A 10 legjobb magyar film
A 10 legjobb magyar film
A 10 legjobb magyar filmBár a magyar filmgyártást nem lehet egy lapon említeni az amerikai, azon belül is a hollywoodi filmipar munkásságával, azért hazánkban is készültek olyan mozik, amelyre az egész szakma egyöntetűen csettintett.
És most nem feltétlenül a közelmúltbéli sikerekre (Saul fia, Mindenki, Testről és lélekről) gondolok, hanem ha visszamegyünk a kezdetekhez, majd szépen sorra vesszük a magyar film történetének különböző korszakait, akkor egyértelműen kiderül, hogy bár voltak mélypontok (nem is egy), igenis büszkék lehetünk a hazai alkotásokra és elért eredményeikre.
Éppen ezért igencsak nagy bajban lennék, ha a tényleges 10 legjobb magyar filmet kellene összegyűjtenem, ugyanis számos nemzetközileg díjazott klasszikus készült Magyarországon is, így inkább a saját tapasztalataimra hagyatkoztam, és olyan listát állítottam össze, amely tagjai egyrészt 2000 után debütáltak a mozikban (akörül már nagyjából tudtam, mi zajlik körülöttem), másrészt valamilyen hatással voltak az életemre.
Nos, ha minden megvan, akkor popcorn, üdítő a kézbe, és jöhet a 10 legjobb magyar film. Szerintem.
Kaméleon
Sokáig nem is tudtam a Kaméleon létezésétől, majd miután a szakdolgozatomhoz gyűjtöttem magyar filmeket, teljesen véletlenül bukkantam rá, és ennél jobb dolog nem is történhetett volna velem. Egyrészt, mert Goda Krisztina filmjére húztam fel a diplomamunkám, másrészt pedig olyan thrillert kaptam, amely külföldön is simán megállná a helyét.
A sztoriról röviden annyit, hogy a Nagy Ervin alakította Farkas Gábor hivatásos házasságszédelgőként keresi a kenyerét: behálózza a magányos nőket, majd lelép a vagyonukkal. Kedves, ugye?
9 és 1/2 randi
A Fenyő Iván és Kovács Patrícia főszereplésével készült 9 és 1/2 randi volt az első film, amelyre lánnyal mentem moziba, vagy ahogy már az alkotás címe is sugallja, randira. És hát olyannyira a szívemhez nőtt ez a sztori, hogy azóta is bárgyú mosoly jelenik meg az arcomon, ha újra előkerül a randigurus film.
Mert amúgy lényegében erről van benne szó: Debreceni Dávid íróként futott be, ám olyannyira a fejébe szállt a dicsőség, hogy legutóbbi könyve bemutatója óta nem ragadott tollat. Vagy laptopot. A kiadója új regény megírására kötelezi, amely a magányos nőket helyezi a középpontba: tíz nap, tíz nő, tíz randi.
Kontroll
A Kontroll volt talán az első magyar film, amit láttam és fel is fogtam, hogy mi történik benne. Egyik ismerősöm adta kölcsön, majd jó pár évig porosodott a szekrényben, amire rávettem magam, hogy megnézzem, és bár teljesen elütött az akkori érdeklődési körömtől, meglepően jól szórakoztam rajta - azóta is a kedvenceim között tartom számon.
A Kontroll főszereplője Bulcsú (Csányi Sándor), aki szedett-vedett brigádjával metróellenőrként üti el a mindennapjait. Persze egész nap a föld alatt lézengeni és utasokkal konfrontálódni nem a világ legvidámabb időtöltése, ám egy ketchup-sült krumpli kombináció bármikor átsegít a bajon. Ugye, Muki?
A martfűi rém
Természetesen egy vérbeli krimi sem maradhatott ki a sorból, így hosszas agyalás után A martfűi rémet hoztam ki győztesnek, amely a maga nyerseségével és brutalitásával az elmúlt évek egyik legmegbotránkoztatóbb, egyben pedig legjobb magyar alkotása lett.
A film 1957-ben, majd az 1960-as évek elején játszódik, amely Martfű és környékén kéjvágyból elkövetett gyilkosságsorozatot dolgozza fel bemutatva a felkavaró részleteket, a nyomozást és a politikai, illetve emberi játszmákat is.
Üvegtigris
Amikor először hallottam az Üvegtigrisről, egyáltalán nem értettem, hogy mit esznek a népek egy közel két órán át tartó ökörködésen. Majd jöttek a folytatások, és azt gondoltam, ha ilyen sok bőrt húznak le egy út melletti büfé vidám figuráiról, akkor csak tudhat valamit a show.
És milyen jól ráéreztem, ugyanis a színészek játékával, poénjaival és szerethető egyszerűségével az Üvegtigris a magyar filmgyártás egyik megkerülhetetlen alkotása lett.
Arról nem is beszélve, hogy a bulik utáni másnapok ma már szinte elképzelhetetlenek Lali, Csoki, Cingár, Sanyi és a többiek nélkül.
Kojot
A Kojot már az első trailerével felkeltette az érdeklődésem, ugyanis olyan jeleneteknek lehettem a szemtanúja, amihez foghatókat nem sokat láttam korábban magyar alkotásokban. A képi világ, az akciójelenetek és a párbeszédek olyan meggyőzőre sikeredtek, hogy talán egyetlen magyar film bemutatóját sem vártam még ennyire, mint Kostyál Márk mozijáét.
Aztán természetesen a premier napján azt kaptam, amire számítottam, sőt, a mai napig nem értem, hogyan tudtak ilyen kompakt és sokatmondó filmet összerakni.
Bicsérdi Misi (Mészáros András) Tűzkőre érkezik, mert földet és egy igencsak rossz állapotban lévő kulipintyót örökölt nagyapjától, az öreg Misutól. Misi neki lát a felújításnak, ám ez a helyi kiskirályoknak igencsak böki a csőrét.
Liza, a rókatündér
Bár nem tartozik a legnagyobb kedvenceim közé, egyszerűen nem hagyhattam ki a Liza, a rókatündért a listámról, ugyanis a film során olyan elképesztő dolgokat éltem át, olyan szürreális jeleneteket láttam, amilyeneket talán egyik másik moziban sem tapasztaltam.
A történet Csudapesten játszódik, ahol is Liza (Balsai Móni) a japán nagykövet özvegyének ápolónőjeként dolgozik. Munkája során megismerkedik a japán zenével, megtanul japánul, ponyvaregényeket olvas, mindehhez pedig olyan vad képzelőerő társul, amelynek köszönhetően teljesen a feje tetejére áll a világ.
Kincsem
A Kincsem nevű legyőzhetetlennek tartott csodakanca történetét feldolgozó film az egyik legegyedibb látványvilágú magyar alkotás, amit valaha láttam: a mozi olyan korba (Osztrák-Magyar Monarchia) kalauzolja el a nézőt, amely nem sok filmből köszön vissza - legalábbis nem ilyen minőségben. És ha ehhez hozzávesszük a színészek kifogástalan játékát, akkor olyan egyveleget kapunk, amelyet egyszerűen vétek lenne kihagyni.
Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) mindenét elvesztette a szabadságharc után, ám váratlanul rátalál élete nagy lehetőségére, Kincsemre, a csodalóra, akinek segítségével meghódítja az európai lóversenypályákat. Ernő egy nap apja gyilkosával kerül szembe, akinek igencsak szemrevaló a lánya. A többit ki tudjátok találni.
Made in Hungária
A Made in Hungáriát nem a legsikeresebb magyar alkotások között tartják számon, ám én ettől függetlenül minden percét imádom. Mondanom sem kell, hogy anno szintén tökéletes randifilmnek számított, ugyanis telis-tele olyan ismert nótákkal, amelyekkel Fenyő Miklós meghódította a világot, na, meg lányok ezreinek szívét.
Igen, a Made in Hungária Fenyő Miklós Amerikából való hazatérése utáni időszakot, majd a Hungária együttes 1968-as Ki mit tud?-győzelmét mutatja be annak minden szaftos részletével együtt.
A Viszkis
A Viszkis Ambrus Attila híresen hírhedt tetteit mutatja be, külön pikantériáját pedig az adja, hogy statisztaként én is felbukkanok a Fehérváron forgatott jelenetekben, mégpedig a dühöngő szurkolók között. Persze közel sem volt annyi közöm a film sikeréhez, mint Antal Nimródnak és Szalay Bencének, akik hűen adták vissza a Viszkis rabló történetének minden mozzanatát.
A Viszkis nem szokványos krimi, hanem sokkal inkább portréfilm, amely narratív keretet kapott: a mozi elején és végén egy cellában csücsülve figyelhetjük a Viszkist, akinek visszaemlékezés formájában láthatjuk az életét a kezdetektől a rablásokon át egészen a hajtóvadászatig.
