Mit várjunk a vb-selejtezőktől? Semmit!
Mit várjunk a vb-selejtezőktől? Semmit!
Mit várjunk a vb-selejtezőktől? Semmit!Egy olyan évről beszélünk, amelyben Magyarország a kontinenstornán legyőzte Ausztriát, 3-3-as gólparádét rendezett a későbbi Európa-bajnok Portugáliával, szóval veretes ellenfelekkel játszva szerzett vissza valamennyit a régi tiszteletből a világban. Mi félni valónk van Feröertől? Bernd Storck szerint nagyon is van, és tényleg speciális kihívás a hideg északon a műfüves pályán olyan csapattal játszani, amelyik oda-vissza verte a görögöket vagy ellenünk is vezetett egy félidőn át a Fradi-stadionban. Még is azt mondom, mi szurkolók ne a feröeriek miatt aggódjunk, hanem saját csapatunk és saját elvárásaink miatt. Szerintem Storck is ezek miatt az elvárások miatt nem győzi csitítani az optimisták kórusát.
Legyünk őszinték, az Eb-re való kijutás eufóriájában még a merész jóslatokba bocsátkozó magyar szurkolók is elfogadták volna, ha a csapat tisztes vereségek után köszön el Franciaországtól, elvégre már a kijutás három évtizede nem látott bravúr volt. Dzsudzsákék azonban még magasabbra emelték a lécet három remek meccsel. Nagyhatalmi státuszunk visszaszerzése még arrébb van, ám ezek után Feröer legyőzése nem kötelező gyakorlatnak, inkább a kötelező gyakorlat előtti bemelegítésnek számít sokak számára. Magyar labdarúgó történelmileg hajlamos a realitástól kapott pofontól azonnal kifeküdni, ha előtte túlzó illúziókba ringatta magát – és ugyebár a keretet most is magyar labdarúgók alkotják. Még szerencse, hogy józannál józanabb német edzővel, ezért bízom benne, hogy nem mint Eb-t megjárt laza sztárok, hanem mint racionális futballra képes, alázatos játékosok viselkednek majd a mieink a pályán. Ez fontosabb lenne, mint a feröeri műfű modellezése volt a telki edzőtáborban…
Ami pedig a szurkolói elvárásokat illeti, a nyári, feledhetetlen őrület szépségét éppen a váratlansága adta, s most valahogy el kellene érni, hogy megint ne várjunk semmi extrát… Feröer legyőzése biztosan nem fog a Zichy-ligetben (is) látott tömeges őrjöngést kiváltani, a Nagykörút villamosai is biztonságban lesznek – viszont félek, egy gyengébb eredmény hirtelen mindent feledtetne. Pedig messze vagyunk a mindenki ellen győzelemre esélyes csapatok szintjétől, az a helyzet, hogy örülni kell minden pontnak, ami zsákban van. És minden meccsnek, ami azt mutatja, hogy Magyarország a futball tanulható részét megtanuló, szervezett és pofás játékra képes válogatott. A magam részéről ezt várom. Semmi különöset, mert abból jön majd minden különleges.
