Így segíthetjük a városlakó baglyok áttelelését
Így segíthetjük a városlakó baglyok áttelelését
Így segíthetjük a városlakó baglyok áttelelésétA Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden év januárjában megtartja a hazánkban telelő fülesbaglyok számlálását. Az idei év elején csak ebből a fajból 439 egyedet jegyeztek fel Fejérben, míg országosan 13 867 példány került a megfigyelők látókörébe. Az MME akkor így világított rá a fülesbaglyok mezőgazdaságra gyakorolt hatására:
„Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly legalább napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, 150 napos telelési időszakkal számolva a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 13 867 bagoly: minimum 5 200 125 (!) példány mezőgazdasági kárt is okozó kisrágcsálót pusztít el a 2024/2025-ös telelési időszakban.”
Ami Székesfehérvárt illeti, a felmérés alapján készült grafikon szerint nagyjából 50 és 100 példány közé tehető az itt megfigyelt egyedek száma. Fejérből egyébként összesen 21 településről érkezett bejelentés megfigyelt fülesbaglyokról, összesen 439 egyedet regisztráltak.
Az MME számítását alapul véve ezen egyedek a 150 napos telelési időszakban közel 165 000 egértől, mezei pocoktól „mentették meg” a Fejérben található mezőgazdasági területeket!
Ezek a számok jól mutatják, mennyire fontos szerepet játszik hazánk bagolyállománya a rágcsálók elszaporodása ellen. Hangsúlyozzuk, a fenti számok csak az erdei fülesbaglyokra vonatkoznak, Magyarországon pedig további kilenc bagolyfaj található, közülük öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít.
Az MME kiemeli, hogy a kisebb bagolyfajok is milyen fontos szereplői az emberlakta vidékeknek, hiszen a kisebb termetű bagolyfajok a rágcsálók mellett rengeteg kártevő rovart is elfogyasztanak, ezért nem mindegy, hogy lakott területeinken mennyi él vagy él-e egyáltalán ezekből a madarakból. Megtelepedésük egyik legfőbb akadályát gyakran a megfelelő fészkelőhelyek hiánya jelenti.
A baglyok ugyanis nem tudnak fészket építeni, költésükhöz korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra; nagy testű harkályok odúira; varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire; egyes fajoknak nyitott padlásokra van szüksége.
A tél közeledtével mi magunk is segíthetünk a baglyok fészkelőhelyeinek megteremtésében, az MME ehhez gyűjtött össze néhány hasznos tippet.
Leggyakoribb baglyunk, az erdei fülesbagoly elfoglalja az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat, de szívesen beköltözik fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is. A leginkább emberkövető gyöngybagoly templomok toronysüvegébe, padlásokra vagy lábazatra telepített költőládákkal; a macskabagoly, a kisebb testű kuvik és füleskuvik pedig nagyméretű mesterséges odúkkal segíthető. A baglyoknak kirakott műfészkek, mesterséges odúk esetében alapelv, hogy ezekbe mindig kell száraz fű, hullott lomb vagy faforgács fészekanyagot tenni, amibe a tojó alakítja ki a tojásoknak a fészekmélyedést.
További ötleteket ide kattintva olvashatunk, a baglyok fészkelőhelyeinek kialakítása akár egy szabadtéri természetismereti óra anyaga is lehet óvodás vagy iskolás csoportok számára.
