Miért jó, ha terhesen sem hagyod abba a sportolást?
Miért jó, ha terhesen sem hagyod abba a sportolást?
Miért jó, ha terhesen sem hagyod abba a sportolást?Mit szabad és mit nem? – Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább azokat a hölgyeket, akik első gyermekük megszületését várják. Mindenki egészséges kisbabát szeretne világra hozni, ezért a saját igényeit a gyermek vélt igényei mögé helyezi. És pont ezen a „vélt” jelzőn van a hangsúly, hiszen nem mindig az a jó, amiről azt hisszük.
Sokan úgy gondolják, hogy a terhesség alatt nem szabad mozogni, hiszen azzal veszélybe sodorják a babát, és még egy laza sétát se tesznek ennek fényében.
Egy másik felfogás szerint nyugodtan lehet sportolni, sőt, extrém tevékenységeket is űzni. Láttam már olyan súlyemelő bajnok hölgyet, aki hatalmas pocakkal óriási súlyokat mozgatott meg és a szülés után büszkén mutogatta a világnak egészséges gyermekét azt bizonyítva, hogy helyesen cselekedett, és arra biztatott mindenkit, hogy kövesse példáját. (Gyorsan leszögezem, hogy rám sokkolóan hatottak ezek a képek….)
Lea-Ann Ellison, testépítő, 2013-ban, két héttel a szülés előtt (Fotó: metro.co.uk)
Hol van az igazság? Minden eset egyedi, mindenkinek más a terhelhetősége, az alapállapota (amiből építkezni lehet), s fontos, hogy hány hónap/hét múlva fog szülni (a sporttevékenység végzéséhez képest), és kiemelten figyelendő, hogy a terhesség során felmerült-e valamilyen egészségügyi probléma?
A kiindulási alap az - amit kutatások is bebizonyítottak -, hogy ha a várandósság alatt aktívak maradunk, akkor az nemcsak ránk, hanem a babánkra is pozitív hatást gyakorol. Mik ezek az előnyök?
Elsőként azt kell kiemelni, hogy a terhesség alatt jobb lesz a közérzetünk, magabiztosabbnak érezzük magunkat, nem fogunk arra gondolni, hogy elpuhultunk és nem koncentrálunk olyan rémképekre, hogy például bálnává duzzadunk az egyébként normális térfogat-változás során. Ez már csak azért sem valósul meg, mivel csökken az elhízás kockázata. Kevésbé fog vizesedni a lábunk, csökken a visszér létrejöttének esélye, és kevésbé fog fájni a hátunk is. A hátfájás egyébként általános probléma szokott lenni, hiszen ahogy nő a pocakunk, egyre nagyobb teher éri a gerincünket is. A sportolás során viszont megerősödnek a hátizmaink is (főként az alsóhát).
A közérzetünk és magabiztosságunk megnő, és az esély is arra, hogy időben szüljünk. Ha már szülés és kisbaba, akkor azt se felejtsük el, hogy a sportó anyukáknál nagyobb placenta jön létre, amely több tápanyagot biztosít a kicsinek. Csökken a császármetszés esélye is, és az edzés felkészít arra a stresszre, amelyet a vajúdás okoz. Sőt, szülés után gyorsabb regenerálódásra számíthatunk!
Sportolni tehát nemcsak megengedett, hanem kifejezetten ajánlott is! Az első 12 hétben fogjuk egy kicsit vissza magunkat, inkább pihenjünk, és inkább a „bűvös három hónap” után álljunk neki a sportolásnak, s akkor is átalakított edzéstervvel, figyelembe véve az egészségügyi állapotunkat, s főként arra koncentrálva, hogy ilyenkor nem a csúcsteljesítmény a cél, nem az, hogy lefogyjunk, vagy izmot pakoljunk magunkra, hanem a fittségünk megőrzése!
Ebben nyújtok segítséget a következő részben!
A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Testszobrászat
