Királyi Desszertverseny - Damniczki Balázs: a versengés előrelendíti a szakmát isKirályi Desszertverseny - Damniczki Balázs: a versengés előrelendíti a szakmát is
Ahogy arról már beszámoltunk, május 7-én rendezik meg Székesfehérváron az első Királyi Desszertversenyt, ahol 10 résztvevő cukrászcsapat alkotásait zsűrizi majd 500 szerencsés székesfehérvári a Hiemer-házban. Április 26-tól a https://turizmus.szekesfehervar.hu/kiralyi-desszert-verseny oldalon található Aranybulla Kvíz kitöltésével lehet bekerülni a zsűribe, a verseny részleteiről itt írtunk korábban:
Ahogy ígértük, a versenyt megelőző két hétben nap mint nap bemutatunk egy versenyző cukrászdát, csapatot, hogy láthassátok, kik azok, akik az ünnepeken és a hétköznapokon is megédesítik a székesfehérváriak életét.
Ezúttal Csete Ildikóval és Damniczki Balázzsal beszélgettünk, akik a Damniczki Cukrászda képviseletében két desszerttel vesznek részt a versenyen.
Milyen indíttatásból vesztek részt a versenyen?
Balázs: Felkérés volt, és hatalmas megtiszteltetés, hogy a 800. évforduló alkalmából ilyen nagyszabású eseményen vehetünk részt. Piros pont a Tourinformos lányoknak, szuper, hogy egy ilyen kezdeményezéssel megmozgatják a várost!
Nagy feladat a felkészülés, de fel vagyunk dobva és hajt bennünket a versenyszellem! Ez mindig jó!
Azért is fontos versenyezni, mert az egész szakmát is ez viszi előre.
Ha az ember mindig ugyanazokat a szokványos dolgokat készíti – ami egyébként jó – de nincs benne semmiféle újdonság, semmiféle érdekes, akkor nem fejlődik az egész. A dobostorta és a lúdláb is kell persze, de jó, ha időként létrejön valami új. Az Ország tortája versenyt is ezért tartom jónak, mert ha akár csak tíz évente születik egy olyan sütemény, ami olyan klasszikus tud lenni, mint ahogy az 1800-as években lett a dobos torta, akkor már volt értelme a munkának, a versenynek. Ez attól még dobos tortának, eszterházinak, somlóinak semmit nem von le az értékéből!
Mitől királyi egy királyi desszert?
Balázs: Megközelíthetjük arról az oldalról, hogy valamelyik királyhoz kapcsoljuk, vagy annak a korszaknak a fűszerezését, alapanyagait használjuk. De az is jó megoldás lehet, a a fehérvári konyhák akkoriban hagyományosan használt hozzávalóit – gyümölcsöket, fűszereket - vesszük alapul. Viszont ha ebből indulunk ki, akkor csokoládé például szóba sem jöhet.
Ildikó: Abban korban nem is létezett még Magyarországon a mai értelemben vett cukrászat. Pitéket, lepényeket készítettek, gyümölcsöket, aszalványokat használtak, mézzel, fűszerekkel. Minél gazdagabb volt a vendéglátó a vacsorán, annál drágább fűszereket használtak, mint a fahéj és a gyömbér.
Balázs: Mátyás király idején jött be az első sorbet, fagylalt jellegű édesség, ami hóval bekevert méz, virág kivonatok, hasonlók alkották.
Mekkora csapat felelős a receptért és az elkészítésért?
Ildikó: Hatan vagyunk a cukrászműhelyben, akik együtt dolgozunk a végeredményen.
Van olyan elképzelésetek a desszertjeitekkel kapcsolatban, hogy valamilyen formában kifejezze azt, hogy egy fehérvári édességről van szó?
Igen, készülünk valamivel a nevével összefüggésben. Nem lőjük le a poént, de egy fontos apróságról van szó, amivel rengeteg munka van.
A receptet nem árulhatjuk el, de ízvilágában milyen édességre számíthat tőletek a zsűri?
Ildikó: Leginkább az akkori lakomákra összpontosítottam, gyümölcsökre, fűszerekre, olajos magvakra.
Balázs: A vidéki magyaros parasztkonyha alapján gondoltam el egy süteményt, aminek akár egy főételhez is lehet köze, de nem sós.