Kölnben csodálhatjuk meg a rózsaligeti absztrakt szobor testvérét
Kölnben csodálhatjuk meg a rózsaligeti absztrakt szobor testvérét
Kölnben csodálhatjuk meg a rózsaligeti absztrakt szobor testvérétAz Ősrégi Forma nevű bronz plasztika Barta Lajos szobrászművész alkotása. Barta Lajos különleges és sajnos szinte folyamatosan üldözött alakja volt a XX. századi magyar szobrásztársadalomnak. 1899-ben született, felnőtt korára a növekedésért felelős hormon termelődésének bizonyos zavara miatt mindössze 149 centiméter magasra nőtt.
Barta Lajos már fiatalon tudta, számára a művészet jelenti a kiteljesedést, azonban zsidó származása és nyíltan vállalat homoszexualitása miatt már korán meg kellett tapasztalnia az életét hosszú ideig megkeserítő üldözöttséget. Túlélte a második világháborút, egy alkalommal konkrétan az egyik koncentrációs táborba vezényelt halálmenetből szökött meg, egyenesen haza Magyarországra. A háború után már teljesen az időközben megtalált saját stílusát követve készítette alkotásait, melyek javarészt egyedi, absztrakt művek voltak.
A második világháború utáni hazai politikai és közéleti környezet azonban nem kedvezett Barta Lajos munkásságának, az absztrakt finoman szólva is csak megtűrt stílusként lehetett jelen. Barta igyekezett alkalmazkodni a kialakulóban lévő kommunista világnézethez, azonban ennek ellenére sem tartozott a kedvenc és sokat foglalkoztatott alkotók közé. 1965-ben aztán egy vízköpő szoborra kiírt pályázat körüli hercehurca jelentette az utolsó cseppet a pohárban, Barta Lajos 66 esztendősen emigrált. Kora nem jelentett akadályt külföldi pályafutásában, Franciaországban és Németországban is elismert művészként alkotott tovább két évtizeden át, egészen 1986-ban bekövetkezett haláláig.
Érdekesség, hogy hagyatékának kezelését végrendeletében a Székesfehérvári Szent István Király Múzeumra hagyta. És itt kapcsolódik be a történetben a Rózsaligetben található alkotás, az Ősrégi Forma, melyről Szabó Péter, a kozterkep.hu szerkesztője árulta el nekünk, hogy eredetijét még Németországban készítette el Barta Lajos és egy kölni parkban látható. Szintén Szabó Péter segítségével vált világossá, hogy a mű gipszmintája a hagyaték részeként került a Szent István Király Múzeum tulajdonába. Ez alapján készült a Rózsaligetben látható „testvérdarab”, mely hivatalosan 1987. május 26-án adtak át, megőrizve a kiváló szobrászművész emlékét a hagyatékát őrző és kezelő városban.
