Ugye most senki sem lesz öngyilkos? Itt a félévi bizonyítvány, avagy rettegés újratöltve
Ugye most senki sem lesz öngyilkos? Itt a félévi bizonyítvány, avagy rettegés újratöltve
Ugye most senki sem lesz öngyilkos? Itt a félévi bizonyítvány, avagy rettegés újratöltveA gyengébben (mihez képest?) teljesítő diákok első rettegési időszaka január végével csúcsosodik ki: amikor megérkezik a félévi bizi. Néhány otthonban ilyenkor felmegy a függöny, és megkezdődnek a büdös kölke mér’ nem tanultál? többfelvonásos drámák.
„Sajnálatos módon lehetnek olyan fiatalok, akik nem merik felvállalni a szülőkkel való találkozást, hiszen úgy gondolják szidás, vagy büntetés várhat rájuk. A félelem miatt hozhatnak meggondolatlan döntéseket, amelyeknek súlyos következményei lehetnek” - áll a police.hu-ra a napokban kikerült közleményekben, amelyeket több rendőrkapitányság bűnmegelőzési osztálya is közzétett.
Elgondolkodtató, hogy szükség van erre, hogy nagy valószínűséggel a tapasztalat hívta életre ezeket a felhívásokat, illetve a közleményekben megfogalmazott tanácsokat.
Mert jobb esetben a meggondolatlan döntés a világgá menés, vagy ahogy írják: a csellengés. Sajnos ennél rosszabb esetről is hallottunk már az elmúlt években.
Nem jó érzés belegondolni, hogy a szorongás, a megfelelési kényszer tragédiába is hajszolhatja a rettegő fiatalokat. És igen, az is tragédia, ha nem mer valaki hazamenni. Ha rettegnie kell azért, mert a teljesítménye jobb esetben szidást, rosszabb esetben megtorlást szül. Ha szembesülnie kell azzal, hogy a szeretet nem önmagától való, hanem feltételekhez kötött.
És nem arról van szó, hogy ne legyen a gyermeknek kötelessége, ne legyen feladata, ne kelljen tanulnia. Nem, erről szó sincs, hiszen a legtöbben az alapokat az iskolában kapjuk, ami nem feltétlenül csak a tudást jelenti. Ahogy arról sem, hogy a tetteknek vagy éppen a kötelesség elmulasztásának nincsenek következményei - igenis van és legyen!
Inkább az a kérdés, hogy megéri-e a túlzó büntetés a nem kitűnő bizonyítványért, egy közepes eredményért vagy egy becsúszott bukásért, ha szemben vele az örökre elveszített bizalom áll? Egy olyan szülő-gyermek viszony alakul ki, amelyben a fiatal nem számíthat a családjára, nem mondhatja el gondjait, félelmeit, bizonytalanságát, kudarcait, nem kap a problémáira megoldást.
Ha azt tanítjuk a gyermekünknek, hogy arra, aki legfontosabb az életünkben, nem számíthatunk jóban-rosszban?
Biztos van ilyen súlya annak a négyesnek, hármasnak, kettesnek vagy egyesnek? Kijavíthatatlan és végzetes hiba? Biztos, hogy büntetés jár érte, ahelyett, hogy megoldást vagy segítséget kínálnánk?
Lehet mellé beszélni, de egy biztos: a gyermekünk nem fog egy rossz bizonyítvány miatt elmenni otthonról, ha tisztában van azzal, hogy bizalommal fordulhat szüleihez, ha érzi, hogy őszintén meghallgatják és támogatják.
Hogy mit javasol a rendőrség, ha mégis a menekülést választja gyermekünk?
Ha a gyermek mégis eltűnik, elszökik, haladéktalanul értesítse a rendőrséget a 107, 112 központi segélyhívó számok valamelyikén, vagy tegyen bejelentést személyesen valamelyik rendőrkapitányságon.
Reméljük, idén nem volt erre szükség egyetlen családnál sem, és a hétvége után sem lesz rá...
