4 évnél régebbi cikk

Egyedülálló japán festménygyűjtemény Gúttamásiban
Egyedülálló japán festménygyűjtemény Gúttamásiban

Több, mint száz japán festményt hozott be Magyarországra Japánból Barcsa-Turner Gábor az utóbbi két évben. A Fejér megyei fiatalember egyedülálló gyűjteménye több kiállításon, rendezvényen is fel szokott tűnni, s mindig nagy sikernek örvend.

Nem tudok arról, hogy Magyarországon rajtam kívül gyűjtené bárki is ilyen mennyiségben a japán falitekercseket, festményeket.” – árulta el a Gúttamásiban élő Barcsa-Turner Gábor, amikor gyűjteményéről beszélgettünk – „Otthonomban mindig van legalább harminc darab, s több mint száz alkotást hozattam be Japánból az elmúlt két évben. Sokszor be is mutatom őket különböző programokon, mert egy japán tematikájú rendezvényt rendkívüli módon tud színesíteni egy ilyen kiállítás. Megadja az alaphangulatot, autentikussá varázsolja a környezetet.”

A fiatalember elmondta, hogy az összes japán művészet a belső minőség megmutatására, kinyilatkoztatására épül. A lényeg az, ahogy az önmagunkban elért eredmény tükröződik a külső műben, és a mű akkor tökéletes, ha a benső nemesedés megtörtént.

„Legalábbis tradicionálisan ez így van. Ami pedig modern és ettől eltér, az engem nem vonz, nem kelti fel a figyelmemet.” – jelentette ki – „A japán festészetben is több stílus uralkodik. Számomra a legkedvesebbek a minél letisztultabb, a Zen által átitatott művek. Szeretem, ha minél kevesebb színből és vonalból áll a remekmű. Van a házamban egy saját "dódzsó" is, ahol teázni, edzeni szoktam, és egyben kiállítóteremként is funkcionál a festményeknek, japán antik alkotásoknak.”

 

Gábor kifejtette, hogy Japánban a művészetekkel való foglalkozás általános. Természetesen nagyon sok az amatőr festő és mű, de ez nem jelenti azt, hogy minőségtelen lenne az alkotás. Sőt! Sok névtelen művész fest meghökkentően színvonalasan. Európában ők mind befutott, közismert és elismert festők lennének, ám a keleti mentalitás más. Ott nem a művész neve számít, hanem az adott mű, hiszen az alkotó csak közvetíti a szépségét. Ezért sok név a feledés homályába vész, miközben remekműveik vannak.

Persze, ez azért is alakult így ki, mert tényleg nagyon sok festmény kapható elérhető árakon, mivel dömping "terméknek" számítanak. - Így juthatunk mi is könnyedén hozzájuk Magyarországon.

A japán falitekercsek eredetileg a teaszertartáshoz kapcsolódtak. Egy adott kalligráfiát, vagy tusfestményt kifüggesztettek a szertartást idejére, hogy a teázók közben abban is tudjanak gyönyörködni. Mára azonban, amikor falitekercsről beszélünk, akkor egy keretezési technikát is érthetünk alatta, mert gyakorlatilag mindenféle festői stílust készítenek már ilyen hagyományos tekercsként Japánban.

Ezek tehát falra akasztható, kitekerhető tekercsek, s a festményt, a fő művet hozzáillő paszpartus anyaggal keretezik. Fontos szerepe van tehát a művön kívül magának a tekercsnek is, a keretező papír színének, illetve a tekercsvégnek, mely lehet egyszerűbb, vagy faragott fa, csont, de készülhet ma már műanyagból is, ami attól még lehet ugyanolyan ízléses.

 A festményt magát általában selyemre festik, de nem ritka a papír sem. Sok tekercsnek van saját tároló doboza, amit a művész ugyanúgy aláír.Japán festők, komoly művészek alkotásai is természetesen ilyen módon vannak "keretezve".

„A gyűjteményemben több Yamaoka Tesshu kalligráfia, Tani Buncho, Matsumoto Fuko, Hashimoto Gaho festmény is található. Az ő nevük valószínűleg nem mondanak sokat a magyaroknak, de elismert, jegyzett művészek.” – mondta Gábor. – „Yamaoka Tesshu, az egyik leghíresebb kalligráfus, a Császár tanítója és államférfi Meiji-kor elején, a modern kendó megalapítója, buddhista laikus megvilágosodott, élete nagyon legendás volt. Tani Bunchonak főleg a pár vonalból megfestett képei tetszenek. Matsumoto Fukot pedig pont az ellenkezője miatt szeretem, mint Tani Buncho-t: ő rendkívül részletes ábrázolásokkal dolgozik. Főleg a szamuráj témájú festményeit kedvelem, mert ott a páncélzat és a díszes öltözék nagyon jól kidolgozott. Hashimoto Gaho a Japán Szépművészeti Akadémia megalapítója. A letisztult tájképei azok, amik igazán magával ragadnak.”

A falitekercsek egyébként elsődlegesen a keleti jellegű házakban mutatnak jól. Főleg azért, mert inkább álló képek. Nem ritka a 180-190 cm feletti tekercs sem, de ezeknek is lehet helyet találni egy nyugati lakásban is. Olyan tekercsek is léteznek, amelyek fekvők, és így "szokványosabb" jelleget vesznek fel, könnyebben beilleszthető a "nyugati" lakásokba is.

"Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy szerezzen be néhány falitekercset, mert komoly hangulatteremtő erejük van.” – zárta beszélgetésünket a gyűjtő – „Akár csak egyesével, vagy hármasával, esetlegesen ötösével helyezzük fel őket a falra - máris van miben gyönyörködnünk, s otthonunkba költözik egy kis japán hangulat.”

Borítókép: Barcsa-Turner Gábor
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek