7 retro menzakaja gyerekkorunkból, amit szeretnénk elfelejteni
7 retro menzakaja gyerekkorunkból, amit szeretnénk elfelejteni
7 retro menzakaja gyerekkorunkból, amit szeretnénk elfelejteniTojásleves
Egy igazi menzás klasszikus. Nem tudni miért, de mindig úsztak az olajfoltok a tetején. Feltehetően túl sok olaj került a fazék aljára, amit még az ipari méretekben gyorsan hozzádobott liszt sem bírt felszívni. A végeredmény kellően tocsogós, amit csak a legbátrabbak és a legéhesebbek bírtak kikanalazni.
Tejleves
Kevés tej, sok víz és egy meghatározhatatlan, szottyosra szétesett, semmilyenízű levesbetét. Ha jóban voltál a konyhásnénivel, akkor hintett rá extra adag cukrot, és valamennyit lehetett belőle enni.
Spenótfőzelék
Több volt benne a liszt, mint a spenót. Bucka bucka hátán. Mindezt úgy, hogy fokhagymát nem, vagy csak nyomokban tartalmazott. Nem voltunk túl lelkesek, mikor sorbanálltunk az ebédnél, de az utána következő langyos lekváros bukta megtanított bennünket arra, hogy minden rosszban van valami jó.
Sárgaborsó főzelék
Magunk között csak betonnak hívtuk, mert olyan sűrű volt, hogy a merőkanálra is úgy tapadt, mintha technokollal ragasztották volna.
Szafaládé és krinolin
Nem lehet eldönteni melyik a rosszabb főzelékfeltét: a szafaládé vagy a krinolin, mert hús egyikben sem volt. (Most a mechanikus lefejtett zsírt, inakat és egyéb nyalánkságokat nem számoljuk ide.) Ennél már csak a szaguk volt borzasztóbb, amikor keveredett a konyhai fertőtlenítő illatával. Megenni őket egyszerűen lehetetlen küldetés.
Főtt parizer
A szafalédét és a krinolint főzelékfeltétként egyedül a főtt parizer tudta überelni. A legalább egy ujjnyi vastag csodát egy kis sós vízben remegősre főzték, hogy feldobja egy kicsit a menzás borsófőzeléket.
Káposztás kocka cukorral
Még el sem olvastad a kiírást, de már az épület előtt tudtad, ma az ebéd bizony káposztás kocka lesz. Nem a deluxe szalonnával turbózott recept, hanem a szétfőtt verzió kevés sóval és borssal, és vastagon meghintve porcukorral. Nem volt a kedvencünk, az biztos.
