Konferenciasorozat az ezeréves határ védelmérőlKonferenciasorozat az ezeréves határ védelméről
A határ védelme érdekében történt 1940 és 1944 közötti harcokról szóló konferenciasorozat nyitóeseményének a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltára adott otthont. A rendezvénysorozatot a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség álmodta meg.
"80 éve történtek ezek az események. Nem vagyunk egyedüliek, akik a 80 évvel ezelőtti eseményekről megemlékeznek. Nekünk, mint a Honvéd Hagyományőrző Egyesületnek kötelességünk az 1920-1945 közötti magyar királyi honvédség harcainak, cselekményeinek és személyeinek emlékét őrizni, ápolni."-mondta el Lévay Miklós nyugalmazott alezredes, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke.
Mint mondja, a cél az volt, hogy ismertessék az 1944-es eseményeket, amikor eléri a front a magyar királyság történelmi határait, egészen 1945-ig, amikor elhagyja Magyarországot a front. Az előadások fehérvári kötődései miatt került az első konferencia a Fejér Vármegyei Levéltárba.
Bödő István igazgató, Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltára
"A mai konferencia egy hat alkalomból álló konferenciasorozat első alkalma. Célunk, hogy a konferenciát mindig ott rendezzük meg, ahol a történelmi események megtörténtek. Nyilván a nézők erre rögtön szólnak, hogy az ezeréves határ védelme hogyan kerül Székesfehérvárra. Logisztikailag nehezebb lett volna Erdélyben megoldani ezt a konferenciát, bár Kolozsvár mindenképp jobb hely lett volna." -mondta el Bödő István, a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltára igazgatója.
Az egész napos találkozó egyik előadása bemutatta, hogy 1939-ben Magyarország hogyan került közel ahhoz, hogy bekerüljön a II. világháborúba, milyen lépéseket tett, hogy elkerülje.
"1939-ben ugye sikerül Magyarországnak egy semleges álláspontra helyezkedni és gyakorlatilag 1941-ig meg tudja őrizni a helyzetét. Miközben azok a revíziós törekvések, amelyek megfogalmazódnak a trianoni békediktátum aláírása után, sorra rendben, illetve részben teljesülhetnek, hiszen 1938-ban, egy kicsit korábban, az első bécsi döntés a Felvidékkel, 39 márciusa, Kárpátalja, 1940 augusztusa, szeptembere, visszaszerzése a keleti országrésznek, és 41 áprilisa, májusa a Délvidékre visszatérés. A kérdés csak az, hogy azt a világégést, amit neveznek, el lehet-e az ország határaitól távolítani, vagy pedig rákényszerül az ország, hogy belépjen."- ismertette Szakály Sándor, a VERITAS főigazgatója.
A konferencián a kárpáterődítésről, a tordai csatáról is hallhattak a résztvevők és Hollóssy-Kuti László életútját is megismerhették.