Egy hét nyaralás a Balatonnál egymillióért? Kérem?Egy hét nyaralás a Balatonnál egymillióért? Kérem?
A koronavírus-járvány miatt történelmi lehetőség előtt áll Magyarországon a belföldi turizmus: a Balaton, a Velencei-tó és a többi népszerű célpont végre be tudja bizonyítani, hogy méltó kihívója lehet a horvát, görög vagy éppen olasz egyhétfélpanziónak. A helyzet nem egyszerű, ugyanis napról napra jelentik be a fapados repülőjáratok újraindulását, miközben folyamatosan nyitnak a szárazföldi határok is, így lassan akár már autóval is elindulhat a család.
Logikusnak tűnik egy ilyen helyzetben, hogy olyan akciókkal próbálja mindenki magához csábítani az utazókat, ami csak eszébe jut. Így tesznek például Szicília szigetén is, ahol 50 millió eurós, vagyis közel 18 milliárd forintos programot indítanak a turizmus fellendítésére. Ebben többek között az útiköltség felét fedező repülőjegy vócserek, minden lefoglalt három után egy ajándékba kapott negyedik éjszaka és ingyenes múzeumbelépők is szerepelnek. A mexikói Cancúnban két kifizetett éjszakánként két ajándék éjszakát kapnak a turisták, ahogy autóbérlés esetén is minden kifizetett két nap után két ajándéknap jár. Las Vegasban még ennél is messzebb mentek: az egyik kaszinóhotel tulajdonosa 1000 db ingyen repülőjegyet ajánlott fel azoknak, akik a városban akarják tölteni a szabadságukat.
Ezeken a helyeken tudják, hogy versenyben vannak egymással, és nagyjából a világ összes olyan turisztikai célpontjával, ahova szívesen utaznak az emberek. A tét pedig nem feltétlenül csak az a néhány nap, amit az utazó eltölt a városban, hanem ennél sokkal hosszabb távú következményei is lehetnek. Vagyis ha az idei nyárra a mindenáron túlélés mellett inkább befektetésként gondolnak, idővel könnyen megtérülhet a most még sokszor őrültnek tűnő, esetleg konkrétan veszteséges kedvezmények biztosítása is.
Egész egyszerűen azért, mert az elégedett vendég akár rendszeresen is visszatérhet.
Még ennél is fontosabb, ha a turisztikai célpontok, vagy még ennél is kisebb egységként a konkrét szálláshelyek jó híre az ismerősök között terjed, egyfajta élő közösségi médiaként. Azaz egy elégedett vendég évek alatt akár több tucat másik vendéget is eredményezhet.
Mi történik ehhez képest Magyarországon?
Rémtörténeteket hallani a balatoni szállásfoglaláskor tapasztalt árakról. A különböző szállásfoglaló oldalak adatbázisai ezt többnyire megerősítik. Egy négytagú család (két felnőtt, két gyerek) esetében akad olyan háromcsillagos szálloda, ahol az árak alulról karcolják az 1 milliót, de a középkategóriás vendégházaknál sem lehet megúszni 200 ezer forintnál sokkal olcsóbban. Sőt.
Vagyis nagyjából ott jár a család, mintha külföldre menne, és akkor ehhez még számoljuk hozzá az útiköltséget, a júliustól újra élő parkolási díjakat, a strand- és kulturális belépők árát és persze az ételt, italt.
A Pénzcentrum legfrissebb elemzése szerint már most is alig van eltérés a horvát tengerpart és a Balaton árai között. Az egyetlen valós különbséget az utazás költsége jelenti, mivel az Adria azért lényegesen messzebb van, mint országhatáron belül nagyjából bárhonnan a Balaton.
Ha tehát árban nincs lényeges különbség, hatalmas kedvezmények és csalogató akciók sem látszanak, joggal merül fel a kérdés:
miért válassza a külföldi félpanziós nyaralásokhoz szokott turista az idei, félig-meddig kényszerű belföldi utazás után legközelebb is Magyarországot?
Valahogy úgy tűnik, mintha a magyar turizmusban érdekeltek inkább a külföldi trendekkel ellentétesen gondolkoznának, és a mielőbb megszerezhető és minél nagyobb rövidtávú bevétel érdekében beáldozzák az évek alatt kisebb árréssel beszedhető, de összességében nagyobb hasznot.
Néhány éven belül eldől, hogy melyik stratégia vezetett eredményre.