Fair26 °C
2020. július 9. csütörtök Lukrécia
Menü

Trianon lenyomata Székesfehérváron

Trianon lenyomata Székesfehérváron
Országzászló tér, Székesfehérvár (Fotó: Körtvélyes Tivadar/Fehérvár TV)

A Múzeum TRIANON 100 sorozatában pénteken dr. Demeter Zsófia történész írása jelent meg: A nagy háború és a trianoni béke székesfehérvári következményei című összefoglalóból az is kiderül, hogy a külváros új utcáit egy 1929-es közgyűlési határozat alapján az országtól elszakított településekről nevezték el.

A Szent István Király Múzeum Trianon-emlékoldalán jelent meg Demeter Zsófia történész írása A nagy háború és a trianoni béke székesfehérvári következményei címmel. A cikk azokat a történelmi tényeket járja körül, hogyan kapták a külvárosi utcák a békediktátummal elszakított országrészek településneveit.

Az I. világháború veszteségeit és következményeit a népesség, az iparosítás, a stratégiai szerep, az infrastrukturális beruházások, a segélyek és hitelek tekintetében foglalja össze az írás, kitérve a trianoni katasztrófára és a veszteségekre való emlékezésre, ami az egész korszakot áthatotta. Az 1929. március 1-jei közgyűlésnek a névadásra vonatkozó határozatáról ezt emeli ki:

„Az Öreghegy, a Ráchegy és a Maroshegy utcáit az elszakított országrészek településeiről nevezték el, Szárazrét és Feketehegy utcáit folyókról, a Vágóhídi-dűlő utcáit hegyekről, az Almássy-telep utcáit a magyar vezérekről, a búrtelepi utcákat a magyar történelem neves személyeiről, a Ráctemető mögötti utcákat pedig Szent Gellért, Szent Asztrik és Szent Mór püspökről.”

A teljes cikk a TRIANON 100 oldalon olvasható.

A Fehérvár Televízió a székesfehérváriakat kérdezte, hogy ők miként gondolkodnak Trianonról, az évfordulóról:

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár