Cloudy4 °C
2020. március 30. hétfő Zalán
Menü

Kastélyok és életek – a Batthyányak nyomában Bicskén és Enyingen

Kastélyok és életek – a Batthyányak nyomában Bicskén és Enyingen
Az enyingi Batthyány-kastély a huszadik század elején egy képeslapon (Fotó: wikipedia.org)

A Batthyány család emlékét négy település ápolja Fejér megyében. Kettőben – Bicskén és Enyingen – állnak még az általuk emelt kastélyok. Polgárdiban és Szabadbattyánban már csak az épületek hűlt helyét találjuk.

1397-ben Zsigmond király más településekkel együtt Bathyan falut is zálogba adta Kővágó Örsi Györgynek, aki Bathyan település után felvette a Batthyány előnevet. Egy évvel később a királyhoz való hűsége miatt Zsigmond a zálogba adott falvakat örökbe adományozta Kővágó Örsi Györgynek és örököseinek. Az 1399. évben kelt és Esztergomban kiadott oklevélben Zsigmond király Kővágó Örsi Györgynek és utódainak pallosjogot adott birtokain. 1410. június 14-én Zsigmond néhai Kővágó Örsi György, másképpen Batthyány fiait, Lászlót és Albertet Bathyan, Polgárdi, Somlyó birtokaiban megerősítette. Nevük elődje ekként a Kővágó Örsi családnév, amely Bathyan település után nyerte el Batthyány alakját. A család 1628-tól bárói, majd két évre rá grófi rangot kapott. Bő egy évszázaddal később pedig üdvözölhetjük az első Batthyány herceget.

1848 előtt csupán három hercegi nemzetség élt a hazai főnemesség soraiban. A Pálffy, Batthyány és az Esterházy család viselhette a címet.

A három család közül kettő, a Pálffy és Batthyány Fejér megyei kötődésű. Nagyhörcsökpuszta adott otthont Pálffy Miklós 4. hercegnek Zichy Margittal kötött házassága révén. Enying és Bicske pedig a Batthyány hercegeknek. A magyar hercegi cím akkoriban még nem létezett. E három hercegi család a német birodalmi, osztrák illetve cseh hercegi rangok viselője volt. A magyar hercegi méltóságot csak jóval később, 1911-ben kapta meg a keszthelyi Festetics Tasziló gróf, aki a pesti mágnás fertályban lévő palotájában rejtegette szerelmét, a monacói hercegtől válni készülő asszonyt, Mary Victoria Hamiltont. A nehezen kieszközölt pápai engedély után vehette feleségül a tengerbiológus monacói herceg elvált asszonyát, és hogy rangban hozzá illő legyen, házassága révén kiérdemelte a magyar hercegi méltóságot. Ugyanígy járt 1917-ben Lónyai Elemér gróf is. Miután házasságra lépett az öngyilkos Rudolf trónörökös özvegyével, szegény Stefánia királyi hercegnővel – a hírhedt kongói tömeggyilkos, Lipót belga király leányával – hogy méltóságban egyenrangúvá váljon feleségével, magyar hercegi rangra emeltetett.

Az enyingi Batthyány-kastély az 1960-as években (Fotó: wikipedia.org)
Az enyingi Batthyány-kastély az 1960-as években (Fotó: wikipedia.org)

Enying ura, Batthyány Károly-József gróf 1755-ben engedélyt kapott – édesanyja után – a Batthyány-Strattmann kettős családnév felvételére, és elsőszülöttségi örökléssel a cseh hercegi cím viselésére. Kilenc év múlva megillette őt a birodalmi hercegi rang is. Ő volt a Batthyányak első hercege. A családban csak egyvalaki viselhette a hercegi rangot. Az, aki elsőszülöttség jogán megörökölte. Batthyány Károly-József halála után a címet az előtte elhunyt öccse Ádám nevű fia, aztán az ő fia, Lajos és annak fia, Fülöp örökölte. Ekkorra már 1806-ot írtunk.

Az enyingi klasszicista stílusú kastélyt a korábbi kúria felhasználásával, valamint a monumentális templomot e sorban negyedik herceg, Fülöp építette.

A hercegi család azonban nem tartotta alkalmasnak Enyinget parádéja kiteljesedéséhez. A kastélyt 40 év múlva leszerelték és az értékesebb ingóságokkal átköltöztek Körmendre. Fülöp herceg nem alapított családot. Halála után a kastélyt a távolabbi rokonságból Erzsébet örökölte, majd annak öt fia között osztódott a földbirtok, míg végül a dúsgazdag Csekonics bárók, majd grófok szerezték meg, hogy Temes vármegyei birtokaikhoz képest közelebb kerüljenek a fővároshoz. A Csekonics grófok 1945-ig lakták a kastélyt, közben bővítették és eklektikus stílusúra alakították. A II. világháború éveiben e falak között talált menedéket Szent-Györgyi Albert tudós. Az épület a mai napig folyamatos használat és törődés alatt áll, így megőrizhette állagát.

A Batthyány család egyik legnagyobb birtokszerzője, tekintélyének megalapozója, a grófi címet megszerző Batthyány Ádám révén Bicske birtokába jutott. Kései leszármazója, Károly-József első Batthyány herceg Enying mellett megörökölte Bicskét is, de igazán neves tulajdonosai az utolsó nemzeti nádor, a bicskei első kastélyt emelő gróf Batthyány Lajos, majd a reformkor és az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc jelentős személyisége, a Szemere-kormány külügy-, földművelési, ipari és kereskedelmi minisztere, Batthyány Kázmér. A kastélyépítkezést ő fejezte be. Már 39 éves volt gróf Keglevich Auguszta, elvált asszony, amikor Batthyány Kázmér 1847-ben feleségül vette.

Rejtély, hogy a gyermektelen gróf örökösök reménye nélkül miért fektetett annyi pénzt, energiát a kastély építésébe.

Ha pedig vagyonát ilyen kitartással és szorgalommal gyarapította, miért vállalta a kockázatos politizálást Kossuth Lajos oldalán. Hazaszeretetből – mondaná. A sors fintora, hogy a forradalom és szabadságharc alatt kastélyába háromszor rendezkedett be az osztrák főparancsnokság. Batthyány Kázmért a bukás után halálra ítélték és jelképesen felakasztották. Az emigrációt vállaló, gyermektelen gróf vagyonát zár alá vették és elkobozták. A kincstári tulajdonból bátyja, a későbbi Batthyány-Strattmann Gusztáv herceg kapta vissza az elkobzott vagyont 1860-ban, aki röviddel ezután értékesítette egy brüsszeli belga banknak. A bank több részre osztva kiárusította.

A bicskei Batthyány-kastély napjainkban (Fotó: bicske.hu)
A bicskei Batthyány-kastély napjainkban (Fotó: bicske.hu)

Az időközben mintagazdasággá fejlesztett bicskei birtokot 1914-ben a dúsgazdag nagykárolyi Károlyi Zsuzsanna grófnő vásárolta meg. Életfilozófiája a „csak mi számítunk”, a többiek rendszertanilag alacsonyabb rendű, sajátos „élőlényfélék”. Féltestvére, gróf Károlyi Gyula is hasonló hittel élt. „Arra neveltek, hogy tiszteletet követeljek a magam számára és azt meg is kapjam, hogy érvényesítsem tekintélyemet, hatalmamat a kevesebb kiváltsággal rendelkezők fölött, akiket a mi feladatunk irányítani, kormányozni és segíteni. …magatartásunkat leginkább a gyarmatokon élő és uralkodó angolokéhoz lehet hasonlítani, azzal a csekély eltéréssel, hogy a „bennszülöttek” saját népünk, saját honfitársaink.”

Károlyi Zsuzsanna férjhez ment az első világháború frontjáról szabadságot kért Batthyány Gyula grófhoz, így került Bicske harmadszor is a Batthyány családhoz.

A hazánkban elsőként telepített angol park melletti mesterséges tóra a képzőművész vénával, jó ízléssel és fantáziával megáldott művész, mára világhírű festő és grafikus gróf japán házat és mutatós hidakat telepített, hogy vendégeit csodás vízi ünnepségekkel kápráztassa el. A kastély vendégül látta volna Habsburg IV. Károlyt és Zita királynét is, amikor a magyar trónra való visszatérésüket megkísérelték. A szobákat már előkészítették a rangos vendégek fogadására, de az osztrák trónról elűzött császár meggondolta magát. Nem akart Batthyány házban vendégeskedni, hogy a két nevet együtt emlegessék. A mártír ikervári Batthyány Lajos kivégzése miatt maradt talán némi szégyenérzet és lelkifurdalás a Habsburg családban. Ha igaz a hír, hogy Ferenc József császár édesanyja, Zsófia főhercegné bosszúból ragaszkodott a gróf kivégzéséhez, mert visszautasította őt, ezzel megsértette női büszkeségében – nehéz lehetett a Batthyányak szemébe nézni.

A XX. század elején a grófi kastélyok egy részét tulajdonosaik értékesítették. Földjeik, gazdaságaik már nem termelték ki a kastélyok és pazar életmódjuk fenntartásának költségeit. A földreform, a gazdasági válság sem kedvezett a családi költségvetéseknek. Ez időtájt adta el a székesfehérvári, Kossuth utcai Zichy palotát Rafael gróf a város részére, a szintén Kossuth utcai Széchenyi palotát Széchenyi Viktor gróf úri kaszinó céljára. Hasonló sorsra jutott egy sor pesti palota is. Károlyi Zsuzsanna alighogy megvásárolta a bicskei birtokot és benne a 80 helyiségből álló kastélyt, 14 év múlva értékesíteni kényszerült. A vevő, Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium ingyenes használatra továbbadta a Fővárosnak szociális célokra.

Anya- és csecsemővédelmi intézet, átmeneti leányotthon, ma pedig gyermekotthon működik a falai között. Folyamatos használatával ez a kastély is megmenekült a pusztulástól.

Polgárdi a Batthyányak legrégebbi birtoka, még a Kővágó Örsi időszakból való. A kastély a XVIII. században épült barokk stílusban. A család grófi ága lakta egészen 1945-ig, a kastély pusztulásáig. Utolsó lakója, gróf Battyhány Gyula, aki feleségével, az akkorra már nem dúsgazdag Károlyi Zsuzsannával és Bálint nevű gyermekükkel, Bicske értékesítése után összeköltöztek a Polgárdiban élő szülőkkel, gróf Batthyány Lajos fiumei és magyar–horvát tengerpart kormányzóval és a „szép akasztott” gróf Andrássy Gyula miniszterelnök leányával, Andrássy Ilona grófnővel. Károlyi Zsuzsanna asszony rá két évre fiatalon elhunyt.

Erdős Ferenc „Polgárdi története” című könyvében állít emléket a polgárdi Batthyány Lajos grófnak. Nemcsak fenyőfához hasonló sudár alakját, őszbe csavarodott, szobrász vésőjére méltó fejét, megjelenésének eleganciáját, gavallériáját, legendás szívjóságát dicséri, de nemes szellemét is, aki az első világháborút követő földreform végrehajtása során példát mutatott, házhelyeket osztott, Polgárdi-Ipartelepek néven ipart telepített birtokára. Kavics- és kőbányával, mészteleppel, krétagyárral, rézgálicüzemmel bővítette a már meglévő vállalkozásait. Mégis tutyi-mutyiként jellemzik ügyes felesége mellett, és felrótták, hogy a család 10 évenként tönkrement. A kártyát úgy osztották egymás között az urak, hogy a polgárdi grófnak a követségi attaséi munka és jövedelem jutott, tényleges diplomáciai szolgálat nélkül, majd jogvégzettként Győr vármegye és Győr város főispánja, országgyűlési képviselő, és Fejér megye törvényhatóságánál fejt ki tevékenységet. A két világháború közötti időszak arisztokrata pályaívét ő mintázta meg.

Gróf Nádasdy Borbála, a lepsényi birtok közelében lévő varázslatos Polgárdiba gyermekként gyakran átkocsizott édesanyjával. „Mikor a kocsi befordult a park bejáratánál és a kastély felé vitt, a kavicsos úton valami más kultúrájú levegő vett körül bennünket. Pázsit, nyírott bukszusok, szökőkutak, márványszobrok, kacskaringós utak vittek a főbejáratig. Libériás inas fogadott, ő kísért minket a télikertbe, ahol nagy zöld ládákban pálmák, narancs és citromfák, hófehér kerti bútorok és mintás kendőkkel letakart hintaszékek álltak és sötétvörös szőnyeg a lábunk alatt.

Az egyik szögletben, mindig ugyanazon a helyen egy nagy karosszékben ült a ház asszonya, Andrássy Ilona, a nagy Andrássy lánya és Batthyány Gyula édesanyja. Alakja felért egy jelenéssel.

A karosszék támlája, mint egy nagy legyező vette körül csodálatosan szép finom arcát, hófehér haját. Nyáron galambszürke selyemruhát viselt, fehér csipkegallérral. Ilona néni egyik hófehér keze a boton, másik a karfán nyugodott. Ujján nem sok, de gyönyörű gyűrűk voltak. Soha nem láttam őt járni, vagy felállni. Arra gondoltam, hogy nekem is lesz ezüst kutyafejes botom, hogy ilyen pózban rátehessem a kezemet.”

Az utolsó felvételek egyike a romokban álló polgárdi Batthyány-kastélyról, amin orosz felirat dicsőíti a diktátort, Sztálint (Fotó: wikimeda.org)
Az utolsó felvételek egyike a romokban álló polgárdi Batthyány-kastélyról, amin orosz felirat dicsőíti a diktátort, Sztálint (Fotó: wikimeda.org)

A szülők hosszú életet éltek. Batthyány Lajos 1951-ben hunyt el, 91 évesen. Felesége egy év múlva követte, 94 éves korában. Az utolsó hónapokra a felsőörsi préposthoz költözött. Valamit tudtak az életről, hogy a Teremtő ilyen sokáig együtt megtartotta őket. Egyedülálló megoldásként a háború viharaiban részben kiégett kastélyt a festőművész Batthyány Gyula elbontotta és részleteiben kiárusította. Ez a fajta viszonyulás saját vagyonához példa nélküli volt. Nem adta át másnak, inkább elpusztította, „megette” ahogyan a Nádasdyak fogalmaztak. Az ügy nem maradt megtorlatlanul.

Börtönbe és elmegyógyintézetbe zárták koncepciós ítélet alapján, mert a hatalmat nem lehet büntetlenül kicselezni. Előbb azonban megvárták, míg a köztiszteletben álló, szerteágazó kapcsolatokkal rendelkező szülők meghalnak, hogy semmilyen akadály ne gördüljön megsemmisítése elé.

A mondén világ biszex festője egyéni stílussal, színesen jelenítette meg a felső körök életének epizódjait, a mára végleg eltűnt miliőt, csillogó szépre retusálva a kezükben pezsgőt tartó elegáns hölgyeket. A csaknem két méter magas grófot korának legelegánsabb társasági szereplőjeként tartották számon. 1946-ban még díszvendége volt az extravagáns Esterházy Pál herceg és a prímabalerina Ottrubay Melinda szűk körben megtartott esküvőjének. Elizabeth Arden, a divatvilág királynője is rajongott érte. 10.000 dollárt küldött részére, hogy kimenekítse az országból a nehéz időkben. Nem leszek egy amerikai milliomosnő pincsikutyája – mondta, talán kissé elhamarkodottan. Leülte, amit kiszabott rá a hatalom, a volt inasánál töltötte el hátralévő éveit, és felfokozott munkatempóban ontotta a festményeit. Bálint nevű fiának is akkor kellett bíróság elé állnia, amikor édesapja már nem élt. 1960-ban egy állítólagos 56-os tettéért, amelyet soha nem ismert el. Vasúti pályamunkásként halt meg. A „véletlenül” rátolatott szerelvény levágta mindkét lábát. Gróf Nádasdy Örzsének szánták a különleges fiút még a békeidőkben. A 2013-ban újratemetett Batthyányak – Andrássy Ilona grófnő testvérével, a tiszadobi gróf Andrássy Gyula belügyminiszterrel – együtt költöztek át a temetőkápolnában lévő új, égi szalonba. Polgárdi így adta meg a kései tiszteletet egykori munkaadóinak.

Ne feledkezzünk meg Batthyány Emma Rózáról sem, a szabadbattyáni birtok tulajdonosáról és a kígyómarta pásztor emlékére emelt Szent Vendel kápolna építőjéről. Kúriája már nem áll. Az angolkertből, melyet később cifrakertnek hívtak, az értékes ősplatános még megmaradt. A település határában pedig a népszerű emmarózai zártkertek őrzik a szőlővész terjedésének megakadályozása érdekében homokos földjeit felparcellázó grófnő nevét.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Ez van

  • Hogyan tartsuk tisztán a textilmaszkot?
    Hogyan tartsuk tisztán a textilmaszkot?
  • Az élelmiszer pazarlásra hívják fel a figyelmet a szakemberek
    Az élelmiszer pazarlásra hívják fel a figyelmet a szakemberek
  • Eddig 225 milliárdot költött a kormány védekezésre
    Eddig 225 milliárdot költött a kormány védekezésre
  • A legfrissebb adatok szerint 44 ember van hatósági házi karanténban Székesfehérváron
    A legfrissebb adatok szerint 44 ember van hatósági házi karanténban Székesfehérváron

A hét sztorija

Eseménynaptár