Májusig komoly csapást mért a koronavírus a munkaerőpiacra a Székesfehérvári járásban is
Májusig komoly csapást mért a koronavírus a munkaerőpiacra a Székesfehérvári járásban is
Májusig komoly csapást mért a koronavírus a munkaerőpiacra a Székesfehérvári járásban isUgyan a júniusi számokat még nem tette közzé a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a veszélyhelyzet utáni rendeződést statisztikai adatok nélkül is már a legtöbben saját bőrükön érzik: ahogy elindult az élet, úgy a gazdaság is.
Már júniusban több székesfehérvári hotel és vendéglátóegység tulajdonosa tudott pozitívan nyilatkozni az újraindulásról: a járvány alatt elbocsátott alkalmazottaik egy részét vissza is tudták venni. Dr. Cser-Palkovics András polgármester legutóbbi, Első kézből Fehérvár című tájékoztatójában is megerősíti, jelentős munkaerő-felvétel indult el a helyi gazdaságban, illetve azok, akik még nem találtak munkát, igényelhetik a Székesfehérvári Veszélyhelyzeti Települési Támogatás.
Ugyanakkor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutoljára közzétett, 2020 év első öt hónapjának statisztikai adatait elemezve jól látszik, hogy a koronavírus-járvány milyen súlyos csapást mért a munkaerőpiacra, és honnan kell felállni.
Rövid távon elsőként az álláshirdetések száma jelzett, április elejére közel nullára csökkent az új álláshirdetések száma, az álláskeresőké négy-ötszörösére ugrott Fehérváron és környékén is.
A Fejér megyei adatok alapján egyértelművé válik, az utóbbi évek legrosszabb időszakát eredményezte a rendkívüli helyzet: míg 2020 januárjában 8483 fő álláskeresőt tartottak nyilván megyénkben, addig májusra ez a szám 12 729 lett, vagyis pontosan 50 százalékkal emelkedett meg. Utoljára a mostaninál magasabb csak 2017 márciusában volt az álláskeresők száma, akkor 11 976 főt regisztráltak, illetve 2016 májusa előtt volt folyamatosan tízezer felett ez a szám Fejér megyében.
A Közép-dunántúli régió megyéi közül ezzel az 50 százalékos növekedéssel is Fejér megye a legjobb helyzetű, hiszen Komárom-Esztergomban januárról májusra 5006-ról 8224-re, 64 százalékkal nőtt az álláskeresők száma, míg Veszprém megyében 6835-ről 11 548-ra, vagyis 69 százalékkal.
Ugyanez a szám Budapesten 14 314-ről 25 303-ra, vagyis 77 százalékkal, Pest megyében pedig 18 459-ről 28 750-re, azaz 56 százalékkal emelkedett.
Ha az országos adatokat nézünk, akkor egészen szélsőséges esetek is előfordultak: az egyébként kiemelkedően alacsony álláskeresési számmal (2020. januárban 3711 fő) futó Győr-Moson-Sopron megye egészen elképesztő ugrást produkált, hiszen májusra 10 235-re, vagyis 176 százalékkal emelkedett a regisztrált álláskeresők száma. Ugyanekkor az egyébként nagyon magas bázisszámokat produkáló Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2020. januárjában 35 412 fő) mindössze 25 százalékos növekedés volt.
Fejér megyén belül a legjobban a Székesfehérvári járásban ugrott meg az álláskeresők száma, hiszen míg 2020 januárjában 2272 főt regisztrált a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, addig májusban 3961-et. Ez az 1689 fős növekedés azt jelenti, hogy a koronavírus-járvány hatására négy hónap alatt 74 százalékkal nőtt az álláskeresők száma, ami jóval a Fejér megyei 50 százalékos átlag felett van.
Ha Székesfehérvári járás növekedését hónapokra lebontva vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy ez a kiugrás egyértelműen a pandémiás helyzet eredménye, hiszen míg a januári 2272-ről februárra 2334-re, vagyis mindössze 62-vel, alig közel 3 százalékkal nőtt a regisztrált álláskeresők száma, addig februárról márciusra 288 fővel 2622-ra, azaz 12 százalékkal emelkedett meg. Az igazi kiugrás pedig csak ez után következett: márciusról áprilisra 562-vel 3184-re, vagyis 21 százalékkal változott a nyilvántartott álláskeresők száma, majd áprilisról májusra 777-tel 3961-re, 24 százalékkal nőtt.
Jól látszik, az év első öt hónapjában Csór lélekszámát majdnem kitevő – 1785-en lakták a falut a 2015. januári KSH-adatok szerint – ember veszítette el az állását Székesfehérváron és környékén.
A második legkevésbé kedvező helyzetbe a Martonvásári és a Gárdonyi járás került: mindkét körzetben 58 százalékos növekedést mutatnak az adatok. A legkevésbé érintett járás az Enyingi és a Sárbogárdi volt, ott 32, illetve 33 százalékkal emelkedett a regisztrált álláskeresők száma.
Ugyanakkor utóbbi járásban eleve magasról indultak a számok, hiszen januárban is ott volt a harmadik legtöbb álláskereső. 
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat részletes adataiból az is jól látszik, hogy sem megyei szinten, sem pedig a Székesfehérvári járásban nem okozott elmozdulást a koronavírus-járvány a nemek aránya között. Míg Fejérben a januárban a nyilvántartott álláskeresők számának 55 százaléka volt nő és 45 százaléka férfi, addig májusban 56 százaléka nő és 44 százaléka férfi. A Székesfehérvári járásban ez az arány 54-46 százalék volt mind januárban, mind pedig májusban.
Életkor terén szintén csak apró elmozdulás volt: a járvány okozta nehézségekből egyértelműen a 25 és 54 év közöttiek jöttek ki a legkevésbé jól. Fejér megyében a januári 59-ről májusra 64-re nőtt a százalékos arányuk, a Székesfehérvári járásban pedig 59-ről 65 százalékra. Az 55 év felettieket kevésbé érintették az elbocsátások: Fejérben 29-ről 25 százalékra csökkent az összes álláskeresőkön belüli arányuk, a Székesfehérvári járásban pedig 28-ról 22 százalékra.
A legérdekesebb százalékos elmozdulás az iskolai végzettség tekintetében figyelhető meg, hiszen nem a csak általános iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők száma felé mozdult a mutató: nemhogy nőtt volna a százalékos arányuk a járvány miatt, de még csökkent is. Míg januárban az összes álláskeresőn belül 40 százaléknak volt a legmagasabb az általános iskolai végzettsége Fejérben, addig májusban 35 százaléknak. A Székesfehérvári járásban pedig 32-ről 29-re csökkent az arányuk a vizsgált időszakban.
A növekedés arányosan oszlott el a szakiskolát és szakmunkásképzőt, valamint a szakközépiskolát, technikumot végzettek között. Az érettségivel rendelkezők aránya megyei szinten 1 százalékkal csökkent, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők aránya megyei szinten nem változott, ám a Székesfehérvári járásban 2 százalékkal csökkent.
Bár a számok májusig nem voltak éppen biztatóak, a hirtelen megugrás csak átmeneti: ahogy az élet lassanként a helyére billen, úgy a munkaerőpiaci-helyzet egyre kedvezőbben fog alakulni a szakemberek szerint.
További ajánlatok:
www.dekra.hu
