világos helyről hirtelen átlépünk egy sötét szobába, akkor a pupillák kitágulnak, hogy még több fényt engedjenek be, és jobban lássunk.
Érdekesség: a szemgolyó akkora, mint egy gömb alakú rágógumi. A szemlencsék pedig kb. egy franciadrazsé méretével azonosak. A szemgolyó mérete befolyásolja, hogy rövid- vagy távollátók vagyunk. A szemgolyó együtt nő a gyermekek növekedésével.
A fény áthalad a pupillán, a kristálylencsén, és fókuszálódik a retinán. A kép fejjel lefele fordul a szem hátsó részén. A fény eléri a szemfeneket, tovább fut a retina idegein, majd a kép megérkezik az agyba a látóidegek segítségével. Az agy feldolgozza az információt, s megfordítja a képet. Így már a „valóság” fog rögzülni.
Érdekesség: Könnyen megvakulhatunk, ha a napba nézünk, mert a szemlencse a retinára fókuszálja a nap fényét, amely kiégetheti. (Olyan ez, mint amikor nagyítóval játszanak a gyerekek.)
A látásunk akkor tökéletes, akkor tudunk éles képet rögzíteni, ha a szaruhártya, a kristálylencse, a retina megfelelően tud „összedolgozni”. Ha nem valósul meg a közös munka, akkor a látásunk nem tökéletes. A probléma háttérben állhatnak persze genetikai okok is.
Probléma lehet, ha a fény fókuszpontja a retina elé esik. Ekkor beszélünk rövidlátásról / miópiáról. Ilyenkor homályosan látjuk a távol lévő dolgokat. Ha a retina mögé esik a fény, akkor pedig távollátásról/hiperópiáról. (Igen, már kitalálható, hogy a fénynek optimális esetben pont a retinára kell(ene) esnie.)
Érdekesség: amit egy sólyom 10 méterről is lát, azt mi csak 1,5 méterről!
A presbyopia esetében a kristálylencse már nem tud optimálisan fókuszálni. Ilyenkor azt vesszük észre, hogy egyre távolabb kell tartanunk az étlapot, a mobiltelefonunkat, az újságot – hogy el tudjuk olvasni a betűket, különben egyre homályosabbak lesznek. Ezzel a problémával szinte mindenki találkozik a negyvenes évei környékén. – Sajnos én is. Először még csak picit kell növelni a megszokott távolságot, majd egyre nagyobb szöget kell bezárnia a felkarnak az alkarra, mígnem elérkezik az a pont, amikor nem lesz elég hosszú a karunk… (Ezekről a látási problémákról később bővebben is írok majd.)
Érdekesség: a megromlott látás megjavulhat idősebb korban. Viszont ez nem jó hír, mert ha a távollátók megszabadulnak az olvasószemüvegüktől, akkor ez gyakran valamilyen komoly problémát jelez, például cukorbetegséget.
Szemeink egészségét nagyon sok dolog veszélyezteti: a száraz, meleg levegő, a huzat, a dohányfüst, a számítógép előtti munka / a mobiltelefonunk folyamatos használata.
Érdekesség: a szemünk is leéghet! Ha hosszú ideig, fokozottan van kitéve a napnak, akkor ugyanúgy viselkedik, mint a bőr, vagyis piros lesz és hámlik.
Ha fontos számunka szemünk világa – és miért is ne lenne fontos -, akkor szokjunk le a dohányzásról, viseljünk napszemüveget (ha szükséges), kerüljük a káros vegyi anyagokat, sportoljunk rendszeresen, igyekezzük kerülni a stresszt (tudom, hogy nehéz), végezzünk szemtornát, és táplálkozzunk következetesen!
Hogy milyen ételekre / vitaminokra van szükségünk látószervünk optimális működése érdekében? - Erről írok legközelebb.
