Hóvirág: a kikelet és a remény szimbóluma
Hóvirág: a kikelet és a remény szimbóluma
Hóvirág: a kikelet és a remény szimbólumaAz Odüsszeiában Kirké istennő mérget kevert Odüsszeusz borába, ám Hermész varázsfüvet adott a hősnek, amely hatástalanította azt. A növény pedig, amely immunissá tette Homéroszt az amnéziával szemben, mi volt? (Költői kérdés persze…) A hóvirág!
A hóvirágnak mintegy 75 faja és fajtája ismert, és mind fehér színű. Az Amarilliszfélék legismertebb növénynemzetségébe tartozik. Nálunk a kikeleti hóvirág az őshonos, de nagyon kedvelt a redős levelű hóvirág és a pompás hóvirág is.
A kikeleti hóvirág februártól áprilisig díszíti a lombos erdőket, a középhegységi gyertyános tölgyeseket, bükkösöket, a patak- és folyó menti ligeterdőket. Még lombfakadás előtt virágzani kezd, mert akkor még elég fény jut a talajfelszínre. A hóvirág pedig nagyon élvezi a napos, jó vízelvezetésű talajt. Később termést érlel. A hangyák rendkívül szeretik magvai olajos függelékét, ezért bőszen gyűjtik, hurcolják magukkal, így segítve a hóvirág terjedését.
(Forrás: Edenkert.hu)
E bájos növény visszahúzódik termésérlelés után, s következő évben hajt ki újra a hagymájában elraktározott tápanyagok segítségével. A hagymában lévő anyag mérgező, viszont az Alzheimer-kór és a gyermekbénulás kezelése során felhasználják „segédanyagként”.
Hatóanyagai a galantamin és a mérgező amarilliszfélék alkaloidjai, mint a likorin és a hemantamin. A galantamint a hagymájából nyerik. Ennek az alkaloidja acetilkolineszteráz-gátló hatású, ezért műtéteknél alkalmazzák, a curare-vegyületek hatására fellépő izomgyengeség megszüntetésére. (A vörös pókliliom és a nárcisz is tartalmaz galantamint.) Izomsorvadás és izomgyengeség elleni gyógyszert is készítenek belőle. A hóvirágot soha ne fogyasszuk el! Ez nem bodzavirág, ezt nem szabad kirántani palacsintatésztába mártás után, és még a porcukros meghintés se javít se az ízén, se a mérgező hatásán!
A redős levelű (vagy más néven krími hóvirág) február-márciusban bukkan ki a földből. A pompás (vagy óriás) hóvirágot pedig sokszor már januárban felfedezhetjük kirándulásaink során. Leszedni persze nem szabad, s nemcsak azért, mert hamar elhalálozik szegény (ahogyan az ibolya is gyorsan „elfonnyad”), hanem, mert védett növény.
Hogy miért áll védelem alatt? A kortársaim talán még emlékeznek rá, hogy sok-sok évvel ezelőtt nem múlhatott el nőnapi köszöntés hóvirág csokor nélkül. Még az általános iskolában is hóvirágot kaptak a lányok a fiúktól, aminek bizony nagyon örültünk. (A fiúk rajongásának fokmérője volt a csokor nagysága, és persze a csokrok száma!)
(Forrás: Kepguru.hu)
De mielőtt bárki azt gondolná, hogy a hölgyek iránti csodálat olyan méreteket öltött, hogy kezdték letépkedni az összes hóvirágot a szívek megolvasztása végett – méghozzá vandál módon, gyökerestől -, tudnunk kell, hogy ennél azért bonyolultabb probléma merült fel.
A középpontban persze az ember állt (most is). Annak a kapzsi és mohó fajtája. Azon homo sapiensek, akik ipari módszerrel kezdték el gyűjteni a virághagymákat. Először előkerült az ásó és a kapa, később már tolólapátos munkagépeket is befogtak, hogy minél gyorsabban „kitermeljék” a vágyott növényi részt. A hagymákat aztán – elsősorban - Hollandiába vitték, majd szépen becsomagolva visszaszállították Magyarországra – és eladták jó pénzért. Tonna számra hordták el hazánkból a hagymákat, méghozzá – nyilvánvalóan – a legszebb példányokat. Az erdőkben pedig mi maradt? A csökevényesebb példányok, s az állomány leromlott.
Mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy e munkálatok nemcsak a hóvirágot érintették, hanem nagyon sok gombát, állatot, baktériumot és több növényt is, amelyek a talaj felső rétegében éltek! Tehát nemcsak a faj egyedei sérültek, hanem az élőhelyek is!
Ezért vált szükségessé a gyűjtés szabályzása: A 13/2005 (VIII. 31.) KvVM rendelet értelmében a hóvirág a ˝természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok˝ közé került. Veszélyeztetett, védett, eszmei értéke 10 000 forint. Ez vonatkozik a virágra és a hagymára is! Vagyis: egy szál hóvirágért 10.000 Ft a büntetés, de nagyobb mennyiségű begyűjtése – 100.000 Ft felett – már természetkárosítási bűncselekménynek minősíthető és büntethető!
Az oltalom Magyarországon mindhárom fajra vonatkozik.
(Forrás: Gazdazona.hu)
Ausztriában nem védett a hóvirág, de azért ott is hoztak egy szabályt: mindenki csak annyit szedhet le, amennyit két ujjal át tud fogni.
Nem kell azonban Ausztriába utaznunk, ha sok szép hóvirágot szeretnénk látni - esetleg szedni, de ismételten hangsúlyozom, hogy hagyjuk élni ezt a szép virágot, sokkal szívet melengetőbb gyökeres állapotban gyönyörködni benne, eredeti környezetében, érintetlenül hagyva! Hanem akár mi varázsolhatunk a kertünkbe hóvirágos rétet!
A hóvirághagymát kertészetekből, szakáruházakból is beszerezhetjük. A nemesített hóvirág nagyobb virágú és sokkal hosszabban virít. Hálás növény, nem igényel sok törődést. Arra kell csak figyelni, hogy olyan helyet keressünk bölcsőnek, amely természetes élőhelyéhez hasonló, tehát lombok alatti, félárnyékos.
Egy ültetőgödörbe legalább 5-8 hagyma kerüljön. Ennél többet ne tegyünk, mert akkor nem fog virágzani. A gödör legalább 15-20 cm mély legyen. Figyelni kell arra, hogy a szomszédos növények ne lepjék el, és más gyökerek se sértsék az új lakót. A hagymákat ősszel is el lehet ültetni. A talajt komposzttal vagy szerves tápanyaggal gazdagíthatjuk, és locsoljuk meg, miután beágyaztuk a hagymákat.
Pár év alatt nagy teleppé fejlődik, és csodaszép látványt nyújt a csillogó hóbuckák között kikukucskálva, vagy az olvadó hó lepelen napozva.
E cikk elején említettem egy – számomra kedves – eposzt, s most a végén megjegyzem (ha már a lányom úgyis a keretes szerkezetet tanulja az iskolában, irodalom órán), hogy a hóvirág feltűnik az ókori görög mitológiában és a keresztény kultúrában is. Az előbbinél a Danaidák Ősanyjának, Iónak alakjához fűződik, az utóbbinál pedig Mária attribútuma: amikor az első emberpár kiűzetett a Paradicsomból, megvigasztalta őket látványával, s így lett belőle a remény szimbóluma.
A bizakodást és a tisztaságot jelképezi – mint a tavasz első virága, az új év első virág-hírnöke. Védjük hát meg, s szaporítsuk akár kertünkben, akár cserépben nevelgetve, szeretettel!
A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Biokertészet
