Partly cloudy23 °C
2020. július 13. hétfő Jenő
Menü

Ezek voltak a mohai tikverőzés legszebb pillanatai

Minden évben hatalmas érdeklődés övezi Fejér megye -egyik, ha nem a - legnépszerűbb farsangi ünnepségét, a mohai tikverőzést, amelyet természetesen mi is megnéztük magunknak. És ha már önként vállaltuk az alakoskodók áldását, mutatunk néhány pofás képet, amely láttán jövőre ti sem akartok kimaradni az önfeledt kormozásból.

Szinte biztos vagyok benne, hogy nincs olyan ember széles e vidéken, aki még ne hallott volna a mohai tikverőzésről és a gyerekek körében rettegett kormozásról (igen, anno én is paráztam, és azóta sem tudtam megemészteni, hogy szanaszét kenték az arcom). 

Röviden annyi a lényege, hogy a mohai tikverőzés olyan vidám farsangi népszokás, amelyet a hagyományokhoz híven húshagyó kedden bonyolítanak le és az egész falu részt vesz rajta: a fiatal fiúk magukra aggatják az apjuktól, a nagyapjuktól örökölt, netalántán saját kezűleg készített maskarájukba, amelyet az elmaradhatatlan álarc tesz igazán sejtelmessé.

Ha összeállt a csapat, akkor az alakoskodók körbejárják a falut, bekéredzkednek a tyúkudvarokba, hogy jól fenéken suhintsák a gyanútlan tojókat, amiért elemózsiát kapnak jutalmul. Hogy miért? A népi hiedelem szerint a tyúkok elfenekelése egészen egyszerűen növeli a termékenységet.

"Hízlalják" a törököt, aki igencsak dölöngélős nap elé néz (Fotó: Kiss László)
A felsorakozott alakoskodók fenyegetően szemeznek a gyanútlan
A felsorakozott alakoskodók fenyegetően szemeznek a gyanútlan "áldozatokkal" (Fotó: Kiss László)

Négy tipikus alak jelenik meg a jelmezesek között:

Az első a legifjabb legényekből választott színesebbnél-színesebb szalagokkal díszített, lánynak öltözött tikverő, aki az ételadományokat gyűjti, és ahogy a nevéből kitalálhattátok, ő náspángolja el szerencsétlen állatokat.

A második figura a bohóc, aki egyrészt arra figyel, hogy a lányruhás adománygyűjtőknek haja szála se görbüljön, másrészt pedig arra, hogy minden kilátogató tetőtől-talpig megkapja a magáét a gondosan előkészített koromból.

A harmadik résztvevő a török, aki hatalmas szalmakötegekkel kitömött maskarában próbálja túlélni a napot, amely igencsak embert próbáló feladat, ugyanis amellett, hogy alig tud járni, a bohócok is folyamatosan gúnyt űznek belőle. A mohaiak így űztek tréfát a hosszú idő után elkergetett törökökből. 

A negyedik szereplő pedig nem más, mint a kéményseprő, aki egyrészt szerencsét hoz, másrészt neki kell gondoskodnia, hogy az alakoskodók még véletlenül se fogyjanak ki a koromból.

Ha minden megvan, akkor mutatjuk, hogyan is nézett ki az idei mohai tikverőzés:

A vihar előtti csend: vígan falatoznak a sorsukat még nem ismerő kisiskolások (Fotó: Kiss László)
A vihar előtti csend: vígan falatoznak a sorsukat még nem ismerő kisiskolások (Fotó: Kiss László)
Az alapos kormozáshoz kell az energia (Fotó: Kiss László)
Az alapos kormozáshoz kell az energia (Fotó: Kiss László)
Előtte azért rácsapnak még egy-két popóra (Fotó: Kiss László)
Előtte azért rácsapnak még egy-két popóra (Fotó: Kiss László)
Indulásra készen (a háttérzajt ekkor már a gyerekek szolgáltatják) (Fotó: Kiss László)
Indulásra készen (a háttérzajt ekkor már a gyerekek szolgáltatják) (Fotó: Kiss László)
És akkor mehet is az őrület! (Fotó: Kiss László)
És akkor mehet is az őrület! (Fotó: Kiss László)
A legkisebbek sem ússzák meg szárazon (Fotó: Kiss László)
A legkisebbek sem ússzák meg szárazon (Fotó: Kiss László)
Egy biztos: akit kinéztek maguknak az álarcosok, előbb vagy utóbb fekete arccal hagyja el a csatateret (Fotó: Kiss László)
Egy biztos: akit kinéztek maguknak az álarcosok, előbb vagy utóbb fekete arccal hagyja el a csatateret (Fotó: Kiss László)

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár