Eltűnik a trappista sajtok nagy része a boltok polcairól
Eltűnik a trappista sajtok nagy része a boltok polcairól
Eltűnik a trappista sajtok nagy része a boltok polcairólA Pénzcentrum számolt be elsőként a hírről, miszerint egy 2019-es döntés értelmében szigorították a a Magyar Élelmiszerkönyv I. kötetét, amely szerint: „...a trappista sajt tehéntejből, tejsavbaktérium-színtenyészet és alvasztóenzim, esetleg kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát és természetes színezék hozzáadásával készített, sózott, érlelt, jellegzetes érzékszervi tulajdonságú, oltós alvasztású, félkemény, erjedési lyukas sajt.”
Szintén a szigorú kritériumok része lettek azok a leírások, mely a valódi trappista sajt kérgét (gondozott, sima, színe aranysárga esetleg aranybarna, enyhén zsíros vagy nyirkos tapintású), alakját (fóliába vagy paraffinba csomagolt, egész sajt: korong vagy hasáb alakú, az alap- és fedőlapja sík, oldalfelülete enyhén kidomborodó, a fólia vagy paraffin sértetlen, egyenletesen simul a sajt felületére), ízét (jellegzetesen zamatos, enyhén savanykás, kellemesen sós, telt, idegen íztől mentes), szagát (jellegzetes, enyhén aromás, idegen szagtól mentes), sőt, a lyukak jelenlétét is (a sajttészta egyenletesen halvány- vagy szalmasárga színű, a metszéslapon egyenletes eloszlásban nagyszámú kis- és közepes méretű röglyuk látható) meghatározzák.
Valljuk be őszintén, a boltok sajtpultjaiban kapható, trappistaként megjelölt termékek közül kevés felel meg a fenti, új követelményeknek. Ennek oka, hogy korábban a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) I. és II. kötetében egészen más volt a sajt leírása. Az első kötet még jóval lazábban szabályozta azt, hogy milyen sajtterméket lehet trappistaként eladni. A második kötet viszont már szigorúbb követelményeket állít, ám ezeket a gyártóknak csak akkor kell betartaniuk, ha „megkülönböztetett jelzéssel” illetik a sajtokat, ami viszont túl költséges. Az első kötet meghatározásának 2019-es szigorítása idén kisöpörheti a "hamis trappistákat", a nem megfelelő eljárással készülő termékek 2020 végétől már nem viselhetik a nevet.
A trappista sajt eredetileg a francia Mayenne vidékről származik. A 18. század elején a Notre Dame de Port-du-Salut francia kolostorban élő trappista szerzetesek készítették először. Félkemény, lágy és édes ízű sajt, ami könnyen felismerhető narancssárga kérgéről. Persze nem nekünk, mert az a "verzió", amit mi ismerünk, köszönő viszonyban sincs az eredeti trappistával. A mi trappistánkat szó szerint a szocializmus szülte.
A régi időkben, bőven a rendszerváltás előtti érában pontosan meghatározták, mennyi tejterméket kell előállítani a népnek, és a joghurt, a kefir, valamint a túró után fennmaradó tejjel is kezdeni kellett valamit. Így a maradék tejből kicsapatták a zsírt és a fehérjét, majd megpréselték, négy óra múlva pedig besózták, és egy napos szikkasztás után jöhetett is a csomagolás. Nem éppen egy gourmet fogás, de megszerettük.
Épp a fenti gyártási folyamat hozta meg a mostani döntést, amely szerint ezeket a trappistának nevezett termékeket 2020 végétől nem lehet már trappista néven forgalmazni, ez a márkanév az év végétől már csakis a valóban trappista sajtokat fogja megilletni.
