Bodzával a vírusok ellen!
Bodzával a vírusok ellen!
Bodzával a vírusok ellen!Gyerekkoromban gyakran szedtünk bodzavirágot a testvéremmel, hogy anyukám szörpöt készítsen belőle, vagy palacsintatésztába mártogatva kisüsse desszert gyanánt. Jól emlékszem rá, hogy a virágok májusban nyíltak (az idő csodás volt), a bogyók pedig őszre értek be. Ez utóbbiból szörp és lekvár is készült, a szomszédunk pedig pálinkává varázsolta.
Akkor még nem tudtam, hogy a bodza nemcsak finom, hanem az egyik legsokoldalúbban felhasználható gyógynövényünk is.
Világszerte használják például az influenza tüneteinek az enyhítésére. Európa egyik fő nemesbodza-ellátója Magyarország, így különösképp érdemes megismerkednünk vele.
A fekete bodza hazánkban őshonos, Közép-Európában szinte mindenhol megtalálható. Ott terpeszkedik az utak mentén, az erdők szélén, a réteken, a bozótosoknál. Évelő, általában két méter magasra nő meg, de nem ritka a hat méteres példány sem. Az ágak eleinte zöld színűek, majd átváltanak szürkébe, szürkésbarnába.
Virágzata sárgásfehér, s egy szétnyílt tenyérre emlékeztet. Az aprócska virágok 10-20 cm átmérőjű bogernyőbe rendeződnek, és csodás illatot árasztanak: édes, citrusos nedű képében tetszelegnek.
E növény könnyen összetéveszthető a földibodzával és a fürtös bodzával. Előbbi alacsonyra nő, nem évelő, illata kellemetlen. Utóbbinak vörös a bogyótermése – míg a fekete bodzának (ahogy neve is jelzi): fekete (vagyis inkább feketével kevert sötétlilának mondanám).
A fekete bodza virágát, levelét és termését is felhasználja a gyógyszeripar.
A virág flavonoidokat tartalmaz (samucint, rutint, kvercetint), valamint szaponinokat, klorogénsavat, ciánglikozidokat, nyálkát és illóolajokat. A levélben glikozidokat és cseranyagokat találhatunk, a termésben pedig szerves savak (ecetsav, citromsav, almasav) gyűlnek össze, s rengeteg vitamin.
A virágot és a termést főzve lehet elfogyasztani. A termést nem ajánlott nyersen megkóstolni, mert – főként a benne lévő magok miatt – mérgező. Az éretlen bogyók, a friss kéreg és a levelek is mérgezőek: göcsöket, hányingert okozhatnak.
A bodzát jótékony hatása miatt már a népi gyógyászatban is használták nagyanyáink, s az ősi megfigyeléseket mára már számost tudományos vizsgálat is alátámasztotta. A Freiburg-i, a Missour-i és az Aarhus-i egyetemek kutatásai is kimutatták, hogy a bodza – többek között - immunerősítő, gyulladáscsökkentő, antibakteriális, vírusellenes és fájdalomcsillapító hatású. Mindeközben védi a májat, a hasnyálmirigyet és a gyomor nyálkahártyáját is.
Ha influenzásak vagyunk, akkor akár három-négy nap alatt kigyógyíthat belőle a bodza, mert blokkolja a vírusok szaporodását. Vírusellenessége okán meghűlés, megfázás, légzőszervi megbetegedések esetén is bátran fordulhatunk hozzá. Sőt, a herpesztől szenvedőknek is segíthet.
A fejfájást is csillapíthatjuk vele – főként, ha borsmentával és kakukkfűvel kombináljuk a kezelést. Ha levertek, ingerültek, feszültek vagyunk, akkor is hasznos lehet a benne lévő B-vitaminok miatt.
Ezen kívül hatásos az érelmeszesedés és a magas vérnyomás kezelésekor is. A szív- és érrendszer egészségéhez a bogyóból készült kivonatok / főzetek / lekvárok járulnak hozzá leginkább, melyek segítik ellazítani és rugalmasnak maradni az ereket, artériákat. A bodza képes csökkenteni a koleszterint is.
2-es típusú cukorbetegségkor is használhatjuk, mert hatással van a hasnyálmirigy inzulintermelésére, vagyis a glükóz felszívódására. Stabilizálja a vércukorszintet. Ízületi panaszokra a bodzalevélből készült kivonatok használhatók, melyekkel enyhíthető a fájdalom. A bodzateák csökkentik a gyulladt, duzzadt ízületeket.
A „jótékony” sorból a bőrünk sem maradhat ki: a flavonoidok antioxidáns védelmet nyújtanak, így pattanások, kelések, kiütések elhalványításában segíthetnek a bodzalevélből készült termékek. Aki bőrápolásra használja, az leginkább ránctalanító hatását dicséri.
