Se food, se show, maradt a street - A fehérvári utcakaja rendezvényen jártunk
Se food, se show, maradt a street - A fehérvári utcakaja rendezvényen jártunk
Se food, se show, maradt a street - A fehérvári utcakaja rendezvényen jártunkMár eleve a szervezésnél sejtenünk kellett volna, hogy gondok lehetnek a rendezvénnyel. Két héttel az esemény előtt halvány gőzünk sem volt róla, hogy lesz egy ilyen, mindössze egy véletlenül elejtett mondatból derült ki, hogy mi készül az Országalmánál. Hosszas nyomozás után kiderült, hogy a pletyka igaz, de sem időpontunk nem volt, sem pedig semmilyen infó a rendezvényről. De persze örültem: tök jó, menő kaják lesznek a belvárosban - gondoltam. Meg azt is, hogy na majd ezt én jól megnézem magamnak, és majd alaposan meg is szakértem a kínálatot. Lehet, hogy én indultam neki a dolognak túl nagy elvárásokkal? Talán.
De akkor először is kezdjük a névvel: Street Food Show. Elsőre szimpatikusnak tűnt, hogy nem fesztivál vagy éjszakája (Kutatók éjszakája; Állatkertek éjszakája; Fürdők éjszakája stb.) a neve a dolognak. Magyarországon ma már annyi a fesztivál vagy éjszakája, mint égen a csillag. Ha valaminek nincs egy valamire való fesztiválja vagy éjszakája, az a dolog nem is létezik, illetve azonnal, de nyomban szerveznek neki egyet. Nézzük csak meg bátran bármelyik programkereső oldalon a felhozatalt és rögtön rájövünk: Magyarország a fesztiválok és éjszakák országa lett.
Viszont a show kifejezés egy picit talán még meredekebb, mint a fesztivál. Az ember (én legalábbis) ettől valami megagigamonstre odaverős őrületet képzel el, ahol mondjuk egy thai fiatalember kislábujjal, szaltó közben szúrja fel a sült csótányt a hurkapálcára, és minimum egy Jockey Ewingnak öltözött fószer próbál rábeszélni a marhaszegyre. Nos, hát itt semmi ilyennek nyoma sem volt. Szóval csak csínján azzal a show-val, mert az valami teljesen mást jelent. Ellenben ha a medvecukor street food - amire a látottak alapján komoly esély van, hiszen nekik volt a legnagyobb placcuk - akkor én már évtizedekkel ezelőtt is voltam ilyen show-n, csak akkor még búcsúnak hívták.
Készül a lepény (Fotó: fmc.hu)
De haladjunk tovább. A food szó alapvetően ételt, élelmet, élelmiszert jelent. Namost: ezen a hétvégi rendezvényen egy kezemen - nem túlzás - meg tudtam számolni az ételt árusító bódékat, truck-okat. Mondom is: volt egy BBQ-s, egy steak szendvicses, egy lepényes, egy gofris, egy kolbászos és jó napot kívánok. Jó, ha hozzáadom a rétesest meg a vásári kókuszgolyóst, medvecukrost, akkor heten is árultak szilárd halmazállapotú dolgokat, de hát na. Most komolyan, érezzük ugye, hogy ez már csak kekeckedés és játék a szavakkal? Ellenben volt egy csomó kézműves sörös. Meg meggysörös. És az egyik helyen - talán a medvecukrosnál - volt kék (ismétlem: kék) málnás limonádé. De nem ám csak olyan ímmel-ámmal kék, hanem olyan igazi, klassz öblítő színű. Mi másért is menne az ember egy jóféle street food show-ra, ha nem ezért?
Így készül a steak-szendvics (Fotó: fmc.hu)
A két nap alatt összesen négyszer voltam ezen a street food izén. Először szombat kora délután jártam a Városház téren, amikor is ebédidőben, egy kajás fesztivál (bocsánat, show) helyszínén alig kóválygott valaki. Az egész belváros olyan volt, mintha ciánoztak volna. Kétségbeesésemben gyorsan vettem egy lepényt, extra baconnel, hogy valami történjen. Jól láthatóan egyébként senkinek nem volt fogalma semmiről, hiszen egy fia felirat sem hirdette sehol (vagy én nem láttam), hogy éppen milyen rendezvényen veszünk részt. Szóba elegyedtem a büfésekkel is, hogy mégis mi az isten fog itt történni és meddig lesznek nyitva, de gőzük sem volt semmiről. A leghasznosabb infó az volt, hogy "A Lajosék biztosan itt lesznek estig, mi meg még nem tudjuk." Oké, ha Lajosék itt lesznek (legyenek ők bárkik is), akkor visszanézek én is este. Hátha jót tesz a dolognak a sötétség. És így is lett.
Este már nagyban ment a kolbice-ozás (Fotó fmc.hu)
Szombat este már viszonylag sokan voltak a városban, a Che Che előtt komoly sor alakult ki, ahogy kedvenc lepényeseimnél is majdnem a Pátria asztalainál állt az utolsó ember. Úgy tűnt, hogy a rendezvény működik: az emberek ücsörögtek a fapadokon, iszogatták az Aperol spritz-et, ették a street food-ot, egész jó kis nyáresti hangulat kerekedett. De ez sajnos legkevésbé a szervezésen múlott.
Minden bizonnyal lényegesen többen jöttek volna el, ha tudtak volna a rendezvényről és ha az újságíróknak sem kell nyomozniuk azt, hogy mikor és hol is lesz ez az egész, hogy időben, jó előre tájékoztatni tudják a nagyérdeműt a várható műsorról. Az sem ártott volna a dolognak, ha (több) fehérvári street food-os vesz részt a rendezvényen, hiszen pontosan tudjuk, hogy a városunk lakói mennyire lokálpatrióták. Végezetül pedig ha már egyszer show lett a neve, talán megérte volna egy kis energiát fordítani arra, hogy valami többet is kapjunk a rendezvénytől azon felül, hogy kinyithatjuk a pénztárcánkat és a pultokhoz járulhatunk.
Estére megérkezett a közönség is (Fotó: fmc.hu)
Bosszantó, hogy egy manapság olyan remek hívószót, mint a street food, amire várhatóan úgy vonultak volna tömött sorokban az emberek, mint a vándorló lemmingek, így elpazaroltak a szervezők. Persze ha úgy fogjuk fel a dolgot, hogy ez egy nulladik kiadás, egy kísérlet volt, akkor minden rendben van: a dolog működik majd akkor is, amikor igazán show lesz a Street Food Show és az egy kézen megszámolható truck-oknál valamivel combosabb lesz a választék és mondjuk kiegészül a nagy klasszikusokkal, amiknek hiányát a poszt elején már egyszer taglaltam (hamburger, hotdog, lángos stb.). Ja, és valami ázsiai is igazán lehetne. Na de majd legközelebb.
